Az áttörésnek minősülő eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit „biztosítási kötvényként” tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket.

Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyészés, amely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között betegségekkel szemben is - írta a The Guardian online kiadása kedden.

Noha a tudósok használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos: áramszünet esetén a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de ezt nem minden állatból lehet kinyerni.

Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetemen folyó munka vezetője szerint a fejlődő országok ezzel a technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat. A technológia felhasználható nőstények létrehozására olyan veszélyeztetett fajok esetében, ahol csak hímek maradtak életben - mondta Vakajama.

A legutóbbi kutatás során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük. A fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de a tudósok azt találták, hogy még így is elő tudnak állítani korai stádiumú klónozott embriókat, ha az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültetik, amelyek sejtmagját eltávolították.

Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel. Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak egérdajkaanyák.

Az első klónozott egeret, melyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követte. Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett.

Az eredmények ellenére az eljárás nem hatékony, a fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt, írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lap firss számában.