Napjainkban az asztma az egyik leggyakoribb krónikus megbetegedés gyermekkorban, az Egyesült Királyságban vézgett felmérés szerint minden 11 gyermekből egyet érint ez a légzési nehézséggel, hosszas köhögéssel, akár sípolással is járó kórkép. Különösen nehéz megfelelően pontos diagnózist felállítani és kezelni 6 éves kor alatt, ugyanis a gyermek korából adódóan a légzésfunkciós próbák nem végezhetőek el és emiatt kizárólag a szülők által elmondott tünetekre, kórelőzményekre és a fizikális vizsgálatra alapozhat a szakember. Hatéves kor felett nagyobb valószínűséggel tudják kivitelezni a fújásos teszteket, ezeknek a segítéségével a szakember pontosabb képet alkothat a betegségről és jobban nyomon tudja követni a kezelés hatásosságát, felmérni a gyógyultsági állapotot.

A legtöbb köhögéssel járó kórkép megfázásos tünetekkel is járhat, viszont nem minden orrfolyásos, köhögős gyermek van valóban megfázva. Sokan közülük allergiásak, de megfelelő kivizsgálás hiányában a szülő csak vár, hogy mikor oldódik meg a probléma, sodródik a helyzettel, hétről hétre. Még mindig nagyon gyakori a szakrendelésen elhangzó kijelentés, miszerint „mióta elkezdődőtt a bölcsi, ovi, a gyermek egy hetet jár, két hetet beteg” s ezt természetesnek vélik. Pedig ezen gyermekek nagy része valószínűleg légúti allergiás szenszibilizációval rendelkezik, ami egy gyulladásos folyamatot tart fenn a légutakban, s ha erre rátevődik bármely, közösségben gyakran előforduló vírusfertőzés, a túlságosan igénybe vett vagy túlreagáló (hiperreaktív) légút beszűkül és sípolás lép fel. Úgy kell elképzelnünk, mint amikor egy lufit felfújunk, fér bele a levegő de befogjuk a lufi száját és kiengedni csak egy kis szűk csatornán hagyjuk. Ez egy kezelést igénylő állapot, magától ritkán javul hosszútávon. A rekurrens wheezing asztma megelőző állapot, megfelelő kezelés hiányában asztmává alakulhat.  Kiemelt fontosságú tisztázni, hogy az ismételten sípoló gyermek allergiás – e, erre szolgálnak a különböző formájú allergológiai tesztekés az allergológus szakorvossal vézgett konzultáció. Amennyiben bebizonyosodik az allergia ténye, az allergén specifikus immunoterápiával gyógyítható és ezáltal az asztma kialakulásának kockázata csökkent. Kialakult asztma esetében jelentősen javulhat az asztma kontrolláltsági szintje és hosszú távon kevesebb gyógyszer szedésére lehet szüksége. A nem allergiás gyermek esetében is fontos a visszatérő sípolás megfelelő kezelése és monitorizálása, a gyermek „nem magától növi ki” a   problémát, hanem szakemberi segítséggel elkerülheti a tünetek súlyosbodását és a perszisztens asztma megjelenését.

Hogyan zajlik az allergológiai kivizsgálás?

Allergia kimutatása a tüneteket kiváltó okok azonosítására. Ez történhet bőrteszteléssel (prick teszt), az eredmény gyors és fájdalommentes, feltétele, hogy a beteg pár nappal előtte ne szedjen  antiallergiás kezelést. Elterjed, híbás nézet, hogy ez a tesztelés csak bizonyos kor felett végezhető el, ugyanis a bőrteszt bármely korú gyermeknél elvégezhető, aki kollaborál annyira, hogy az egyébként fájdalommentes tesztelés kivitelezését hagyja. A témában jártas szakember szükségeltetik hozzá.

Amennyiben a bőrteszt tényleg nem kivitelezhető, vérből, allergiás ellentestek kimutatása révén azonosítjuk a wheezing vagy allergiás asztma kiváltó okát. Fontos, hogy ilyenkor ne a beteg kérje a laborban a panelt, hanem hagyja szakorvosra a kivizsgálás felírását és az eredmény kiértékelését!

Légzőszervek vizsgálata: Mivel a rekurrens wheezing asztma kialakulásának rizikófaktora ez a nyálkahártyák allergiás gyulladásos megbetegedése, fontos, hogy a beteg ki legyen vizsgálva ebbe az irányba is. Általában 6 éves kor felett elvégezhetőek, a gyermek képességeitől függően két fajta teszt elvégzését javasoljuk:

Légutak gyulladási fokának vizsgálata – FeNO -  légutakból kilélegzett NO mérése:  egyszerű, fájdalommentes és perceken belüli eredményt ad. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának.

Spirometriás, légzésfunkciós próba, mely a légutak szűkületéről illetve annak gyógyszeres javíthatóságáról szolgáltat információt.

A teljes mértékű kivizsgálás ajánlott, mert így tudunk érdemben foglalkozni az rekurrens sípolással, annak következményeivel és optimalizált, a páciensnek megfelelő kezelést kiválasztani.

Mi az a wheezing?

A wheezing (sípoló légzés) egy magas, sípoló hang, amit a gyermek légzése során hallhatunk, főleg kilégzéskor. Ez akkor fordul elő, amikor a légutak különböző okokból beszűkülnek vagy gyulladtak, és a levegő nehezebben áramlik át rajtuk.

Mi az a rekurrens wheezing?

A „rekurrens wheezing” azt jelenti, hogy a gyermeknél többször ismétlődik a sípoló légzés, általában:

• Évente legalább három alkalommal, és
• Több héttel elválasztva egymástól.

Ez nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely különböző állapotokat jelezhet.

Mi okozhat rekurrens wheezing-et?

1. Vírusos fertőzések

• Leggyakoribb ok 1–5 éves gyermekeknél.
• Náthával, lázzal, köhögéssel jár.
• A gyermek a fertőzés elmúltával tünetmentesnek tűnhet.

2. Asztma, allergiás háttér (atópiás gyermekek)

• Ha nemcsak fertőzés váltja ki a wheezinget.
• Tünetek jelentkezhetnek:
  • mozgásra (pl. futás),
  • hideg levegőre,
  • allergénekre (pl. pollen, poratka).
  • Irritíló anyagokra (dohányfüst, köd)
• Éjszakai köhögés, mellkasi szorítás is előfordulhat.
• Családban gyakori az allergia, asztma vagy ekcéma.
• A gyermeknek halmozottan fordulhat elő bőrallergia (ekcéma, atópiás dermatitisz), ételallergiája vagy szénanáthája, orrpolipja is egyúttal. Ezek fokozhatják a sípoló légzés gyakoriságát

3. Reflux (GERD)

• A gyomorsav visszajuthat a nyelőcsőbe, és irritálhatja a légutakat.
• Csecsemőknél gyakrabban előfordul.

 Wheezing típusok

• Epizódikus (vírusos) wheezing (vírusfertőzés következménye, bizonyítottan nincs allergiás háttér, ritka epizódok és az epizódok között teljesen tünetmentes)
• Multifaktoriális (több kiváltó ok – a gyermek sípol vírusfertőzésekkor, tünete van a fertőzéses epizódok között, pl. nem múló köhögés, amit leggyakarabban hideg levegő, allergia, fizikai megerőltetés, szaladgálás, kacagás, irritáló anyagok, dohányfüst vált ki)

Mikor forduljunk orvoshoz?

Fordulj orvoshoz, ha:

• A gyermek gyakran sípolva lélegzik.
• Éjszaka rendszeresen köhög.
• Fizikai terhelésre fulladás jelentkezik.
• A légzés gyors, nehéz, vagy behúzódik a mellkas.
• A gyermek ajkai, körmei kékesek.
• A tünetek nem javulnak a korábbi kezeléssel.

Fordulj allergológus szakorvoshoz, ha a gyermekednek, korától függetlenül:

• Visszatérő sípoló epizódja van/volt.
• Olyan, mintha mindíg meg lenne fázva.
• Hosszasan szimmogtat, folyik vagy folyamatosan be van dugulva az orra.
• Éjszaka rendszeresen köhög.
• Megfázásokat követően hosszasan köhög.
• Gyakoriak a nyári megfázások, a vírusmentes időszakokban.

 Összefoglalás a szülőknek:

• A rekurrens wheezing gyakori, főleg kisgyermekkorban.
• Az esetek többsége jóindulatú, de figyelmet és kezelést igényel.
• Az asztma gyanúját komolyan kell venni, mivel jó kezeléssel jól kordában tartható.
• Nem minden wheezing alakul át asztmává, de szinte minden asztma wheezingelő epizódokkal kezdődik.
• A megfelelő, pontos, mindenre kiterjedő kivizsgálás része az allergológiai szűrés és a légzésfunkciós próbák elvégzése és azok pontos kiértékelése.
• Az allergiás komponens deszenszibilizáló kezeléssel (allergén specifikus immunoterápia) gyógyítható, az asztma kialakulása elkerülhető.
• A légúti allergia nem nőhető ki.
• A megfelelő terápia segít a gyermeknek teljes életet élni.