A hirtelen érkezett nagy forróságban sokan keresik a hűsölési lehetőségeket. A járványügyi intézkedéseknek megfelelően a fedett uszodák és medencék nem nyitottak ki. Erdélyben viszont a biztonsági szabályok betartásával sorra nyitnak a szabadtéri strandok, és adott a tó- vagy folyóparti időtöltés lehetősége is. Tamási Edmond-Roland úszásoktatót a biztonságos helyszínválasztásról és a strandolás aranyszabályairól kérdeztük.

Tenger, folyók, tavak, úszómedence: bárhol megmártózhat a hűsölni vágyó, vagy vannak szabályok arra vonatkozóan, hogy hol fürödhetünk a nyár folyamán? Mi történik, ha nem a strandolásra kijelölt helyen fürdünk, hanem nyílt és veszélyes vizeken?

Mi sem lehet hűsítőbb a nagy melegben, mint a víz melletti kikapcsolódás, szórakozás. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy ez a nagyszerű és mulattató tevékenység rengeteg veszélyt rejt magában. Amikor fürdőzésre alkalmas helyet választunk, több alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, legyen szó folyóról, tengerről, tóról, patakról vagy úszómedencéről. Ha természetes eredetű fürdőző helyekre (tenger, folyó, patak, tó) esik a választásunk, csakis a kijelölt részeken merészkedhetünk vízbe. A kijelölt hely ugyanis biztonságérzetet ad, mert azt igazolja, feltérképezett területen járunk. Az itt folytatott tevékenységünket úszómester, vízimentő is felügyelheti, amely ugyancsak nyugtatóan hat.

Bármilyen jó úszónak tartjuk is magunkat, első számú szabályként kell élnie a tudatunkban annak a tiltásnak, hogy soha nem merészkedhetünk olyan vizekre, ahol tábla jelzi, szigorúan tilos fürdeni. A tiltótábla nem viccből van ott, a felhívást fontos komolyan venni, mert jelezheti, hogy hirtelen mélyülő partszakasz, víznyelő lyukak, örvények, különböző veszélyes áramlatok és erős sodrások leselkedhetnek ránk. Emellett az is megszívlelendő tanács, hogy egyedül ismeretlen vizekre ne menjünk úszni, jobb, ha társaságban indulunk hűsölni, mert így veszély esetén számíthatunk kísérőink segítségére.

Az úszómedencék esetében már egyszerűbb a helyzet, legyen az fedett vagy nyitott stílusú medence, biztonságosabb, mint az ismeretlen nyílt vizeken való fürdőzés. A medencés kikapcsolódás során a víz mélységének kiválasztására kell odafigyelnünk: legjobb az, ha úszótudás-szintünknek megfelelő mélységű medencét választunk. Ha kezdő szinten tartunk, ajánlatos olyan mélység mellett dönteni, amelyben még könnyűszerrel letehetjük a lábainkat, ha elfáradunk az úszásban. Ha módunkba áll, kerüljük a túlzsúfolt medencéket, mert a nagy tömegben is bajunk eshet: figyelmetlenség, véletlenszerű balesetek bármikor megtörténhetnek. Fontos az úszómester és a vízimentő tanácsait, kéréseit minden esetben betartani, illetve az információközlő táblákat elolvasni, mert ezek által válik szabálytisztelővé az úszásunk.

Ha tengerre megyünk, mire figyeljünk leginkább? Hát, ha úszómedencét vagy kisebb strandolási helyszíneket választunk? 

A tenger, folyó, tavak, természetes partszakaszok esetén, a kijelölt fürdőző helyen mindig találkozunk vízimentővel, úszómesterrel. Ezeken a területeken a felügyelők kéréseinek betartásával előzhetjük meg a baleseteket. A tengeren különböző színű zászlócskák jelzik azt, hogy merre biztonságos a fürdőzés. Ha a jelzés azt mutatja, hogy háborgó a tenger akkor értelemszerűen ne merészkedjünk be a vízbe. Tudom, sokan megteszik ezt, annak ellenére, hogy a vízimentők és a kihelyezett táblák is figyelmeztetik őket a veszélyekre. Ilyenkor a túl erős áramlatok, az apály-dagály váltakozásából keletkező szívó hatás, a nem megfelelő felkészültség, a felmerülő pánikhelyzet és az elfáradás is közbeavatkozhat, és ezek általában negatív végkifejlettel járnak. Folyók, patakok tavak esetén veszélyt jelentenek az örvények, a sodrások, az iszapos partszakasz, a nem látható kiálló fák és gyökerek, amelyek alá bármikor beszorulhat az ember lába vagy karja.

A strandok, medencék területén törekednünk kell az elővigyázatos közlekedésre: a csúszásveszély miatt jobb, ha nem szaladgálunk, hiszen az eséssel nemcsak önmagunkat, hanem mások testi épségét is veszélyeztethetjük. Vízbe ugrálni sem szabad, csak az erre kijelölt részeken, így tarthatjuk tiszteletben a mellettünk fürdőző idős személyeket, és ezáltal vigyázhatunk a kisgyermekekre is. Szemetelni szigorúan tilos, a helyet, ahol tartózkodtunk, hagyjuk tisztán magunk után. A hűsölni vágyóknak azt is észben kell tartaniuk, hogy ha medencés fürdőzést választanak, akkor csakis zuhanyzás után mehetnek a vízbe.

Ha nem tudunk úszni, mégis vízbe merészkedünk, akkor milyen feltételek mellett érezhetjük biztonságban magunkat?

Ha nem tudunk úszni, de mindenképp szeretnénk vízbe menni, akkor tanácsos olyan mélységet választani, amelyben még biztonságban érezzük magunkat. Szabály, hogy az úszni nem tudók soha ne merészkedjenek a vízbe egyedül, nem számít mennyire mély vagy sekély a víz, mindig hívjanak magukkal valakit. Tapasztalatlanként jó kerülni a hirtelen mozdulatokat, kísérőként pedig teret kell adnunk az egyénnek: sarkalljuk arra, hogy ne kapkodjon, ellenkezőleg, nyugodt, laza mozdulatokkal ízlelje az úszást. A kapkodás, a pánik, a merevség ugyanis balesethez vezet.

Egy biztonságos vízi tevékenységhez nem elegendő 3-4 óra, ez egy hosszabb és időigényesebb folyamat. Lehet, hogy valaki pár óra alatt megtanul a vízen fennmaradni, és azt gondolja, hogy mindent tud, de a vízbiztonság-érzete még nem alakult ki, és ez bármikor balesethez vezethet. A legveszélyesebb szituáció az, amikor valaki – főleg kevés gyakorlás után – azt állítja, mindent elsajátított.

Hogyan kell felkészülni a strandolásra? Mi az, amit mindenképp szükséges magunkkal vinnünk, ha fürdőzni indulunk?

Strandolásra szükséges magunkkal vinni strandpapucsot, törölközőt, pokrócot, amit a földre teríthetünk, hogy kényelmesen elnyújtózhassunk, ha pihenni szeretnénk. Emellett, ha szükségét érezzük, az úszást elősegítő eszközeinket is magunkkal vihetjük: karúszó, úszógumi, úszódeszka mind segíthetnek a biztonságérzet kialakításában. A napellenző tárgyak, azaz napernyő, kalap, kendő mind kulcsfontosságúak, ahogyan a könnyű, szellős öltözék, a napkrémek, a napszemüveg is, és a folyadék, hogy elejét vehessük a kiszáradásnak. Könnyű élelmet is fogyaszthatunk, ilyenkor legjobb az, ha gyümölcsöt eszünk. A vízhez érve fontos tisztában lennünk a képességeinkkel: ne próbálkozzunk olyan mutatványokkal vagy technikákkal, amelyek meghaladnak bennünket.

Úszás előtt fogyaszthatunk ételt, italt?

Úszás előtt 2 órával ajánlatos könnyű táplálékot fogyasztani, úszás után azonban már nem alkalmas az étkezés. Folyadékot lehet inni – mértékkel – akár úszás közben is, de alkohol vagy egyéb kábítószerek használata mellett szigorúan tilos a fürdőzés!

A napnak melyik szakában merészkedhetünk a vízbe?

Úgy vélem, ha elővigyázatosak vagyunk, a napnak bármely szakaszában vízbe merészkedhetünk, bár a déli órákban mindenképp csak kalappal, kendővel, és napellenzővel, a napszúrás elkerülése végett. Ha úgy érezzük, túlságosan kimelegedtünk, nem ajánlatos hirtelen beleugrani a hideg vízbe, törekedjünk inkább arra, hogy fokozatosan sétáljunk bele, folyamatosan mossuk a csuklónkat, karunkat, felsőtestünket, mert ezáltal a szervezet hozzászokik a víz hőmérsékletéhez, és nem kerül sokkos állapotba.

Ha körülöttünk más emberek is vannak a vízben, hogyan viselkedhetünk odabent, hogy senkit se zavarjunk a kikapcsolódásában?

Más emberek jelenlétét tiszteletben kell tartanunk. Ez azt jelenti, hogy a vízben nem elfogadható az ugrálás, a hangoskodás, a sértő kifejezések használata, a vízzel való fröcskölés, a labdázás – azaz arra kell törekednünk, hogy az egyéni tevékenységünkkel ne zavarjuk a körülöttünk lévők nyugalmát.

Ha elfáradunk a vízben, mit tegyünk, hogy megelőzzük az esetleges baleseteket?  

Az úszómesterek jelenléte egyfajta biztonságérzetet ad a vízben lévőknek, felkészültségük és képzettségük vészhelyzet esetén egy gyorsabb és hatékonyabb megoldást eredményez. Ezért is fontos a kéréseik és utasításaik betartása. Kifáradás esetén próbáljunk meg nyugodtak maradni, ne pánikoljunk, ne végezzünk hirtelen mozdulatokat, igyekezzünk háton lebegni a víz felszínén mindaddig, amíg elegendő erőt gyűjtünk a továbbhaladáshoz. Ilyenkor az úszómesterek segítségét is kérhetjük, vagy a társunkét, ha a szabályoknak megfelelően nem egymagunk, hanem kísérő jelenlétében merészkedtünk a vízbe. Ha nagyon jó úszók vagyunk, és jól birtokoljuk a különféle technikákat, valamint azt is tudjuk, hogyan reagáljunk vészhelyzet esetén, akkor egymagunkban is bemerészkedhetünk a vízbe.

Honnan tudhatjuk, hogy tiszta a víz, amelyben fürdeni készülünk? A naptej és az egyéb kémiai szerek, amelyekkel bemerészkedünk, mind ártalmasak…

Az úszásra kijelölt területeket általában mind tisztítják. Bár a vízminőséget minden medencénél folyamatos ellenőrzés alá kellene vetni, vannak jócskán kivételek: a minőségmustra csak részlegesen valósul meg. A természetes közegben, a szennyezett vizet jól látható tábla jelzi, ahogyan azt is, hogy a szennyezettség miatt tilos a fürdőzés a kijelölt területen.

Gyakori, hogy a hűsölni vágyók napkrém használata után rögtön megmártóznak a vízben. Egyesek azzal nyugtatják önmagukat és társaikat, hogy vízálló naptejet használnak, mások lelkiismeretesen zuhanyoznak, mielőtt úszni mennének. De összességében azt kell mondanom, sokan nem tartják tiszteletben a természetet, és a napkrémekkel, olajokkal szennyezik a vizet, azzal együtt pedig a természetes fürdőhelyek élővilágát is, hiszen a megannyi kemikália leázik a bőr felszínéről.  

Ha szülőként visszük gyermekeinket fürdőzni, mire figyeljünk leginkább?

Szülőként fontos tisztában lenni azzal, hogy gyermekünk milyen szinten sajátította el az úszás technikáit.  Adhatunk neki szabadkezet a gyakorlatozásban, de tartsuk mindig szem előtt a haladását, és legyünk mellette, ha nagyobb távot készül megtenni. A szülői felügyeletet mindenáron biztosítani kell, azonban lehet azt úgy is, hogy a csemete szabadnak érezze magát, miközben a háttérből árgus szemekkel figyeljük minden tevékenységét.