Az ország Földközi-tengernél lévő tengerpartjának déli szakaszánál, a Javnében folyó ásatásokon bukkantak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei az értékes maradványra. A tojás héja kicsit megrepedt, a fehérje kifolyt belőle, de a sárgájának egy része megmaradt, és genetikai kutatások alapjául szolgálhat.

Noha már korábban is leltek tojáshéj maradványokat, többek közt Jeruzsálemben, Caesareában vagy Apollóniában, de a törékeny tojáshéj miatt teljes egészében szinte sehol sem maradt meg, közölte Pery Gal, az IAA szakembere. "Ez világszinten is rendkívül ritka lelet. A régészeti ásatásokon ugyan alkalmanként találunk ősi strucctojásokat, amelyeket vastagabb héja épen megőriz, de a tyúktojások sokkal sérülékenyebbek" – mondta a lapnak.

A tojást a bizánci korra (i. sz. 4-7. század) visszanyúló hatalmas ipari területen, meglepetésre egy iszlámkori üstben találták. Azért maradt meg ennyire kiváló állapotban, mert puha szemétbe ágyazódott.

"A tojás manapság is ritkán marad sokáig épen a szupermarketek dobozaiban. Elképesztő a gondolat, hogy ez egy 1000 éves lelet!" – mondta Alla Nagorsky, a feltárásokat vezető régész.

Új fehérjeforrást kerestek a sertés helyett

Izrael földjén mintegy 2300 éve, a hellenisztikus és római kor óta tartanak csirkét tojás- és húsfogyasztás céljából. Az ország területén feltárt állati csontok elemzéséből kiderült, hogy a 7. századtól, az iszlám hódítás kezdetétől az előző évszázadokhoz képest drasztikusan csökkent a sertéshús fogyasztása.

"A nem zsidó, hanem keresztény vagy pogány családoknak a sertés helyett olyan fehérjeforrást kellett keresniük, amely nem igényel hűtést és tartósítást, ezt találták meg a tojásban és a csirkehúsban" – hangsúlyozta Perry Gal a The Jerusalem Postnak. Három, szintén ebből a korból származó, csontból készült babát is találtak a leletmentő ásatáson, amelyet egy új lakónegyed felhúzása előtt kezdtek meg a helyi törvényeknek megfelelően.