Több fiatal lány „tűnt el” az elmúlt napokban, hetekben a Szilágyságban. A kiskorúak keresésétől volt hangos a média, volt olyan hét, hogy egyszerre négy fiatalt is kerestek, majd a rendőrség hatékony munkájának köszönhetően egy-két napon belül megtalálták őket, és visszakerültek családjaikhoz vagy a nevelőszülőkhöz. Az eset kapcsán Püsök Júlia pszichológus is megszólalt, elmondta, hogyan lehetne az ilyen eseteket megelőzni, illetve melyek a figyelmeztető jelek.

Már az év elején, január 11-én arról értesítették a szilágysomlyói rendőrség munkatársait, hogy két kiskorú, a 15 éves L. St. és a 14 éves V. I.-G. önként távozott egy szilágysomlyói szociális ellátó központból, és nem tért vissza. Másnap kora délután a rendőrség már jelentette, hogy a Szatmár megyei Érszakácsi településen megtalálták a lányokat, és a vizsgálatok során kiderült, hogy nem váltak bűncselekmény áldozatává.

Néhány nap múlva, január 20-án európai szintű rendőrségi körözés indult ugyancsak két Szilágy megyei lány felkutatására, akik bár elindultak a zsibói iskolába, nem érkeztek meg. Az egyik Aranymezőről (Băbeni), a másik Nagyszegről (Noţig) származik. Még elő sem kerültek a lányok, január 23-án egy újabb eltűnést jelentett be a rendőrség, miszerint a 17 éves L.T.-I. zsibói lakos, önként távozott otthonról, és szintén nem tért haza. Őt még aznap éjjel megtalálták a rendőrök Csákigorbó településen, az előző kettőt pedig négy nap után a Bihar megyei Nagyvárad egyik panziójában. Ugyancsak január 23-án a szilágynagyfalui rendőröket is riasztották, hogy eltűnt egy 13 éves alsóvalkói lány. B.A.D. három nap után hazatért, s mint mondta, a Bihar megyei Élesden tartózkodott.

Vasárnap, február 2-án este 10 óra körül a szilágycsehi rendőrséget arról értesítették, hogy két kiskorú, a 14 éves D. R. és a 17 éves I. C. önként távozott egy családi típusú központból, és nem tértek vissza. Mindkettőjüket néhány nap után Zilahon találta meg a rendőrség, az értesülések szerint rokonoknál tartózkodtak.

Új életet akartak kezdeni

A zsibói iskolába „igyekvő”, két 16 éves tinédzser reggel indult el otthonról, majd Zilahra érkezve zálogba adták a telefonjaikat, majd Nagyváradra utaztak. Információk szerint azt tervezték, hogy a borsi vámnál átlépve Spanyolországba utaznak, ahol új életet kezdenek. Azt tervezték, hogy dolgozni mennek, de terveiket meghiúsította a rendőrségi körözés és a felhívás számtalan megosztása. Látva a mozgósítást, a család üzenetét és a rengeteg megosztást, megijedtek, szobát béreltek, és azt tervezték, hogy rövid időre „visszavonulnak”, de nem jártak sikerrel. A rendőrség munkájának köszönhetően a lányokat megtalálták és hazavitték, majd egyikük szülője a médiában nyilvánosan megköszönte az emberek biztatását és a megosztásokat.

A két szilágycsehi fiatal – elmondásuk szerint – azért nem ment haza, mert elegük lett a központból, unatkoztak, ugyanis sem a központban, sem a városban nincs, mit csinálni. Eltűnésükkor azt üzenték, hogy ne keressék őket, mert biztonságban és jól vannak. Őket, mint említettük, Zilahon találták meg.

Nem önként távozott

Január 28-án, kevéssel éjfél után a Zilahi Városi Rendőrséget a 112-es segélyhívószámon egy 41 éves dobai (Debren község) férfi arról értesítette, hogy egy általa ismert személy betört a házába, ahonnan elvitte 15 éves lányát, akit egy autóba ültetett és ismeretlen helyre vitt. A rendőrség aznap reggel Kolozs megyében találta meg a kiskorút és annak elrablóit, akiket bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak.

Mit mond a pszichológus

Püsök Júlia zilahi pszichológus az esetek kapcsán elmondta, szinte minden héten hallani ilyen jellegű híreket, hogy újból eltűnt egy-két fiatal, többnyire lányok, ami sokakban kérdéseket vet fel és aggodalmat vált ki. Az eltűnt fiatalok többsége általában sérült családi háttérrel rendelkezik vagy intézményi gondozásban részesül, de ez nem törvényszerű. Az előző kategóriába tartozó személyek érzelmileg sokkal instabilabbak, gyerekkorukban nem tudtak szoros kötődést kialakítani elsődleges nevelőjükkel, legtöbb esetben az anyával. Az érzelmi nélkülözéshez a fizikai nélkülözés is társult, amire megoldást keresnek. Sajnos rossz helyen. Gátlástalan társas viselkedés, figyelmetlenség, túlzott aktivitás, önkontrol hiánya, abúzus és társas függőség is megfigyelhető esetükben.

„A 10-18 éves életkor amúgy is kritikus fejlődési szakasz egy egyén életében a személyiségfejlődés és identitáskeresés miatt, ezért a bizalmatlan, szorongó, elkerülő kötődésű személyek még nehezebben élik meg ezt az időszakot. Ilyenkor jelentős lelki változásokon mennek át, megjelenik többek között a mentális folyamatok tudatosítása, döntéshozatal, önállóság, saját véleményformálás, saját ízlések kialakítása, ellentmondásos érzések, szülőktől való leválás, lázadás, kérdőre vonás, önmaga keresése, felerősödik a kortárs csoport hatása illetve befolyása, az újdonságok keresése, impulzivitás, mérlegelés nélküli cselekvés (többet ér a pillanatnyi izgalom, mint a következmények kockázata), valamint a kiszámíthatatlan viselkedés (egyik percben gyerekes, másik pillanatban felnőttnek képzeli magát)” – mesélte a szakember.

Marcia James amerikai klinikai- és fejlődéspszichológus szerint különböző identitásállapotok figyelhetők meg. A moratórium szakaszára jellemző, hogy az egyén identitásválságot él át, aktívan keresi a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyekben bizonytalan, és amik iránt el akar köteleződni, ugyanakkor visszaeshet korábbi fejlődési szintekre: alkohol, cigaretta, kábítószer-használat, elszökhet otthonról, csavaroghat, ezzel kilépve a számára szorongató helyzetből, sőt néhány esetben öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek.

Hogyan segíthet a szülő?

Az identitáskeresés időszakát könnyebben átvészelik azok a fiatalok, akik mögött biztonságos családi háttér van, ahol biztosítják számukra a feltétel nélküli szeretetet. Ennek következtében hamarabb kialakul az identitás megtalálása, az egyén megoldja az identitásválságot, választ kap kérdéseire. Kialakul a helyes önkép, szociális szerepvállalás, saját értékrend. Választ kap a „Ki vagyok én?” kérdésre – fogalmazott Püsök Júlia, hozzátéve, a biztonságos kötődés alapjait 7 éves kor előtt már szükséges megalapozni.

Nagyon fontos megtapasztalniuk a biztonságérzetet, önzetlen szeretetet, figyelmet, szülői jelenlétet, az érzések szabad kifejezését (a szülők részéről ezeknek a helyes lereagálását, meghallgatást, útbaigazítást), az önállóságra való nevelést, a szülővel együtt játszást, a reális korlátokat, szabályokat. Annak érdekében, hogy szülőként a gyakorlatban is kivitelezhetők legyenek ezek az alapvető szükségletek, a saját érdekeink, karrierünk elé kell helyeznünk a gyermekeink ezen szükségleteit legalább 6-7 éves korukig. A befektetett idő, figyelem, energia meghozza a maga gyümölcsét a későbbi fejlődési szakaszokban. Nem akar majd elmenekülni a fiatal otthonról, hanem menedéket, biztonságot fog keresni a családban, a környezetéből őt fenyegető érzésekkel szemben.

„Nagyon sok új információ, inger éri őket a felgyorsult világunkban, nyomás nehezedik rájuk a kortársak részéről, kihívásokkal kell szembenézniük a tanulás terén, a helyes értékrend kialakításában. Ha nem tapasztalták meg kicsi korban a biztonságos kötődést, a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást, akkor tinédzser és fiatal korukban a baráti társaságban fogják ezt keresni. Szabad teret kell adniuk otthon az érzések kifejezésének, megbeszélésének már egész fiatalon, és nagyon fontos a megértés tanúsítása. Sok szülő ott veszti el a kapcsolatteremtés lehetőségét tinédzser gyermekével, hogy nem tanúsít elég érdeklődést az iránt, ami a gyermekét érdekli: barátai, hobbijai, gondolkodásmódja, érzései iránt. A családban nekik is szerepük van, részt vállalhatnak különböző feladatok elvégzésében, szükséges meghallgatniuk a véleményüket, és el kell fogadniuk a barátaikat. Az elvárások ne csak egyoldalúak legyenek, ezért elvárásaikat fontos figyelembe venni és teljesíteni. A szülők kiegyensúlyozott lelki állapota, az egyetértés, a szeretet megléte a szülők közötti kapcsolatban mindig építő és inspiráló hatással bír a gyerekek számára” – részletezte Püsök Júlia.

Ha különböző okok miatt nem alakult ki a biztonságos kötödés, akkor helyre lehet állítani megfelelő odafigyeléssel, ismerettel, szeretettel, addig míg van, kivel. Nagyon sok fiatal a felgyűlt negatív érzések miatt nehezen tud a problémáiról, küzdelmeiről beszélni a szüleivel, ha előzőleg ezt nem gyakorolták. Ilyen esetben nem szégyen segítséget kérni, mert sok felesleges küzdelmet, nézeteltérést, kudarcot, lelki betegség kialakulását megelőzhetik – zárta a szakember.