„A zene mindig hobbi és terápia volt” – interjú az X-Faktor erdélyi tehetségével, Zilincki Nórával
Óriási karizmával, energiákkal és hanggal érkezett meg az X-Faktorba a fiatal felsőboldogfalvi lány, aki soha nem okozott csalódást. Ennek meg is lett az eredménye: Zilincki Nóra Hanna ugyanis bejutott az élő show-ba Tóth Andi mentoráltjaként. Beszélgettünk költözésről, maximalizmusról, példaképről és arról is, milyen a kapcsolata mentorával.
– Mesélj egy kicsit az átlagos napjaidról, amikor éppen nem X-Faktor élő show-ra készülsz ezerrel. Hova jársz iskolába, mit tanulsz? Mivel töltöd az idődet a zenélésen kívül?
– Amíg otthon éltem (szerk. megj. – Alsóboldogfalván) néptáncoltam, lovagoltam, szerettem újdonságokat kipróbálni, és a zene is mindig hobbi és terápia volt, egyszer pedig szeretném, ha ebből tudnék megélni. Amióta Budapestre költöztem és elkezdtem a Bartók Béla Konzervatóriumban jazz-zongora szakon tanulni, azóta ezektől a tevékenységektől elszakadtam sajnos. Ez egy áldozat volt azért, hogy a legjobb tanároktól tanulhassak és fejlődhessek zenei téren.
– Nem újdonság számodra az éneklés. Mióta mozogsz ezekben a körökben? Mikor jött be az életedbe a zene?
– Énekelni mindig is szerettem, hároméves koromtól vannak rólam videók, ahogy népdalokat éneklek. Az elemi iskolát a Palló Imre Művészeti Líceumban kezdtem klasszikus zongora szakon és kilencedik osztályig ott is tanultam. Egy népdalversenyre vitt el a tanítónőm, és azóta foglalkozom többet az énekléssel. A népdalok mellett a rockzene is egész kiskoromban jelen volt, mivel otthon többféle zenei műfajt hallgattunk.
Színpadon énekelni is viszonylag korán kezdtem, és bár nem túl gyakran azért, de falunapok, különböző kisebb helyi fesztiválokon volt lehetőségem azokat a dalokat előadni, amelyek nekem kedvesek voltak. Aztán jött egy villanás, hogy szeretnék jazzt tanulni és elkezdtem jazz-zongora órákra járni, majd komolyabban is szerettem volna ezzel foglalkozni. Úgy gondoltam, hogy Budapesten több lehetőségem lenne, ezért felköltöztem.
– Régebbi fotókon látható, hogy zenekarral léptél fel többször, több helyen. Mesélj róluk, rólatok.
– Egy gólyabálon léptem fel, majd másnap rám írt a 6 Chapter zenekar basszusgitárosa, hogy szeretnének velem egy próbát. Ott kezdődött el és azóta is tart a közös munka. Számos koncerten vagyunk túl és több saját dalt sikerült a tisztelt közöségünknek eljátszani. Az egyik legemlékezetesebb pont az zenekar életében a 2023-as Siculus Fesztivál első helyezése. Bár van stúdióban rögzített dalunk is, azért remélem, hogy lesz majd lehetőségünk professzionális körülmények között több dalt is felvenni, amihez akár videóklip is készülne. Mivel jelenleg én is kint vagyok Pesten és a zenekar tagjai közül van, aki egyetemen van, van, aki érettségire készül, a rendszeres közös munka most szünetel, de már nagyon várom, hogy együtt zenélhessünk.
– Emellett te voltál a 2023-as SOKaDALOM közönségdíjasa és a Könnyűzene kategória 3. díjasa. Mit jelentenek számodra a versenyek, tehetségkutatók?
– Bennem nagyon nagy bizonyítási kényszer van, maximalista vagyok bizonyos dolgokban. Nyilván ennek vannak hátulütői, de azt gondolom, ez inkább előny számomra. A SOKaDALOM verseny nekem csalódás volt, mert csak 3. helyezett lettem, szerettem volna megnyerni. Viszont soha nem gondoltam volna, hogy ténylegesen az X-Faktorba fogok jelentkezni, de mivel amúgy is itt lakom Budapesten, megpróbáltam, mert mindenképp egy jó tapasztalás lehet az egész g számomra és meg is szeretném élni az egészet.
– Kinek szeretnél bizonyítani?
– Magamnak!
– Legtöbbször akkorákat énekeltél az X-Faktorban, hogy leszakadt a plafon. Ebből következtetve a zúzós dalok állnak igazán közel hozzád?
– Nagyon szeretem ezeket a dalokat, éhezek a munkára, szeretnék fejlődni, hogy jó legyek, hogy majd színpadon állhassak és hatást gyakoroljak az emberekre, szeretném, hogy boldogok legyenek attól, amit a színpadon tudok nyújtani.
– Van példaképed az előadói világból? Ha igen, ki az és miért?
– Nehéz kérdés! Olyan karakternek tartom magam, aki sok színű, sok-sok érzéssel teli, ezért nehéz egyet kiválasztani, de aki legelőszőr eszembe jutott az Freddie Mercury, mert neki vannak jazz albumai, rock and roll dalai, és olyan dolgot adott át a világnak, ami szavakkal leírhatatlan.
– Mit szóltál ahhoz, amikor a mentorod, Tóth Andi azt mondta a legutóbbi adás interjújában, hogy a 10 évvel ezelőtti önmagát látta benned? Szerinted miben hasonlítotok?
– Amíg nem adunk ki saját dalokat, addig az embert valakihez hasonlítják. Annak örülök, hogy nagyon jó énekesnőhöz hasonlítanak, viszont azt szeretném, ha engem önmagamért szeretnének majd, a saját egyediségemért.
– Milyen vele a közös munka? Hogy nézett ki az élő showra való felkészülés folyamata?
– Andinak végtelenül hálás vagyok, minden egyes órán ott van, erőt, energiát nem spórolva segít nekünk. Mindig azt nézi, miben és hogyan tudná segíteni a fejlődésünket. Testvéri kapcsolat van köztünk, olyan mintha a nővérem lenne, és remélem, ezt ő is így érzi. Jobb mentort el sem tudnék képzelni.
– Szerinted mi az erősséged ebben a versenyben?
– Sok stílusban otthon érzem magam és tanultam is ezeket. Lelkileg pedig kitartó vagyok és nagyon maximalista. Mindent beleadtam és ezután is így teszek majd, remélem a nézők érezni és értékelni fogják ezt.
– Üzensz-e valamit az erdélyi nézőknek, rajongóknak?
– Ne aggódjanak, képviselem Erdélyt és megmutatom, hogy mi van bennünk! És kérem, támogassanak szavazatokkal.
(Nyitókép: RTL Sajtóklub/Szabó Gábor)