Míg a nőknél hangsúlyos a méhnyakrák és emlődaganat, illetve annak felismerése és megelőzése, addig a férfiak „terhei”, a prosztata daganatos megbetegedései kevésbé közismertek – véli dr. Kosza Hunor urológus, akivel a prosztata világnapján a férfiak nemi szervének igen fontos mirigyéről beszélgettünk. Bár évről évre nagyobb figyelmet kap, még mindig nem eleget: nem kell félni szakemberhez fordulni, bizonyos életkor után már-már kötelező foglalkozni vele, hiszen a tapasztalat azt mutatja, gyakoriak az előrehaladott esetek a „fiatal”, 60-65 éves betegeknél.

A prosztata vagy dülmirigy a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. Alakját tekintve gesztenyére hasonlít, súlya felnőtt korban 15-20 gramm körüli, amely idővel többszörösére nőhet. A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, mögötte található a végbél, a húgycső pedig középen fut keresztül rajta. Az általa termelt váladék fontos részét képezi az ondófolyadéknak, mivel védi és táplálja a spermiumokat – ezért is fontos fiatal korban az esetleges fertőzések következtében kialakult gyulladás szakszerű és megfelelő kezelése. Az az anatómiai sajátossága, hogy körülfogja a húgycső kezdeti szakaszát, az őt érintő bármely betegség (gyulladás, jó- vagy rosszindulatú megnagyobbodása) vizeletürítési nehézségeket okozhat – ismertette Kosza Hunor urológus.

A pácienseket leggyakrabban a vizeletürítési nehézségek küldik orvoshoz, panaszuk általában a gyakori éjszakai és nappali vizelés, a fájdalom, illetve az, hogy vizeletük vékony sugárban ürül, időnként megakad, majd újraindul. A felsorolt tünetek megjelenhetnek a prosztata jó- és rosszindulatú megnagyobbodásában is – hangsúlyozta a szakember, kiemelve, hogy a prosztataprobléma, ha nem irányul rá időben kellő figyelem, komoly következményekhez vezethet: teljes vizeletelakadást, gyulladást, fertőzést, kőképződést eredményezhet, illetve rosszindulatú daganatos elváltozások esetén akár csontokat és több szervet érintő betegséggé fajulhat.

A betegségek nagy része megelőzhető, kezelhető

Kosza Hunor urológus kiemelte, a betegségek nagy része megelőzhető és kezelhető, ha a páciens időben fordul orvoshoz panaszaival. Ötvenéves kor fölött évente ajánlott a vizsgálat, de ha van családi kórelőzmény, akár negyven-negyvenöt évesen is. A szűrővizsgálat menete nagyon egyszerű, ami több részből áll: laborvizsgálat, alapos anamnézis, fizikai- és ultrahangos vizsgálat.

Noha a férfiek többsége nem jár jó szívvel az urológushoz, sokan felkeresik a szakembereket még akkor is, ha nincs különösebb panaszuk, mert bizonyos életkort elérve szeretnék egy szakember véleményét kikérni. Azoknak, akik nem mernek vizsgálatra menni, leggyakoribb kifogásuk a szégyenérzet, és az a tévhit, hogy az urológiai kivizsgálás fájdalommal jár. Kosza Hunor úgy véli, a tévhit tisztázásában nagy szerepe van a családorvosoknak is, hiszen ők irányítják szakemberekhez betegeiket. A pszichikai felkészítés tehát ugyanannyira fontos, mint a felismerés és az útbaigazítás, mert ezáltal elkerülhető, hogy negatív élménnyé váljon az analízis.

Jóindulatú és rosszindulatú megbetegedések: mikor „kell” megijedni?

Mint megtudtuk, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása a férfiak nagy részét érinti ötvenéves kor fölött, azonban kialakulhat ennek rosszindulatú daganata is. Kosza Hunor urológus szerint nem szabad megijedni, mert mindkét betegségcsoport kezelhető, „a hangsúly azon van, hogy mikor, és többségében ez határozza meg a betegség lefolyását is”.

A prosztata betegségeinek kialakulását bizonyos faktorok elősegíthetik: az elhízás, a szív-érrendszeri betegségek, a testmozgás hiánya és II-es típusú cukorbetegség is prosztataproblémákhoz vezethet. Az urológusok leggyakoribb feladata a benignus prosztata hiperplázia, vagyis a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kezelése gyógyszeres vagy műtéti beavatkozással. „Ilyen jellegű műtéteket heti rendszerességgel végzünk a Csíkszeredai Sürgősségi Kórházban, valamint nem okoz kihívást a prosztatarák korai felfedezése sem, köszönhetően a modern eszközöknek, amik a rendelkezésünkre állnak” – magyarázta a szakember.

Hozzátette, a prosztatarákról sokat tudni, de évről évre jelennek meg új kezelési sémák, új diagnosztikai eljárások. A férfiaknál ez a második leggyakrabban kialakuló rosszindulatú daganatos elváltozás. Világszinten az átlagéletkor növekvő tendenciát mutat, ezáltal több prosztatarákos eset kerül felfedezésre.