Gyakran koherensnek tűnő, de tartalmilag rossz válaszokat ad a ChatGPT, amelyet számos amerikai iskolában betiltottak attól tartva, hogy segítségével a diákok elcsalják a vizsgáikat. A mesterséges intelligencia világában áttörésként értékelt „csevegő robot” elvileg száz nyelven tud társalogni, de ha nem angolul kérdezik, szaporodnak a tévedések és a megmosolyogtató bakik.

„Románia első magyar elnöke Iuliu Maniu volt”. Ezt válaszolta az internet legújabb szenzációja, a mesterséges intelligenciára (AI) épülő ChatGPT a kérdésre, hogy ki volt Románia első magyar elnöke. A válasz, amint a mellékelt képernyőmentés mutatja, bár tartalmilag helytelen, teljesen koherensnek tűnik. Ez egyébként a technológia nagy újdonsága: a ChatGPT nem pusztán kilistázza a legkülönfélébb internetes forrásokban fellelhető találatokat, hanem maga fogalmazza meg a választ a felhasználó kér(d)ésére. Teszti ezt a megadott terjedelemben, stílusban és műfajban. Éppen ezért áttörésként értékelik a mesterséges intelligencia világában.

Pedig a technológia nem teljesen új. Az OpenAI startup – amelynek tulajdonosai között megtaláljuk a Tesla-vezér Elon Muskot – már 2020-ban kiadta a GPT-3-at, amely olyasmiket tudott, amiket korábban egyetlen AI-modell sem. A háttérben óriási szuperkomputer működött, a szoftvert pedig sok százmillió oldalnyi szövegen „tanították be”. Ennek köszönhetően páratlan „nyelvi készségekre" tett szert. Egyetlen szépséghibája volt csupán: a nagyközönség csak úgynevezett közvetítő szoftverek révén találkozhatott vele. Ezt a problémát orvosolta novemberben a GPT továbbfejlesztett verziójára épülő ChatGPT, amely pár hét után több mint egymillió regisztrált felhasználóval büszkélkedhetett.

Használata rendkívül egyszerű. A Messengerhez vagy Whatsapphoz hasonlóan elküldjük a programnak a kér(d)ésünket, és egy üzenetben villámgyorsan megkapjuk a választ. A ChatGPT komplett esszéket ír, forgatókönyvet tévéműsorokhoz, matematikai feladványokat old meg, sőt programoz is. Hihetetlen „olvasottságának” köszönhetően természetesnek tűnő hangnemben tud csevegni, mi több utánozni képes lényegében bárkinek a stílusát, kezdve William Shakespeare-től a New York Times vezércikkírójáig.

Nem csoda, hogy nagyon gyorsan megindultak a találgatások: vajon hányféleképpen lehet visszaélni a technológiával, kezdve a vizsgákon való csalástól a számítógépes vírusokig. A ChatGPT népszerűsége arra indított egyes amerikai iskolákat, hogy szervereiken letiltsák a programhoz való hozzáférést. Akadnak továbbá, akik attól tartanak, hogy a „csevegő robot” elveszi az emberek munkáját a kreatív ágazatokban. Egyesek máris elkezdtek dolgozni az ellenszeren. Edward Tian, a Princeton Egyetem 22 éves végzős diákja kifejlesztette a GPTZero alkalmazást, amely elvileg képes megállapítani, hogy egy adott szöveget gép vagy ember írt-e.

Több mint kereső

A hagyományos keresőprogramok úgy működnek, hogy a megadott szóra vagy kifejezésre megpróbálják beazonosítani a legközelebbi találatot a rendelkezésére álló információrengetegben. Más szóval megmutatnak egy már fellelhető szöveget (képet, videót). A ChatGPT ezzel szemben új információt hoz létre korábban „betanult” szövegekből, mégpedig úgy, hogy folyamatosan megtippeli, hogy az előző szavak alapján mi következhet. Így alkot többnyire koherens szövegeket, ráadásul képes tanulni a hibáiból, azaz a későbbiekre nézve növeli a pontosságát.

Egyelőre előfordul, hogy bizonyos kérdések kapcsán „bevallja a tudatlanságát”, viszont másokra koherensnek tűnő, de rossz választ ad. Gyakran a kulturális szempontból érzékeny kérdéseket – ahol például a helyes válaszhoz ismerni kellene olyan „árnyalatokat”, mint a nemzetiség és az állampolgárság közötti különbség – vagy egyes matematikafeladatokat is tévesen old meg.

Pár hete arra a kérdésre, hogy ki volt az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke, előadott egy értekezést arról, hogy az USA-ban az alkotmány biztosítja az állampolgárok egyenlőségét a nemüktől függetlenül, emiatt lehetetlen precíz választ adni az első női elnök kilétét illetően. Pár napja ugyanerre a kérdésre nemcsak szabatos, hanem tartalmilag is helyes választ adott. De napirenden van például a német tankok Ukrajnába szállítását övező vitákkal is.

Elvileg mintegy száz nyelven tud társalogni, de ha nem angolul kérdezik, szaporodnak a tévedések és a megmosolyogtató bakik. Amikor megkérdeztük például, hogyan készíthetnénk pokolgépet, a következő „mesét” szervírozta:

„A pokolgépet egy ördögi, lényegében játék céljára alkotott eszköz, amelyet általában a képzelet világában használnak. A valóságban nem lehet készíteni egy ilyen eszközt, mert nincs valós alapja. Ha valaki azonban szeretne valami hasonlót készíteni, például egy játékban, akkor azt a számítógépes grafikai programok segítségével teheti meg.”

Amikor angolul tettük fel ugyanazt a kérdést, a rendszer határozottan elzárkózott a válasz elől, illetve figyelmeztetett, hogy pokolgép előállítása illegális tevékenységnek számít, ezért nem is adhat arra vonatkozóan útbaigazítást.

A rendszer korlátai

A számítógépek hatalmas adathalmazokat tudnak feldolgozni egyetlen szempillantás alatt, így sok esetben az embernél hatékonyabban tudnak elvégezni szűken meghatározott feladatokat, nem képesek azonban olyan műveletekre, amelyek egy bizonyos körön kívül esnek. Emiatt, Elon Musk ide, Tesla oda, tulajdonképpen nem beszélgetünk önvezető járművekről: a vezetői segédrendszerek hasznosak ugyan, de bizony felmondják a szolgálatot, ha a sávok nincsenek megfelelően felfestve, vagy váratlan akadály jelenik meg az úttesten. De ahogy a fenti példa is mutatja, az AI könnyen engedi megvezetni magát olyan helyzetekben is, amikor egy nem túl intelligens vagy képzett ember könnyűszerrel eligazodik. Például nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy valaki tudja: Maniu nem lehetett magyar politikus.