Emojik, ahogy a kamaszok használják, és a szülők nem értik
A robbanó gyógyszer, a bab, a szívek színének különböző jelentései – ahogyan a tizenévesek használják az emojikat, ezekre sorol példákat a Netflix nagyon népszerűvé vált Kamaszok című sorozatában a nyomozó apának tinédzser fia. Sok harmincas, negyvenes szülő pedig a képernyő előtt ezen a ponton körülbelül pont olyan arcot vághat, mint a nyomozó, rádöbbenve, hogy mennyire nem ismeri ezt a mai vizuális kamaszszlenget, és talán esélye sincs lépést tartani vele. Csóka-Antal Erika Zita, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza, aki a közösségi platformokon használt vizuális érzelemkifejezőket kutatja, példákat hozva segít eligazodni. Fő tanácsa, ne naprakészek akarjunk lenni, inkább legyünk nyitottak a fiatalokkal.
„Főleg a Z-generációnál (1995-2009 között születettek) és az alfánál (2010-2025 között születettek) ezek a vizuális hangulatjelzők digitális szlengként vannak jelen, és mint minden szleng, azért alakult ki, hogy egy adott csoport számára legyen meghatározó, és persze azért, hogy egy másik csoport azt ne értse” – mutatott rá Csóka-Antal Erika Zita, a BBTE Kommunikáció-, Közkapcsolatok és Reklámintézetének óraadó doktorandusza.
Nem kell szavakkal felvállalni
A 💀 például nem a halált jelenti, hanem a nevetésre használják. „Kihalok valamin, mert annyira vicces. Ugyanúgy nevetést jelöl a 😭, és nem sírást, szomorúságot” – emelt ki párat a legmeglepőbb jelentésváltozások közül a téma szakértője.
„A szív színének is jelentése van, ahogy a sorozatban is elhangzott. Nem használják a sima piros szívet, mert túlhasznált szerintük. A különböző jelentéseket, például a szívnél azért hozták létre, hogy kapcsolati árnyalatot tudjanak kifejezni, hisz az az emojik funkciója, hogy érzéseket közvetítsenek. A 🧡 az a baráti, a 🩷 azt jelenti: kedvellek, de nem akarok semmi komolyat. Így képesek átadni olyan információt, amit nem kell szavakkal felvállalni, és tisztább az üzenetük. Azért is nem küldenek ❤️-et, mert az a szerelem jele. De a szívekhez hasonlóan megjelentek a gyümölcsök, zöldségek másodlagos jelentései, főleg szexuális utalással bírnak, nemi szerveket, testrészeket jelölnek: a 🍑, a 🍆, 🍒. Arra használják, hogy ne kelljen kimondaniuk valamit, hanem legyen egy vizuális kód vagy akár egy összetett jelzés rá” – magyarázta el a doktorandusz, aki egyébként az online térben használt, animált GIF-ekkel foglalkozik.
„A GIF-ek még több jelentéssel bírnak, nincs enciklopédiájuk, és abban segítenek ugyanúgy, mint az emojik, hogy pótolják a nonverbális jelzéseket, amit a digitális kommunikáció legnagyobb hiányosságaként szoktunk emlegetni” – fejtette ki.
További példaként elmondta, szintén jelentős változáson ment át a sima mosolygó hangulatjel, ami messze nem jó hangulatot jelez. „Például amikor megkérdezi valaki, »mi a baj?«, és a válasz az, hogy »Semmi🙂.« – ez automatikusan feszültséget jelez és kelt. Passzív agresszivitás jele” – mondta Csóka-Antal Erika Zita.
Az alfákat már a Z-generációsok sem értik
Még a fiatalok között is korcsoportonként nagy eltérések van abban, ki hogyan használja ezeket az eredetileg japán fejlesztésű hangulatjeleket. Van, amit már a huszonévesek sem értenek a tizenévesek emojinyelvéből. „A Netlfix-sorozatban a bántalmazás egyik formája volt, ahogyan emojikkal kommenteltek egymás posztja alá. A robbanó gyógyszer meg a bab jelentését nem is ismertem, talán mert ezek egy sokkal fiatalabb generációnál vannak jelen, mint akik az én óráimon ülnek. A diákjaim még Z-generációsnak számítanak, és bár nagyon közel állnak az alfa generációhoz, már ők sem értik őket, olyan szlengjeik vannak. Nagyon gyors a változás elsősorban amiatt, hogy az alfák gyorsan jutnak digitális eszközökhöz, nehéz követni őket” – magyarázta el.
Kapcsolódó
Éppen ezért mire ezt olvassák, részben akár már el is évülhetett, amit felsoroltunk. „Minden generációnak megvoltak a sajátos szlengjei, amiket használt, és a digitalizáció miatt ez a mostani állandó változásban van. Ahogy a trendeket sem tudjuk már megfogni, ezt is nehéz. Míg régebb egy Facebook- vagy egy Instagram-trend heteken keresztül is élt, például egy fotós trend, ma már a TikTok miatt naponta feltűnő és letűnő trendekről beszélünk. Ugyanez megfigyelhető az érzelemkifejezőknél, hogy elkezdik használni, de aztán eltűnik a köztudatból, esetleg azt érzik, hogy túlhasznált lett, és kitalálnak egy más jelzést” – mutatott rá a kutató.
„Van egy elsőéves kurzusom, kommunikáció szakos diákokat tanítok, akiknek az a feladatuk, hogy állítsanak össze év végére egy identitástükröző palettát a félév során online használt érzelem- és reakciókifejezésekből. Amikor erről beszélünk, elmondják, hogy »egy időben használtam, de már túlhasználtnak éreztem«. Ugyanakkor újakat, akár kombinációkat kezdenek használni. Nekem egyik legérdekesebb ezek közül a 🕳️👩🦯kombinációja annak kifejezésére, hogy nem látom azt, ami nyilvánvaló. Ez egy szimbólumrendszer, ahol sajátos jelentést kapnak a hangulatjelek” – mondta el.
Az emojik és kombinációik fiatalok által használt jelentései nemzetközi jellegűek is, hisz „pont a digitalizáció által egy globálisan elég egységes generációról beszélhetünk”, mondta Csóka-Antal Erika Zita. „Ami megjelenik Amerikában ma, az Kolozsváron is ugyanakkor jelenik meg, pont a TikTok, a trendek miatt. Amikor a Black Lives Matter mozgalom létrejött, bár nem érintett minket közvetlenül, mégis, nálunk is a sötét színű ökölbe szorított kéz: ✊🏿 a mozgalom és az összefogás jele lett” – fejtette ki.
Az MI által már követhetetlenné válhat
Hogy valamennyire naprakészek legyünk a hangulatjelekbe kódolt üzenetekkel, ebben segíthet például az emojipedia oldal, javasolta a doktorandusz, itt gyűjtik, sőt a jelentésváltozásait is követik a hangulatjeleknek. Ezenkívül az interneten keresgélve találtunk még olyan cikket, ami segíthet, bár nem épp friss.
Azonban még a jelenleginél is szerteágazóbb nyelvezetek alakulhatnak ki hangulatjelekből, amint saját emojikat lehet alkotni. „Az új iOs rendszereknél az Apple behozta a mesterséges intelligenciát, és lehet emojikat kreálni általa, nemcsak a meglévő emojitárat használni. Amint Európában is elérhető lesz ez, már nem lesz lekövethető az emojik jelentése, bárki generálhat bármit, ami csoportonként mást-mást jelent majd” – mutatott rá. Megnyugtatásul elmondta, úgy gondolja, nem azon kell görcsölni az idősebbeknek, a szülőknek, hogy a jelentésváltozásokkal lépést tartsanak, elég, ha nyitottak a fiatalok felé.
„Legyünk nyitottak, befogadóak feléjük, mert a fiatalok nyitottak, ez az én tapasztalatom. Elmagyaráznak a diákjaim nekem is olyan jelenségeket, amiket nem ismertem, pedig csak 7 év a korkülönbség közöttünk” – mutatott rá. Nem is lenne egyszerű követni a tizenévesek online kommunikációját az egyes platformokon, hiszen az is jellemző, hogy amint az idősebb generáció megjelenik valamelyiken, akkor onnan a fiatalok elvándorolnak. „Ez történt a Facebook esetében, amint a szülők, nagyszülők megjelentek, a fiatalok átmentek Instagramra, mert az biztosította a privát profilokat. Ez is olyan, mint az előző generációknál: ha egy bulizóhelyre elkezdtek idősebbek járni, akkor a fiatalok új helyet kerestek maguknak. Bár a TikTokon is ott vannak már az 50-60-asok is, a fiatalok nem hagyták el, mert ott személyre szabottabb az algoritmus, és kevésbé érződik a jelenlétük” – magyarázta el kommunikáció szakos doktorandusz.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
_(1).jpg)
