A győztes egy álmodozó, aki soha nem adja fel – ezzel a Nelson Mandela elnöktől származó idézettel zárta bemutatóját Lakatosné Szuhai Györgyi, aki Tudatos életvezetés – projektszemlélet a magánéletben címmel tartott előadást szerdán este Kolozsváron az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) előadótermében.

A meghívottat és az érdeklődőket Kerekes Kinga, az egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztályának elnöke köszöntötte. Lakatosné Szuhai Györgyi közgazdász, a Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Elmondása szerint több mint tíz éve él a projektek világában, ez idő alatt megtapasztalta mennyiféleképpen érthetjük a projekt szót.

A fogalmak tisztázása érdekében a vezetéstudomány, humán erőforrás menedzsment, projektmenedzsment tudományterületek közös tulajdonságait emelte ki az előadó, valamint egy rövid történeti áttekintést kaphattunk mind a tudományterületek, mind a társadalom változásáról. Szuhai Györgyi röviden ismertette a Manhattan tervet (Manhattan Project), amely a második világháborúban az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada közös vállalkozása volt az atomfegyver kifejlesztésére. A Manhattan terv a projektek minden tulajdonságával rendelkezett.

Mi a projekt?

A projekt szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott tevékenységsorozat, amely meghatározott cél elérésére irányul, egyértelműen meghatározott kezdete és vége van. Sikerének kulcsa a megfelelő összhang.Öt folyamatcsoportja van: 1. előkészítési fázis (megvizsgáljuk, reális-e a célunk), 2. tervezési fázis (részletesen megtervezzük a lépéseket), 3. megvalósítási fázis, 4. ellenőrzés (a cél elérése érdekében állandó ellenőrzés és újratervezés szükséges), 5. lezárás (megvizsgáljuk, hogy a célnak megfelelően hajtottuk-e végre a projektet, visszacsatolást kapunk, hogy min kell változtatni legközelebb).

A projektnek tíz tudásterülete van (integráció-, terjedelem-, idő-, költség-, minőség-, humán erőforrás, kommunikáció-, kockázat-, közbeszerzési, érintett felek menedzsment), amit össze kell hangolni az öt folyamatrendszerrel.

A rendezvény felhívta a figyelmet arra, hogy manapság „minden” projektesedéséről beszélhetünk, azaz olyasmire is a projekt szót használják, ami nem is rendelkezik a projekt tulajdonságaival.

Kiemelte, hogy a társadalomban átalakulások mennek végbe, ez rugalmasságot, alkalmazkodó készséget követel tőlünk mind a magánéletben, mind a munkánkban. Míg korábban például az emberek egy szakmát sajátítottak el, egy munkahely mellett élték le az életüket, a munka és a magánélet élesen elkülönült egymástól, ma már a munka és magánélet összemosódik, a just in time elve érvényesül a munkavégzés világában, vagyis a munkaadó csak azt, csak annyi ideig, csak akkor és csak szükséges létszámban foglalkoztatja a munkavállalókat.  A magánélet változása és össztársadalmi hatásai kapcsán Lakatosné Szuhai Györgyi néhány érdekes kutatás eredményét ismertette. Az egyikből például kiderült, hogy ha felsőfokú végzettséggel rendelkezünk, tovább fogunk élni, mivel könnyebben hozzájuthatunk jobb egészségügyi ellátáshoz, lehetőségünk van egészséges életmódot élni. Egy másik kutatás eredményei szerint az irigységnek össztársadalmi hatása van, tönkreteszi a társadalmat, mivel az irigység elvonja a figyelmünket saját céljainkról, általános rosszérzést, sikertelenséget okoz. 

Projektszemlélet a magánéletben

A projektszemlélet a gazdaság világában már meghonosodott. Az előadó szerint azonban a projekt módszer, fázisai, eszköztára kitűnően alkalmazható a magánéletünkben, hiszen ahogy a munkahelyen végzünk egy projektet, ugyanúgy az életünket is vezetnünk kell. Számos magánéleti projektet sorolhatunk fel, gondolhatunk például esküvőre, nyaralásra, babaprojektre, de akár egy fogyókúrát is tekinthetünk projektnek.Szuhai Györgyi szerint mi magunk is vezetni tudjuk az életünket, nincs szükségünk külső szakemberre ehhez. A projektszemlélet erre ad eszközt. „Úgy fogjuk ezt fel, hogy van egy szerszámosládánk, amiben sok-sok eszköz van bedobálva. Adott helyzetben, időben nekünk kell tudni, melyik eszközt húzzuk ki belőle” – szemléltette az előadó. 

„A mi életünkben mi vagyunk projektmenedzserek” – foglalta össze, ez azt jelenti, mindenhez kell értenünk, hiszen felelősek vagyunk a teljes projektért: irányítanunk, értékelnünk, döntenünk kell.

Manapság elmosódik a munka és magánélet határa, otthon is lehet dolgozni. Éppen ezért mi magunk kell megteremtsük az egyensúlyt az életünk területei között, szabályokat kell felállítanunk, tudatosan be kell osszuk az időnket, terveznünk kell. Erről saját tapasztalatait is megosztotta.

Az előadó beszámolt saját kutatásáról, illetve röviden bemutatta a Tudatos életvezetés című, 660 oldalas könyvet, mely huszonöt szakember munkáját tartalmazza a projektszemlélet egy-egy nézőpontjából.

Lakatosné Szuhai Györgyi előadása során egy praktikus szemléletet, a projektek magánéletben való alkalmazhatóságát ismerhették meg az érdeklődők.