A Földön nagyjából 20 ismert szupervulkán van, elemzők és vulkanológusok a Yellowstone kitörésétől tartanak. A NASA szerint van rá lehetőség, hogy megelőzzenek egy esetleges vulkánkitörést, ám ez sok pénzbe és időbe kerül – írja a BBC.

A legrosszabbtól tartanak az elemzők és a vulkanológusok, miszerint kitörhet a világtörténelem legnagyobb vulkánja, és sivár pusztasággá rombolhatja Amerikát. Az Egyesült Államok Yellowstone Nemzeti Parkja alatt elhelyezkedő Yellowstone szupervulkán képes elpusztítani Amerika felét, illetve a világ egyharmad részét. Június 12-e utáni hat hétben nagyjából 1400, többségében apró földrengést mértek a Yellowstone Nemzeti Parkban.

Az elmúlt 2 millió év legnagyobb kitörése a Toba volt 74 ezer évvel ezelőtt. A Yellowstone kitörése – a Tobához hasonlóan – minimum 10 millió Hiroshimai atombombával érne fel. A Yellowstone szupervulkán átlagosan 600 ezer évente szokott kitörni, és a legutóbbi ilyen esemény 642 ezer éve történt. 2016-ban kezdték észlelni azt, hogy a Shosone folyó – mely a vulkán területén halad keresztül – nagymértékben elkezdett elsavasodni, kéntartalma megnőtt, és olyan magas hőmérsékletű lett, hogy forr benne a víz.

Nem lenne elég étel

A NASA-kutatók egy csoportja egy korábban nem látott jelentést készített arról, hogy milyen fenyegetést jelent, ha kitör egy szupervulkán, illetve mit lehet tenni ellene. A Földön nagyjából 20 ismert szupervulkán van, amelyek általában 100 ezer évente törnek fel.

Az egyik legnagyobb fenyegetés a kitörés által létrejött éhezés, a nagy pusztítás után az emberek nem tudnának elegendő élelemhez jutni – írja a BBC. 2012-ben az Egyesült Nemzetek becslése szerint az élelmiszertartalékok világszerte 74 napig lennének elegek.

Elkerülhetetlen a kitörés?

Brian Wilcox, a NASA tanácsadó testületének korábbi tagja, azt vizsgálta, hogyan lehet megvédeni a bolygót az aszteroidáktól és az üstökösöktől. Wilcox most a BBC-nek úgy nyilatkozott, a szupervulkán esetleges kitörése, lényegesen nagyobb veszély, mint egy aszteroida vagy üstökös becsapódása.

A Yellowstone lényegében egy hatalmas hőfejlesztő. Az alulról felfelé távozó hő nagy része a levegőbe szivárog. A maradék hő a magma magjában sokasodik, amint ez a hő elér egy bizonyos küszöbértéket, a robbanásveszélyes kitörés elkerülhetetlen.

A NASA friss kutatása szerint, ha a szupervulkán magmakamrájából 35 százalékos hőátvitelt lehetne elérni, a Yellowstone többé nem jelentene veszélyt. Az egyetlen kérdés, hogy ez hogyan érhető el. Az egyik lehetőség a vízmennyiség növelése a szupervulkánban. Erről viszont valószínűleg lehetetlen lenne meggyőzni a politikusokat.

„Egy nagy vízvezeték felépítése egy hegyvidéki területre költséges és nehéz lenne” – mondta Wilcox. Hozzátette: az emberek kétségbeesetten vesznek vizet a világ minden tájáról, így a szupervulkán vízzel való hűtése nagyon ellentmondásos lenne.

A forró víz szivattyúzása

Ehelyett a NASA egy egészen más tervet fogalmazott meg. Úgy vélik, hogy a leginkább életképes megoldás a föld mélyére való 10 km-es fúrás lenne, ahol is a nagynyomású, forró vizet kiszivattyúznák. Az ötlet az, hogy a Nemzeti Park határain kívülről fúrnának, méghozzá vulkán alsó részéről, oldalról. Így szednék ki a magmakamra alsó részéből a hőt, és megakadályozhatnák, hogy az alulról jövő hő ne érje el a kamra tetejét. A lap azt írja, ez a projekt nagyjából 3,46 milliárd dollárba kerülne.

„Ezt a fúrást fel lehetne használni egy geotermikus üzem létrehozásánál, amely rendkívül versenyképes áron képes áramot termelni.  A geotermikus társaságok olyan villamos energiát kapnának, amelyek több tízezer évig képesek a környező területet táplálni” – mondta Wilcox. A szakember szerint, ha a magmakamra tetejét próbálnák hűteni, az nagyon kockázatos lenne, hiszen a kamra tetején lévő magmában káros gázok szabadulhatnának fel.

Nem kezdenek bele

Azonban azok, akik egy ilyen projektet kezdeményeznek, sosem látják a projekt végét, ezért kevés az esély arra, hogy ebbe bárki belekezd – írja a lap. A szupervulkánt több tízezer évig kéne hűteni, mire csak a hideg kőzet maradna. Bár a szupervulkánt nem kell befagyasztani, hogy elérje azt a pontot, ahol már nem jelent fenyegetést, nincs arra garancia, hogy a törekvés legalább száz, esetleg több ezer évig sikeres lesz. De a katasztrófa megelőzése érdekében az ilyen hosszú távú gondolkodás és tervezés lehet az egyetlen választás – mondta Wilcox.

Egy 2014-es tanulmány viszont azt írja, a vulkán lényegében ugyanúgy viselkedik, mint az elmúlt 140 évben. Annak, hogy a következő éven belül kitörjön a szupervulkán, 1 a 730 ezerhez az esélye, vagyis meglehetősen kicsi. Az Arizonai Egyetem kutatói 99,9 százalékig biztosak abban, hogy a vulkán a 21. században nyugodt marad.