banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

A dánok felfedezhették a rák ellenszerét

Lehet, hogy dán tudósok véletlenül felfedezték a rák ellenszerét. A malária elleni vakcinán dolgoztak terhes nőket vizsgálva, ennek a mellékhatásaként fejlesztettek ki egy teljesen új módszert, amely laboratóriumi körülmények között már nagyon ígéretes. 

A malária elleni vakcina kutatása közben felfedezett fehérjéből fejlesztettek ki dán tudósok olyan szert, ami a rákos sejtek ellen is hatásos. Ali Salanti, a Koppenhágai Egyetem maláriakutatója és Mads Daugaard, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem rákkutatója azt fedezték fel, hogy a várandós nők méhlepényének egy szénhidrátja, amelyhez a malária parazitája kötődni képes, azonos a rákos sejtekben lévő szénhidráttal – olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján.

Laboratóriumban elkészítették azt a fehérjét, amelyet a parazita felhasznál, hogy a méhlepényhez tapadjon. A proteinhez mérget adtak. Az így előállított kombináció megkeresi a daganatos sejteket, beléjük szívódik, és odabent engedi ki a mérget. A sejt ettől elpusztul. A folyamatot rákos egerek sejttenyészetein kísérték figyelemmel. A felfedezést a Cancer Cell tudományos lapban írták le.

“Megvizsgáltuk a felfedezett szénhidrát működését: a méhlepényben a gyors növekedést biztosítja. Kísérleteink azt mutatták, hogy ugyanezt teszi a rákos sejtekben is. A malária parazitája rákos sejtek környezetében úgy reagált, mintha méhlepénnyel találkozott volna és hozzátapadt” – magyarázta Salanti.

A két egyetemi kutatócsoport agydaganatos, leukémiás és más rákos szövetminták ezreit vizsgálta meg, és az derült ki a kísérletekből, hogy a malária fehérjéje az összes tumortípus több mint 90 százalékára reagál a fenti módon.

A méreggel kombinált proteint olyan egereken tesztelték, amelyekbe emberi daganatok több fajtáját ültették. Azt találták, hogy a szer úgy tapad a tumorhoz, hogy közben más szövetekhez nem kapcsolódik jelentős mértékben. A kezelt egerek túlélési aránya sokkal magasabb volt, mint a kezeletleneké – mondta el Thomas Mandel, a kutatás egyik résztvevője.

Kapcsolódók

Kimaradt?