banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Klímakutató: amihez nem tudunk alkalmazkodni, azt „el kell szenvedni”

2021 nyarán Kanadában és Spanyolországban napokig közel 50 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, Szicíliában és Görögországban pedig hatalmas erdőtüzek pusztítottak. Hallani lehetett a Japánban kialakult földcsuszamlásokról, melyek emberáldozatokat is követeltek, majd következtek a németországi és belgiumi áradások, ahol szintén több száz ember vesztette életét. Csehországban tornádó csapott le, majd a hatalmas kaliforniai aszállyal folytatódtak a természeti katasztrófák. Ürge-Vorsatz Diána Nobel-békedíjas klímakutató szerint ilyenkor kezdjük el megérezni, hogy az éghajlatváltozás „már rég nem a jegesmedvékről szól, és nem az unokáinkról, hanem rólunk, a jelenről”.

A klímakutató a kolozsvári Tudományos Stand Up rendezvénysorozat keretében tartott előadást, amelyben a legégetőbb klímaproblémákra hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, a szélsőséges időjárási jelenségek az utóbbi 40 évben körülbelül 44 százalékkal nőttek, míg az általuk okozott kár körülbelül 84 százalékkal nőtt. Ürge-Vorsatz Diána előadásában az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentésének legfontosabb konklúzióit mutatta be.

Az IPCC 1988-ban alakult szervezet, amelyet az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Meteorológiai Világszervezet kezdeményezett, illetve az ENSZ Közgyűlése az éghajlatváltozással foglalkozó határozatában megerősítette. A szervezet célja, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, referált tudományos publikációk feldolgozásával, amelyek tartalmát jelentéseiben foglalja össze.

Az IPCC legfontosabb üzenete

A szervezet legújabban kiadott jelentését 234 szerző 14 ezer tudományos szakirodalmi publikációja alapján dolgozták ki. Ennek a fő konklúziója Ürge-Vorsatz Diána szerint az, hogy ma már nem kétséges, hogy az emberi tevékenység okozza az éghajlatváltozást. „Nem globális felmelegedésnek, hanem globális éghajlatváltozásnak hívjuk ezt ma már, hiszen a hőséghullámokról, özönvizekről, aszályokról, a tűznek kedvező időjárási kondíciókról, az óceán melegedéséről, illetve elsavasodásáról van szó. Nem csak egyre gyakoribbak, intenzívebbek, hanem egyre tovább is tartanak ezek a jelenségek” – emelte ki a kutató, hozzátéve, hogy az IPCC már „három évtizede kongatja a vészharangot” ezzel kapcsolatban.

Ürge-Vorsatz Diána Nobel-békedíjas klímakutató | Forrás: Tudományos Stand Up Facebook-oldala

A klímakutató úgy vélte, a városokban tapasztalt hőséghullámok érintenek minket a leggyakrabban, hiszen egy-egy ilyen napon akár 30 százalékkal megnőhet a napi elhalálozások száma. Mint fogalmazott, mindig voltak ilyen hőséghullámok, de régebben csak évtizedenként egy-kettő, amelyek 3–6 napig tartottak. Ez a 2000-es évek után úgy elfajult, hogy szinte minden nyáron volt egy, és ezek sokszor egy egész hónapig tartottak. A legújabb jelentés szerint az a hőséghullám, amely 50 évente fordult elő a 2000-es évek előtt, 4 fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés esetén, amit az évszázad második felére el tudunk érni a klímakutató szerint, azután évszázadonként körülbelül 80 hőséghullám lesz a korábbi kettő helyett, ami azt jelenti, hogy „gyakorlatilag minden évben meg fogunk élni egy rossz hőséghullámot”, és ez esetenként akár öt fokkal is melegebb lehet, mint az eddigiek.

A koronavírus-járvány a közhiedelemmel ellentétben negatív hatással volt a felmelegedésre

Ürge-Vorsatz Diána szerint teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozást az ember okozza, amelynek legnagyobb okozója az üvegházhatású gázok rendkívüli mértékű kibocsátása, és a közhiedelemmel ellentétben a természeti hatások ebben nem játszanak akkora szerepet. Előadásában úgy fogalmazott: az elmúlt 150 év összes természeti hatása „gyakorlatilag észrevehetetlen” mértékben befolyásolta a felmelegedést, ezek elenyészőek az emberi hatás mellett.

Jelenleg 1,1 Celsius fokos átlagos melegedésnél tartunk, amely úgy tevődik össze, hogy az üvegházhatású gázok eddig 1,5 fokot melegítettek a Földön, viszont szállóporral és kicsi részecskékkel, aeroszolokkal is szennyezzük a levegőt, amelyek visszatükrözik a sugárzást, így pedig hűtik az éghajlatot, és ezeknek köszönhetően 0,4 Celsius fokkal hűlt az éghajlat eddig. A klímakutató megcáfolta azt a feltételezést is, miszerint a koronavírus-járvány kitörése óta javítottunk volna a klímán. Mint fogalmazott, sajnos pontosan az ellenkezője következett be, mivel csökkent a légszennyezés, emiatt a hűtőhatás is csökkent, és ennek a mértéke erősebb volt, mint a melegítőhatásé, így összességében többet melegedett az éghajlat, mint hűlt az elmúlt majdnem két évben.

Fotó: Agerpres/Xinhua

Leginkább a széndioxid, a metán és az ózon melegíti az éghajlatot, míg az aeroszolok hűtik azt. „A széndioxid koncentráció 2 millió éve nem volt olyan rossz, mint most, míg a tengerszint 3000 éve nem nőtt ilyen gyorsan. A gleccserek sem olvadtak 2000 éve annyira, mint jelenleg, és ha csak a hőmérsékletet nézzük, a globális átlaghőmérséklet legalább 125 ezer éve nem volt ilyen magas, az óceánok savassága pedig 2 millió éve nem volt ilyen kedvezőtlen. Mindez pedig egyetlen emberöltő alatt történt” – sorolta a megdöbbentő számokat a kutató.

Mi lesz így az évszázad végére?

Ürge-Vorsatz Diána úgy fogalmazott, azért nagyon veszélyes már ez az 1,1 Celsius fokos melegedés is, mivel kibillenti a Föld geológiai hőmérsékleti óráját, a civilizáció pedig csak egy nagyon stabil éghajlat mellett tudott kialakulni és képes megmaradni. Ennek következménye pedig, hogy a 2070-es évekre, ha nem változtatunk radikálisan, annyira meleg lesz, mint amennyi utoljára 20–40 millió éve volt, amikor teljesen más volt a világ, más növényzettel, más élőlényekkel. „A civilizáció nagyon finoman van hangolva egy bizonyos átlaghőmérsékletre, és ha ezt nem tartjuk fenn, a legtöbb dolog, amit a táplálékunknak tekintünk ma, nem fog létezni” – fűzte hozzá.

Ugyanakkor kiemelte: az éghajlatváltozásnak voltak és vannak nyertesei is, Európa, Ázsia nagy része és Kanada „egyelőre jól jártak”, profitáltak az éghajlatváltozásból, a többi országnak azonban csökkent a GDP-je. Magyarország és Románia nagyon kitett az éghajlatváltozásnak, hiszen ennek eredményeképpen a fajok vándorolnak a hegyekben fölfelé, vagy észak felé, de mivel a két ország körbe van véve hegyekkel, emiatt a fajok nem nagyon tudnak kivonulni, és nem tudnak délről sem bejönni újak, így lassan „kiritkulnak a növények”.

Sok olyan hatás van, amit már nem lehet visszafordítani

A klímakutató szerint, ha holnaptól egyetlen üvegházhatású gázmolekulát sem bocsájtunk ki, akkor is vannak olyan hatások, amelyek évszázadokig továbbmennek. Például az óceánok hőmérséklete még évezredekig emelkedni fog, a Grönlandi jég még évezredekig olvadni fog, ha „egyetlen autó motorját sem indítjuk el”, akkor is, tehát a tengerszint is évszázadokig fog emelkedni. Eddig 20 centimétert növekedett a tengerszint, és a legjobb forgatókönyv az lenne, ha az évszázad végéig sikerülne ezt maximum fél méterig engedni, ám a vörös forgatókönyv szerint akár egy méterrel is megnőhet, ami már lényegesebben több veszélyt hoz magával. Ugyanakkor van olyan forgatókönyv is, amely ennél sokkal nagyobb számot jósol, akár több mint másfél méteres vízszintemelkedést ebben az évszázadban. A legjobb forgatókönyv szerint is 2300-ra akár 3 méterrel is emelkedhet a tengerszint, a legrosszabb szerint pedig 2300-ra elérjük a 9 méteres tengerszint-növekedést.

Fotó: Borsi Balázs

A jelentés szerint 2070-re a világ 19 százaléka lesz lakhatatlan az elsivatagosodás miatt, ennek következtében pedig óriási tömegek „válnak földönfutóvá”, akiknek el kell költözniük az adott területről, új munkát kell keresniük és a klímakutató szerint ilyen mértékű társadalmi népvándorlásra nincsen felkészülve a világ, nem tudni, hogy ezt hogyan lehet majd „békésen megúszni”.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy sok változást még meg tudunk állítani, vagy le tudunk lassítani. „A legtöbb rosszat még meg tudjuk előzni. Nem mindegy, hogy a tengerszint fél métert nő, vagy másfelet. Az emberi civilizáció gyökerei, alapjai vannak veszélyben, az emberi kultúra jelentős része tűnhet el. A jelentés rámutat, hogy a másfél fok éghajlatváltozást már nem tudjuk megállítani, 2030-ig minden bizonnyal elérjük, de nagyon nem mindegy, hogy itt megáll-e a folyamat, vagy tovább megy, és hova jutunk el az évszázad végére” – magyarázta.

Hozzátette: ha ügyesek vagyunk, a nagy változásokat el tudjuk kerülni, és a már meglévő változásokhoz még tudunk alkalmazkodni. Mint mondta, nem arról van szó, hogy kihal az emberiség, és nem is a Földet kell megvédeni, hiszen „nekünk van szükségünk a Földre, és nem fordítva”, hanem arról, hogy eltűnnek egyes fajok, például már most is észrevehetjük, hogy az időjárási helyzet miatt felmegy a kakaónak, kávénak az ára, amelyek az évszázad végére akár teljesen el is tűnhetnek.

A karbonsemlegesség a megoldás

A klímajelentés szerint egyértelműen a nulla széndioxid-kibocsátás a megoldás, mindegy, hogy hány fokon akarjuk megállítani a klímát, legyen az 1 fok, 5 fok vagy 10 fok. Ez azt jelenti, hogy ha meg akarjuk tartani az emberiséget, a széndioxid-kibocsátás nem opció többé, tehát át kell alakítani a gazdaságot, átszervezni a repülést, közlekedést, az ipart, mezőgazdaságot, bányászatot.

Ürge-Vorsatz Diána szerint ez durván hangozhat, de nem olyan megvalósíthatatlan. „Három éve adta ki az IPCC az előző jelentését, és három évvel később 131 ország, amely a világ összes kibocsájtásának majdnem háromnegyedéért felelős, vállalta, hogy 2050-re nullára csökkenti a széndioxid-kibocsátást, tehát karbonsemlegességet ígért. Nem állítom, hogy ezt meg lehet valósítani, de hihetetlen politikai akaratot mutat, ami már nagyon jó kezdet” – mutatott rá. Ezeknek az országoknak amúgy 2030-ra felezniük kell a kibocsátásukat, tehát leellenőrizhető a kutató szerint, hogy mennyire tartják be a megállapodást.

Fotó: Agerpres/EPA

A kutató úgy összegzett: a jövő a mérséklésnek, azaz kibocsátás-csökkentésnek, a meglevő hatásokhoz való alkalmazkodásnak és a „megmaradó szenvedésnek” az összege lesz. Tehát a melegedéshez, amit nem tudunk már lecsökkenni, hozzá kell szokni, és amihez nem tudunk alkalmazkodni, azt „el kell szenvedni”. Szerinte most van itt a lehetőség, amikor még meg tudjuk határozni, hogy ennek a háromnak milyen kombinációja alakul ki a jövőben, és még ki tudjuk választani, hogyan szeretnénk mérsékelni az éghajlatot, „ha viszont jön a tornádó, a tűz, már nem lesz választásunk”.

„A következő két-három évtizeden múlik, hogy milyen gyorsan tudjuk elérni a nulla széndioxid-kibocsátást, mivel csak ez az egyetlen lehetőség. Minél hamarabb tesszük meg ezt, annál kisebb fokon tudjuk tartani a hőmérsékletet, és ez a kulcs” – zárta előadását a klímakutató.

(Nyitóképi illusztráció: Borsi Balázs)

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?