Több mint száz fajta növénnyel a szobában: ilyen az élete a székelyföldi férfinek egy lakásdzsungelben

Török Csongor huszonkilenc éves, Csíkszeredából származik, ám a székelyföldi férfiak többségével ellentétben a zöld fenyvesek helyett a dzsungel szerelmese. Így nem csoda, hogy dísznövények gondozásában, gyűjtögetésében, a velük való kísérletezésben leli örömét: 150 fajtát nevelget budapesti lakásában, több száz ritka növénnyel él együtt, meglehetősen nagy harmóniában. A tájépítészként dolgozó fiatalembertől egyebek mellett azt is megtudtuk, hogy legtöbben „túlgondozzák” a növényeiket, és rengeteg vizet, tápot, fényt biztosítanak számukra, ezért sárgulnak és betegesednek el.

Török Csongor számára a járványidőszak meglehetősen „bő termést” hozott: másfél év alatt gyűjtötte össze rengeteg dísznövényét, ezek közül a legtöbbet a home office, azaz otthoni munka során szerezte be. Egyre bővültek a polcok, amelyek szépen lassan roskadozni kezdtek a dísznövényektől, így ma már több száz élőlény mellett leli meg lelki békéjét és nyugalmát. Hogyan jutott hozzá az első növényéhez? Miként köteleződött el a dísznövények mellett?

Kiskamaszként biológia órák után folyton tanárnőjét kérdezgette az osztályteremben lévő növényekről: érdeklődött a színük, fajtájuk, gondozásuk felől. Később egy banánpálmát szerzett, amit gyerekként nagyszüleinél tartott. Mivel édesapja kertészmérnök, gyakran eljárt vele gyümölcsfákat metszeni, kertet rendezgetni, egyetemi évei során pedig trópusi növények magvainak csíráztatásával kísérletezett, tehát élete – mondhatni – a növénygondozás köré épült.

Tájépítészeti tanulmányait Bukarestben végezte, majd a színvonalasabb oktatás miatt Budapestre költözött. Jelenleg is ott él, szabadúszó tájépítészként dolgozik. Lelkesedésének köszönhetően a zöldfalak építésébe is belekóstolt: munkája során azt tanulmányozza ugyanis, miként hozhat létre újdonságot a természet eszközeivel. Úgy véli, a kreativitás, amit az ember sajátjaként emleget, általában a természetből fakad, a legkülönfélébb növények inspirálják az embert például a motívumkészítésre vagy az építésre. Talán ezért is döntött úgy, hogy a zöldfalak építésétől visszahátrál, és átgondolja annak folyamatát: felfigyelt arra, hogy a növények távolról díszelegnek csupán, de közelről vagy szárazok vagy túlöntözöttek, és mindegyikük egészségtelen. Hiába zöldell a fal, nincs megfelelő módszer az öntözésre, így közelítve az épülethez megfigyelhető, hogy szenvedő élőlények gyűrűznek fölfelé egy-egy falrészen.

 

Mivel más elképzelései vannak a növénygondozásról, elkezdte becserkészni a trópusi és a legritkább növényeket – jelenleg is azt tanulmányozza, miként szaporítható, hogyan lehet gondját viselni a legérzékenyebbnek is. Ehhez persze felszerelkezett a legkülönfélébb eszközökkel: szobájában, amelynek egyik fele növényekkel teli, dobozokkal egy külön bázist is elkülönített, hogy trópusi „kincseit” folyamatos pára és kellő fény érje.

„Nem tudod, miért, de érzed, hogy a növények között megnyugszol, felderülsz”

A ritka növények lenyűgözik, de a legáltalánosabbak mellett is jól érzi magát: szobájában a többszáz eurót érő hajtásoktól egészen az agglegénypálmáig minden fellelhető. Célja ugyanis bebizonyítani, hogy a virágüzletekben, hiába a nagy mennyiség, általában nem értenek a növényekhez: túlöntözik, túlgondozzák mindet, és ezt a frusztrációt az egyszerű ember is magával viszi: ki-ki „túlaggódja” a növénygondozást, a szükségesnél több vizet, fényt, meleget és tápot biztosít nekik, így azok lassan elhalnak, megbetegednek a túlféltés miatt. Holott elegendő lenne csupán heti egy órát foglalkozni velük: az öntözésre kellene időt szánni, amit nem szükséges kétnaponta megismételni, ahogyan hónapokig halasztani sem szabad.na

Beismerte, jómaga a heti egy óránál több időt foglalkozik dísznövényeivel, de nem azért, mert különleges bánásmódban részesítené őket: nem énekel nekik, nem beszélget velük, de a nagy létszám több órás locsolást vesz igénybe, illetve a folyamatos állapotfelmérés és a ritka fajokra való odafigyelés is megszaporítja a munkáját. Figyeli, hogy miként nőnek, milyen fényre és hőmérsékletre vágynak. „Egyszer valaki azt kérdezte tőlem, hogy van-e életem ennyi növény mellett” – részletezte humorosan, majd hozzáfűzte, hogy spóroljon az idejével, nemrégiben egy permetező felszerelést is beszerzett. Ennek a tartálya éppen elegendő arra, hogy ne kelljen százszor fordulnia, míg mindet megöntözi.

 

Ahhoz, hogy a „teljes harmónia” fennmaradhasson, a polcokat és a lámpákat is jómaga építi. Olyannyira kedveli a dísznövényeket, hogy még a távolság sem tántorítja el: előfordult, hogy 200 kilométert utazott, hogy egy idős hölgytől megvásárolhasson egy ritka fajtát. A szobája tehát egyre inkább hasonlít a dzsungelre, és ezt a látogatói is gyakorta szóvá teszik, ahogyan azt is, hogy „jó nála megpihenni”, „roppant élveznek a helyiségben tartózkodni”.

Csongor mindezt a biofília elméletével magyarázza: az ember pszichológiai orientációja eredendően a többi élő dolog irányába mutat. A biofília szó szerint az élet, élő rendszerek szeretetét fejezi ki, tágabb értelemben a teljes természet szeretetére is vonatkoztatható – ezt élik meg látogatói, és ezzel él együtt nap, mint nap jómaga is.

A fiatalember rámutatott, számos tévhittel találkozott növénygyűjtögető életmódja során. Rengeteget olvas, tanul, és minduntalan fejleszti magát, hogy az aktuális kutatásokkal és elméletekkel tisztában legyen, így azt is tudja, milyen tévhitek övezik a növényvilágot.

Az egyik legismertebb az, hogy sok növény mellett aludni nem volna szabad, mert a növények éjszaka szén-dioxiddal töltik be a teret. Nyomatékosította, mindez még egy üvegházban sem veszélyes, rengeteg növény kellene ahhoz, hogy súlyos problémát, akár halált okozó szén-dioxidmennyiség keletkezzen, illetve arról is felvilágosított, sok növénye éjszaka is oxigént bocsát ki.

Elmondása szerint a növények gondozását illetően is a tévhitek érvényesülnek, ezért fullad kudarcba az emberek „kertészkedése”, hiszen a sok folyadék, meleg, túlzásba vitt táp és fény erősítés helyett gyengíti a leveleseket. Leginkább azok a növények igényelnek nagyobb odafigyelést, amelyek szaporítás alatt állnak, és gyenge még a gyökérzetük.

 

Felvilágosító, ritka növényeket kínáló bolt

Beszélgetésünk során azt is megosztotta velünk, hogy újabban „kereskedik” is a dísznövényekkel: noha baráti áron kínálja őket, és csupán azért, mert elszaporodnak, nagy álma, hogy a közeljövőben olyan üzletet nyithasson, ami egyszerre szolgál felvilágosítással és ritka növényekkel. Álma kezd körvonalazódni, növényei saját Instagram-oldallal rendelkeznek, ahol egy-egy fénykép róluk olyannyira meggyőző, hogy mindig akad érdeklődő.

A növények különlegesek, minden más élőlényhez viszonyítva van bennük valami megfoghatatlan és lenyűgöző, ebben szeretné megerősíteni a társadalmat is – vélekedett Török Csongor tájépítész.

Kapcsolódók

Kimaradt?