Afrika az élet bölcsője – tartja a tudomány; ám lehet, hogy az igazán kreatív emberelődök Ausztráliában éltek. Ezt támasztja alá, hogy a nyugat-ausztráliai Kimberley-régióban megtalálták a világ legrégibb kőbaltájának egy töredékét.

A körömnyi darab a szénizotópos kormeghatározás szerint akár 49 ezer éves is lehet. Mai tudásunk szerint az emberek 50-55 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg az óriás szigetre, északról, Délkelet-Ázsia felől – kőeszközök nélkül.

Ezért a kutatást vezető Sue O'Connor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora szerint itt találták fel a klasszikus szerszámot. "Japánban mintegy 35 ezer éves kőbalták kerültek elő, a Föld más tájain azonban a mezőgazdasággal együtt, nagyjából 10 ezer éve bukkantak fel" - mondta el a szakember.

Az Ausztráliától északra fekvő szigeteken nem találtak kőbaltamaradványokat, sőt, a kontinens más tájaira sem vitték őket magukkal az emberek – emelte ki Sue O'Connor.

Mivel kizárólag az északi trópusi területeken találtak baltamaradványokat, a régész feltételezi, hogy egymástól függetlenül több törzs is érkezett a szigetre, és végül a kőeszközökre kevésbé hagyatkozó csoportok hódították meg a sivatagos belső területeket.

Érdekesség, hogy O'Connor már az 1990-es években megtalálta a töredéket, de csak 2014-ben vizsgálta meg újra, a korszerű kormeghatározó módszerekkel a Sydney-i Egyetemen.

Az 50 ezer éves balta bazaltból készült, amit egy másik kővel csiszoltak élesre. Sue O'Connor szerint a maradvány a balta újraélezésekor keletkezett: lepattintották a már tompa élt, és a darabot otthagyták az utókornak.

A kormeghatározást végző szakember, Peter Hiscock szerint a szerszám alakját biztosan nem a természet formálta, embernek kellett kialakítani és lágyabb kőzeten simára csiszolni. "Nagyjából nyolcszáz oda-vissza mozdulat kellett hozzá, hogy  sima legyen a bazalt. Ez nem olyan dolog, ami véletlenül is megeshet" - magyarázta a professzor.

A felfedezést az Australian Archaeology szaklapban publikálták.