Jeruzsálem Bibliában szereplő babiloni leigázására találtak bizonyítékot a Sion hegyén kutató amerikai régészek, írja a CNN.

Az észak-karolinai egyetem kutatói hamut, nyílhegyeket, edény- és lámpatöredékeket találtak a helyszínen, sőt, egy különleges, csengő formájú ékszert is, ami az első bizonyítéka annak, hogy a bibliai leírásnak megfelelően Jeruzsálem a Kr. e. 587-586-ban történt babiloni hódítás előtt gazdag város volt.  

Az ásatások egyik vezetője, Shimon Gibson a CNN-nek elmondta, hogy háborús helyszínen ritkán találnak ékszereket, ezeket ugyanis a katonák rendszerint elrabolták és beolvasztották. A régész szerint a leletek együttesen bizonyítják, hogy csatahelyszínre találtak: a hamuréteg általában kemencéből, elégetett szemétből is származhat, de ebben az esetben ékszer és nyílhegy található benne, amit jellemzően nem szoktak szemétre vetni, inkább valamilyen katasztrófa, rombolás maradványai.A városfalak vonala ismert, így a kutatók azt is tudják, hogy a lelet a régi Jeruzsálem falain belül helyezkedik el. Mivel a talált nyílhegyek a Kr. e. 7. és 6. században közkeletűek voltak, és a babiloni harcosok is ilyet használtak, a történészek arra következtettek, hogy Jeruzsálem babiloni meghódításának maradványaira bukkantak.

A II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukonodozor ) babiloni király vezette hadsereg az ószövetségi feljegyzések szerint földig rombolta Jeruzsálemet Salamon templomával együtt, a Júdai Királyság lakóit pedig deportálták, ez volt a babiloni fogság. Az eseményre és a zsidó népet ért más csapásokra a vallást gyakorlók minden évben a Tisá beáv böjtnapon emlékeznek.