A kisrédei gróf Rhédey család egészen a honfoglalás-korabeli ősi Aba nemzetségig visszavezethető régi, magyar család, amelynek első, név szerint ismert tagja egy bizonyos Mikó volt, akit egy 1303-ban keltezett oklevél említ meg.

Ismeretes még az is, hogy a Rhédeyek Mátyás király seregében harcoltak, de a család későbbi vagyona mégsem ekkor keletkezett, hiszen azt az 1560-ban született és 1621-ben meghalt Rhédey Ferenc váradi kapitány halmozta fel. A derék katona Bocskai István tábornokaként részt vett az első, és mindmáig egyetlen győztes magyar szabadságharcnak is tekinthető Habsurg-ellenes felkelésben, érdemei elismeréseképpen pedig az erdélyi fejedelem 1606. május 2-án az ország főurai közé emelte.

Fia, az 1610-ben született Rhédey Ferenc 1648-tól Máramaros vármegye főispánjaként II. Rákóczi György erdélyi fejedelem tanácsosa volt, majd Rákóczi lemondása után az erdélyi rendek őt választották fejedelemmé. Nem sokáig viselhette ezt a magas méltóságot, mert 1658-ban Rákóczi visszatért a fejedelmi székbe. Ennek ellenére 1659-ben Rhédey Ferenc grófi címet kapott.

Mivel Rhédey fejedelem ága László fia halálával kihalt, a családnak az 1744-ben grófi címet hozó ágát nevezik erdélyi ágnak. Ide sorolható az 1812 és 1841 között élt Rhédey Klaudia is, II. Erzsébet apai ági ükanyja. Az erdélyi Erdőszentgyörgyön született magyar grófnő édesapja gróf kisrédei Rhédey László udvari diplomata, édesanyja pedig báró nagyváradi Inczédy Ágnes volt.

A grófkisasszony 17 éves korában, kolozsvári tartózkodása idején megbetegedett. Orvosai tanácsára szüleivel együtt 1829 tavaszán felutazott a birodalom fővárosába, hogy a bécsi orvosok kúrálják ki. Malfatti orvos kezelése hatásos volt, és lassan nem csak az egészsége, de az életkedve is visszatért. 1832. április 30-án egy bécsi sétalovaglás alkalmával ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel, Lajos Frigyes Sándor württemberg–tecki herceg és Henrietta nassau–weilburgi hercegnő legkisebb fiával, I. Vilmos württembergi király (1781–1864) unokafivérével, aki apja halála óta az ősi Teck hercege címet is viselte.

A herceg kapcsán meg kell jegyezni, hogy legidősebb nővére, Mária Dorottya hercegnő a mi József nádorunk felesége volt. Nevét és emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi. A Vörösmarty tér sarkán elhelyezett, s a württembergi hercegi címerrel díszített emléktábla így hirdeti emlékét: „Az utca névadója Mária Dorottya (1797–1855), József nádor hitvese, Magyarország utolsó nádornéja, a magyarok felejthetetlen jótevője”.

Kapcsolódó

Trónra lépésekor még Churchill volt a miniszterelnök – II. Erzsébet királynő különleges élete

Idén februárban ünnepelte trónra kerülésének hetvenedik érfordulóját – II. Erzsébet 15 ország államfője volt.

II. Erzsébet halála II. Erzsébet királynő Nagy-Britannia

Az erdélyi grófkisasszony és a württemberg–tecki herceg közötti szerelem az első látásra fellobbant. A német család azonban ellenezte a házasságot, mivel rangon alulinak tartották a Rhédeyeket. A legenda szerint erre gróf Rhédey László megsértődött, mondván, hogy neki olyan vej nem is kell, aki nem tud magyarul. Ennek ellenére 1835. május 2-án mégis egybekeltek, és Klaudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet. Egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck hercege lett, így királyi családból választhatott magának feleséget: Mária Adelaida cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét vette el. Leánya, Teck Mária pedig György, yorki herceg felesége lett, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra.

Így lett az erdélyi grófkisasszony, Rhédey Klaudia unokája Britannia királynéja, dédunokái, Edward és György herceg pedig Anglia királyai.

Klaudiát amúgy az erdélyi Erdőszentgyörgy református templomában temették el. Emlékét tábla is hirdeti, amit 1905-ben nem más, mint az akkori angol trónörökös, a későbbi V. György brit király felesége, Mary Viktória hercegnő állított.