Magunkkal töltünk 24 órát, nekünk van a legtöbb lehetőségünk arra, hogy figyeljünk az egészségünkre, pozitív dolgokat tegyünk, kezdve a mozgástól, a táplálkozáson át – hívja fel a figyelmet Dr. Papp Magor a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központ vezetője. Hozzáteszi: használjunk minél kevesebb digitális eszközt és járjunk el rendszeresen szűrésre, hogy a tünetmentes betegségekre fény derüljön. 

Kétnapos eseményként szervezte meg a marosvásárhelyi Studium–Prospero Alapítvány és az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetsége 12. Egészségügyi Menedzserképző Konferenciát, valamint az Összehozunk 2025 találkozót. Ennek keretében tartott előadásában Dr. Papp Magor egyebek mellett a testmozgás fontosságára, az okoseszközök káros hatására és az online zaklatásra hívta fel a figyelmet.

Az első számú szabály, hogy a mozgás egészségesebbé tesz – mondta. „A mozgás tart minket életben. Sokkal tovább egészségesek vagyunk, sokkal tovább panaszmentesek vagyunk, ha fölállunk a fotelből, kiszállunk az autóból és elkezdünk mozogni. Aki egyáltalán nem mozgott, az kezdjen el tíz percet sétálni, aztán húszat. Jusson el legalább harminc percig kint a szabad levegőn, ki fog tisztulni a tudata. Olyan boldogsághormonok szabadulnak föl a mozgás hatására, amitől jobb lesz a kedvünk. Különösen ilyenkor télen, amikor sokkal kevesebb a fény, és hajlamosabbak vagyunk arra, hogy a hangulatunk rosszabb legyen – a mozgás boldoggá tesz” – hangsúlyozta a szakember.

Elmondása szerint a mozgás segít abban is, hogy jobb legyen a vérnyomásunk, a vércukorszintünk, és működőképesek maradjunk. Hozzátette: csak előnye van a mozgásnak. Nagyon ritka kivétel van, akinél korlátozások vannak. Akinek súlyos szívbetegsége vagy mozgásszervi betegsége van, illetve néhány konkrét krónikus betegségnél is fontos egyeztetni szakorvossal, háziorvossal – tette hozzá.

Észrevétlenül engedjük be az online zaklatókat

Döbbenetes mennyiségű képernyőidőt használunk az életünk során – mondta a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának vezetője. Felnőttként is túlzásba visszük, de ugyanez tapasztalható az iskoláskorú fiataloknál, sőt már az óvodásoknál is – hívta fel a figyelmet a szakember.

„Az óvodások, és az annál még kisebb gyerekek esetében konkrétan tönkre tudja tenni az agy fejlődését a túlzott képernyőhasználat. Nem úgy fejlődik ki a képzelőereje a kisgyereknek, ahogy kellene, tehát eszméletlen pusztítást tud végrehajtani.

A legjobb az, ha egy gyermek hatéves korig egyáltalán nem, vagy csak nagyon kontrollált körülmények között, eseti jelleggel használ képernyőt, és azt is csak úgy, hogy a szülő vagy más családtag vele együtt nézi, maximum fél órára. Hároméves kor alatt pedig semmit, mert végtelen kárt okoz. Egyrészt túlingerli a gyereket, és egy túlingerléssel járó állapotban az agya figyelemzavarossá is válhat, másrészt ténylegesen belenyúl az agy fejlődésébe" .

Dr. Papp Magor szerint idősebb korban is rengeteget számít. „Tizennégy éves korig nem volna szabad a gyerekeinknek saját okoseszközt adni. Ez nem azt jelenti, hogy ne használja, ne legyen képernyőideje, de olyan szintű függőséget okoz, hogy felnőttként is függővé tudunk válni. Miért gondoljuk, hogy egy 7–10 éves gyerek nem kap rá azonnal, bármilyen szülői korlátozást vezetünk is be? Másrészt ez kiberbiztonsági szempontból is veszélyes, hiszen az online térből bárki bántalmazó céllal is megtalálhatja, végtelenül nagy károkat okozva” – teszi hozzá.

A szakember közölte, magyarországi kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek egyharmada nem szól senkinek, ha ilyen típusú bántalmazás éri, és alig egyharmaduk szól a szüleinek.

„Nagyon fontos, hogy mikor vezetünk be egy-egy eszközt. Lehetőleg mindannyian figyeljünk arra, hogy mérsékeljük a képernyőfogyasztásunkat. Offline időszakokat építsünk be, amikor két-három órára lekapcsoljuk az internetet – mi magunk is, felnőttként – nyomatékosít. Rámutat, a gyerek nem magától kezdi el használni az eszközt, hanem látja a felnőttektől.

„Alapvetően a mi viselkedésünk válik számukra mintává. Akkor van esélyünk arra, hogy változtassunk, vagy jó irányba tereljük az ezzel kapcsolatos viselkedésüket, ha mi magunk is így tesszük, különben nem leszünk hitelesek” – figyelmeztet a szakember.

Szerinte kiváló lehetőség egyébként szülőként újragondolni a telefonhasználatot: ne használjuk a gyermek jelenlétében okoseszközként, vagy csak nagyon-nagyon ritkán tegyük azt.

(Nyitókép: Pexels)