Tíz éve vásárolta első fényképezőgépét, „a szappant”, ahogy formája miatt egykoron nevezte, majd „kattintgatni” kezdett. Előbb csak a kertben lévő növényeket örökítette meg, később kipróbálta az eseményfotózást, ma már különleges természeti jelenségekre „vadászik”: villámlásra, viharra, havazásra, nem mindennapi égi jelenségekre.

A Varsolc községhez tartozó Récse településen elő Barna Róbert Szilágy megye legjobb éjszakai fotósa, mondta róla nemrég egykori tanára. Az elmúlt időszakban a mindössze 27 éves hobbifotós képei még az egyik hazai kereskedelmi tévécsatorna érdeklődését is felkeltették: több alkalommal Róbert képeivel illusztrálták a Szilágyság fölött jól látható különleges égi jelenségeket.

Szenvedélyévé vált a fotózás

„A fotózás a hobbim. Szeretem a tájat, a természetet, az esőt, a havat, a villámlást, az éjszakát, még akkor is, ha nagyon hideg van. Mindezt a pillanatnyi élményt és szépséget szeretem megörökíteni. Itt találtam meg a csendet, a nyugalmat, még akkor is, hogyha dörög vagy nagyokat villámlik, és bár néha nagyon ijesztőnek tűnik, főleg, hogy egyedül járok fotózni, de számomra ez csodálatos és elragadó” – mondta Róbert, aki bár nem tanulta a fotózást, az internetről autodidakta módon nagyon sokat tanult.

Máig őrzi első fényképezőgépét és az elmúlt évek alkotásait, a csaknem húszezer képet, amelyek közül néhányat kinyomtatott, hogy szobája falát ékesítsék. Kezdetben eseményfotókat is készített: esküvőkön, születésnapokon, keresztelőkön fényképezett, de ráébredt, hogy ez nem az ő világa, ezért más irányba vette útját.

A villám és az éjszakai égbolt fotózásról

„Amikor fiatalabb voltam, mondjuk úgy, hogy nem voltam nagyon bátor” – mondja mosolyogva, majd hozzáteszi, hogy az a kezdeti félelem mára már elmúlt. „Most inkább rácsodálkozást, a pillanat szépségének átélését érzem, mert a villámlás olyan gyorsan és váratlanul történik, hogy alig van időm annak szépségét megélni, de ha a pillanatot megörökítem, a képeket visszanézve, csodás dolgokat fedezek fel, hiszen a villámnak több ága van, amit sokszor csak fotón látni. És miért ezt választottam? Mert ez más. Egy egyszerű természetfotót telefonnal is lehet készíteni, de a villám lecsapódását rögzíteni bonyolultabb és nehezebb, ugyanakkor számomra sokkal csodálatosabb” – mondta Barna Róbert.

A meteorológiáról és a csillagászatról olyan lelkesen mesél a fotós, hogy bárki azt hinné, valami hasonló végzettsége van. Mint mondja, ahhoz, hogy jó képek szülessenek, érteni is kell hozzá, meg kell tanulni. Rendszeresen nézi az időjárás-előrejelzést, és ha vihar közeledik, kimegy a terepre, feltérképezi a területet és megkeresi a jó szöget. Majd, mint egy jó vadász, várja a vihart és a megfelelő pillanatot – meséli.

„Követem a meteorológiai alkalmazásokat, és nagyjából felmérem, hogy mikor érkezik a nagyidő. Ha azt látom, hogy 100-200 kilométer távolságra sok villámlás van, és felénk tart, akkor nagyjából kiszámítom, hogy mikor érhet el hozzánk. Nagyon ritkán fordul elő változás, bár megtörténhet, hogy 100-200 kilométer után lenyugszik a vihar, és már alig villámlik, de legtöbbször akkor történik a »csoda«, amikor kiérkezem a terepre” – fogalmaz a fotós.

A tavaly főleg az éjszakai fotózásra összpontosított, a sarki fényre, amely gyakran volt látható a Szilágyság felett. Az év első napján a már említett hazai kereskedelmi román csatorna Barna Róbert fotóival szemléltette az Erdély egén feltűnt sarki fényt. Évközben számos honlap közölte az általa fotózott üstökösöket, hullócsillagokat. Mint mesélte, karácsony előtt öt felsővel, vastag dzsekivel, három nadrággal és három pár zoknival felszerelve megnézte az év utolsó meteoresőjét, az Ursidest. Egyik dédelgetett álma, hogy még több hasonló jellegű „csodát” láthasson és fotózzon, de ehhez profibb felszerelésre lenne szüksége – magyarázta.

Kedvenc helye a szülőfaluja határában lévő domb, ahonnan rálátni a községre és a varsolci vízgyűjtőre, gátra. De mindig arra és oda megy, ahol valami történhet, ahonnan könnyebben megörökíthet egy különleges jelenséget, vagy ahogy mondja: égi csodát. Legsikeresebb fotója, ahogy ő nevezi, nemrég szülőfaluja dombján készült, egy nagy vihar alatt, amikor a közelében legelő teheneket egy nagy villám megvilágította.

„Nem láttam az állatokat, mert sötét volt, de jött egy villám, és olyan fénybe kerültek az állatok, mintha nappal lenne. Így egyszerre jól látszik a villámlás, a tehenek és a táj. Egy másik kedvenc fotóm Szilágysomlyó irányában készült, ugyancsak egy nagy viharban, amelyet sok villám kísért, és az egyik olyan hatalmas volt, hogy a vége ugyanabban az időben két különböző helyre is lecsapott” – mesélte.

Profibb felszerelésre és kiállításra vágyik

Mint meséli, egyelőre saját magának készíti a felvételeket, de szeretné, ha a jövőben kiállíthatná alkotásait. Ugyanakkor arra vágyik, hogy a Szilágyságban létrejöjjön egy csillagászati megfigyelő hely, ahol az égi jelenségek iránt érdeklődők fotózhatnának és a fiatalok asztronómiai ismeretekkel gazdagodhatnának.