Füstölgő kipufogó, bizonytalan fékek: életet is menthet az autó műszaki vizsgáztatása
Romániában komolyabban is vehetnék a műszaki vizsgáztatást, mert ez az eljárás teszi lehetővé, hogy az autótulajdonosok megfelelő állapotú és felszereltségű gépjárművekkel közlekedjenek az utakon. Az itthon ITP-ként (Inspecţia tehnică periodică a autovehiculelor) emlegetett rettegett járműellenőrzés a közlekedésbiztonság érdekében zajlik. Egyre nő az autók száma, azzal egy időben romlik az utak „befogadóképessége”, a romániai úthálózatok pedig alig birkóznak meg a forgalommal. Indokolt, hogy műszakilag megfelelő autókkal közlekedjenek a sofőrök, hiszen a forgalom növekedésével gyakoribbá válnak a hirtelen fékezések, és a figyelmetlenségből bekövetkezett balesetek – részletezte Szőcs Hunor autóműhely-tulajdonos.
A szakember elmondása szerint amellett, hogy a műszaki vizsgáztatás a biztonságot szolgálja, a környezetszennyezés mértékét is figyelembe veszi: füstméréssel állapítja meg, hogy a különféle gépjárművek füstkibocsátása mennyire környezetszennyező, illetve azt is ellenőrzi, hogy az autókat a rendeltetésüknek megfelelően használják-e tulajdonosaik. Ugyanis a biztonságos közlekedés alapfeltétele, hogy nem átalakított, összetákolt járgányokkal száguldoznak az emberek.
Különféle állomásokat jár be az autó: így zajlik a műszaki vizsgáztatás
Szőcs Hunor figyelmeztetett, a műszaki vizsgáztatás csakis az autó jelenlétében kezdődhet el, ezt a sofőr és a vizsgáztató szóban nem bonyolíthatja le. A gépkocsi eredeti törzskönyvkivonatával és a forgalmi engedéllyel (talon) kell megjelenni a műhelyben. A járművet nem csak a tulajdonosa, hanem egy megbízott személy is levizsgáztathatja, ha rendelkezik a szükséges okmányokkal.
Műszaki vizsgáztatáskor különféle állomásokat jár be az autó, de az ellenőrzés folyamán csupán a látható problémákat tárják fel, nem bontják elemeire a gépjárművet. Első lépés az azonosítás, amelynek keretében az alvázszámot vizsgálják meg, méghozzá azért, hogy kiderüljön, lopott-e a személygépkocsi. Ezt követi a motorszám felfedése: sokan beleesnek abba a hibába, hogy az elromlott motort újabbra cseréltetik, azonban nem jelennek meg a gépjármű-nyilvántartási hivatalnál (R.A.R., Registrul Auto Român), hogy az elemet hitelesítsék és regisztráltassák, így a motorszám nem felel meg a gyártó által kiadott autóénak, és szinte ellehetetlenül a műszaki vizsgáztatása.
A gyártó által megadott tulajdonságokhoz kulcsfontosságú igazodni, ha a sofőr biztonságos közlekedésre vágyik: a szín, a kerekek méretei és a jármű rendeltetése nem módosulhat a használat folyamán – ha mégis változna, az hitelesítést, újbóli regisztrálást követel, különben törvénytelen az önfejű, házilagos szerelgetés. Azért fontos, hogy a szín a forgalmi engedélyben feltűntetettel azonos legyen, mert egy lopott autót az adatbázisban szereplő külső tulajdonságok és rendszám alapján kutatnak fel a hatóságok. A rendeltetés azért lényeges, mert műszaki vizsgáztatás során a típus és funkció függvényében változnak az eljárások; noha előfordulhat, hogy egy négyszemélyes gépjárműbe még befér plusz 2 ülés, nem engedélyezett házilagos megoldásokkal módosítani a személygépkocsit.
CSAK SAJÁT
A füstmérés a műszaki vizsgáztatás kulcsfontosságú állomása. A különféle évjáratú autókhoz más elvárások kapcsolódnak: a régebbi autóknál még megengedett a nagyobb érték, de az újabbaknál igyekeznek a legminimálisabb füstkibocsátást elfogadni, hogy az autó minél környezetbarátibb legyen. Külön műszerrel mérik a dízeleket és a benzineseket, és a motor kopottsága is meghatározza, hogy a füstmérésen átjut-e vagy sem a gépjármű. Az idősebb és fiatalabb járművek eltérő odafigyelést igényelnek. Míg a 12 éves vagy annál idősebb autóknak évente át kell esniük a műszaki vizsgáztatáson, addig az annál újabbaknak elegendő kétévente megismételniük.
Szőcs Hunor autóműhely-tulajdonos arról is beszámolt, a fékmérés szintén fontos lépése a műszaki vizsgáztatásnak: az autók korához viszonyítva módosulnak az elvárások, a biztonságot csakis a jól felszerelt gépkocsik garantálhatják, annak pedig alapfeltétele, hogy a jármű kifogástalanul teljesítsen a fékmérésen. Ezt tengelyenként mérik, kerekekre bontva ellenőrzik, hogy milyen fékhatást képes produkálni a kerék – ha külön tengelyenként is helytálló, akkor a forgalomban biztosan megfelelő lesz az összfékhatás. Ennél az állomásnál a kéziféket szintén tüzetesen átvizsgálják.
Miután a fékek értékei megfelelőnek bizonyulnak, a jármű átkerül a rázópadra, ahol a futómű terhelését mérik, azaz minden olyan alkatrészt, ami a stabilitáshoz és az úton való biztonságos megmaradáshoz szükséges. Az erre a célra biztosított speciális gép jobbra-balra, előre-hátra mozdulatokkal ellenőrzi a személygépkocsit, közben a fékterhelést is figyeli. „Ez a gyakorlatsor biztosan kimutatja, ha valahol kottyanás vagy hiba van” – részletezte a szakember.
Ezt követően az autó fényállításra gurul át, ahol az első és hátsó fényeit, a kanyarjelzőit, a tolató- és ködlámpáját vizsgálják meg. Legfontosabb szempont a láthatóság, tehát tilos matt lámpákkal felszerelni az autót. Illetve, ha időközben a fények működése elváltozott, műszaki vizsgáztatás során beállítják azokat a törvény által előírt standardokra.
Miután mindezzel végeztek, jöhet az állapotfelmérés: szemügyre veszik, hogy a szélvédő törött-e, a tükrök, a napellenző és egyéb, mozdítható rész az autófülkében olyan állapotban van-e, hogy a sofőr biztonságát szolgálja. Ha például a napellenző nincs megfelelően felszerelve, zavarhatja a látást, és ez balesetveszélyes, tehát a legapróbb részleteket is tüzetesen ellenőrzik.
Romániával ellentétben külföldön már elterjedt az elővizsgáztatás, így nem a műszaki vizsgáztatás során derül fény a problémákra, hanem még azt megelőzően. Mivel külföldön a műszaki vizsgáztatás egy ráadásellenőrzés, Romániában kellő komolyságot igényel az az egyetlen átvizsgálás, ami évente vagy kétévente megadatik az autóknak – magyarázta Szőcs Hunor.