Új sorozatunkban az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) díjazott dolgozatai közül a legaktuálisabb kutatási témákat felvető, társadalmunkhoz legszorosabban kapcsolódó munkákat ismertetjük. A negyedik részben deVries Anna Mariával, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem humánerőforrás menedzsment szakos hallgatójával és Palatka Kamilla marketing szakos hallgatóval beszélgettünk, akik a tizenkettedikes diákok pályaválasztási lehetőségeit mérték fel, valamint azt vizsgálták, a társadalmi elvárások hatása milyen mértékben növeli a végzősök identitáskrízis-veszélyét.

A fiatal kutatók elmondták, témaválasztásukban nagy szerepet játszottak saját tapasztalataik, ugyanis az érettségi után maguk is céltalanul bolyongtak a rengeteg egyetemi szak között, nem tudták pontosan, milyen lehetőségeik vannak, és fogalmuk sem volt arról, mi passzolna leginkább a személyiségükhöz. Mivel azt érzik, hogy a diákok nem kapnak elegendő felvilágosítást és segítséget a pályaválasztásban, visszamentek egykori iskolájukba, hogy felmérjék, milyen problémákkal küszködnek jelenleg a tanulók.

Fókuszcsoportos interjúval sikerült alátámasztaniuk, hogy az iskolai rendszerből hiányoznak az olyan jellegű aktivitások, amelyek során a diákok választ kaphatnak a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseikre. Mindezt tovább nehezíti a szülők járatlansága az aktuális pályaválasztási trendekben. "Ahhoz, hogy segíthessenek a gyermekeiknek, előbb a szülőket is tájékoztatni kellene ezen a téren, hiszen manapság a korábbi időkhöz viszonyítva sokkal több szakma létezik” – magyarázta deVries Anna Maria.

Kutatásukkal sikerült megerősíteniük a mostanság gyakran emlegetett tényállást: a környezet igenis befolyásolja a diák személyiségfejlődését, és nagy hatással van a pályaválasztásra vonatkozó döntéseire. „Ha a foglalkozás nem párosul a hivatástudattal, szereppé válik, amelynek következménye az elégedetlenség és az inkompetencia érzése” – magyarázták a fiatal kutatók. Hangsúlyozták, fontos a szülők, tanárok, barátok támogatása és megértése a szerepkonfúzió és identitáskrízis elkerülése érdekében.

Mi érdekli a tizenkettedikes tanulókat?

A fiatal kutatók elmondták, a változatosság ma már természetesség is egyben, azonban fontos, hogy mindig napirenden lehessenek a diákok. A kor felfogása, világnézete nagyot változott az utóbbi években, így olyan szakmák kerültek a népszerűségi lista élére, amelyekről az előző generációknak kevés ismerete van.

Az érettségi időszakot pozitív eredményekkel lezáró diákok legtöbbször az influencer, bróker, szövegíró, webes tervező, life coach, stylist, IT területek iránt érdeklődnek, érdeklődésüket háttérbe szorítva azonban mégis a hagyományos szakterületeket választják, mert arról jut el több információ az osztálytermekbe.

Kiemelték, az ilyen kettős helyzetekben fontos az előzetes tájékozódás biztosítása iskolai körülmények között, erre pedig hatalmas igény van a végzősök részéről: fókuszcsoportos interjújuk alatt, az őszinte beszélgetések során ugyanis egyöntetű igényként fogalmazódott meg a végzősökben az olyan programok bevezetése, ahol egyetemisták és az adott szakmákban dolgozók egyaránt mesélnek tapasztalataikról, valamint a munkahely-látogatások, ahol a fiatalok saját élményeket szerezhetnek az óhajtott, de kevésbé ismert szakmáról. Mindemellett a pályatanácsadók szerepét is hangsúlyozták, akik csoportos vagy egyéni tevékenységekkel pályaorientációval kapcsolatos témákat érintenek, ezáltal fejlesztve a végzősök önismeretét és világképét.

Annak ellenére, hogy a kor divatos szakmái az újonnan megjelenő és hamar befutó területeken keresendők, itthon mégis azok a szakmák számítanak trendinek, amelyekről a diákok előzetes tájékoztatást kapnak, mivel ezek a foglalkozások a könnyebb elérhetőség érzetét keltik: „Ez a folyamat kedvezőtlen hatásokkal járhat, mert hátrányba kerül számtalan olyan szakma, melyekről a diákok nem kapnak elegendő információt és ezért nem is kerülnek be a választási opciójukba” – fogalmaznak a vizsgálatukban.

Ha a tizenkettedikesek alakíthatnák a jövőjüket…

Palatka Kamilla és deVries Anna Maria elmondta, a fókuszcsoportos interjúztatás során számos meglepő gondolat fogalmazódott meg: az érettségi előtt álló diákok nagy része úgy gondolta, „elfogadható, ha a diákoknak szükségük van egy év kihagyásra iskola és egyetem között ahhoz, hogy kellő tapasztalatot gyűjthessenek”. Mindezt azzal magyarázták, hogy „a sok-sok tanulás mellett nem volt elegendő idejük felmérni a lehetőségeket”.

Az egyik diáklány kiemelte, „hasznos lenne, hogy a diákok közelről is megtapasztalhassák, az adott szakma miből is áll”. Számára nagy lehetőséget és segítséget jelentett, hogy volt lehetősége közelről megismerkedni egy adott területtel, mert segített abban, hogy rájöjjön, helyt tud-e állni vagy sem. Többen is megfogalmazták, ez csak az iskola segítségével működhet, majd abbéli elgondolásuknak is hangot adtak, hogy eredményesebb lenne a fejlődésük, ha olyan bemutatókban részesülhetnének, ahol a pozitív és negatív oldalról egyaránt beszámolnának a munkahely vezetőségei, mert „így nem a munkavégzés során jönne rá a fiatal, hogy voltaképpen nem jó, nem neki való, amit csinál” – részletezték a kutatók.

Hogyan viszonyulhat mindehhez a felnőtt?

Elfogadással szükséges viszonyulni az egyre gyakoribb pályamódosításhoz, ugyanis megengedett abból a szempontból, hogy egyre gyorsabban tűnnek el, valamint jelennek meg bizonyos szakmák. Sokszor a változtatás nem is kényszerjellegű, hanem kimondottan élményszerű, mert az emberek szeretnek több szakma között ingázni, és ezt tapasztalatszerzésnek és személyiségfejlődének tekintik. Ennek következtében ma már inkább életpálya-építésről beszélhetünk.

„Így mára már nem is igazán a pályaválasztáson van a legnagyobb hangsúly, mivel ez csak egyike a fontos állomásoknak. A végleges pályaválasztás már nem állja meg minden esetben a helyét, új hozzáállást kíván” – részletezte Palatka Kamilla. Hozzátette, az említett élethelyzetet leginkább az angol career cruising modell írja le, azaz karriercirkálásnak nevezik. Ez a modell tökéletesen tükrözi a rohanó világot, amiben élünk: mindenhol alkalmazkodni kell, minden lehetőséggel élni kell. A folyamatos váltakozás természetesen egyfajta bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményezhet, de a pályaorientációval foglalkozó szakemberek sokat tudnak segíteni a tájékozódásban, a folyamat során pedig a tanácskérő önmagáról is tanul: megtanulja az egyik legfontosabbat, azt hogy hogyan kell jól dönteni.

A iskolák fejlődésében reménykednek: külföldön már más a helyzet

Érdekes információként elárulták, Dániában az ,,eGuidance’’ nevű szolgáltatás telefonon, e-mailen, chaten és webináriumokon keresztül nyújt útmutatást a fiataloknak a tanulmányaikkal, továbbtanulási terveikkel kapcsolatban. Finnországban a központi nemzeti tantervben a pályaválasztási oktatás kötelező elemeként szerepel az IKT-ismeret (információs és kommunikációs technológia). Ezen belül minden tanulónak kötelező bemutatni az országosan elérhető online pályaválasztási információkat és szolgáltatásokat.

Ennek a programnak az a célja, hogy segítse a tanulókataz egész életen át tartó tanulásban – részletezték a diákokkal foglalkozó fiatalok, akik rávilágítottak az aktuális időszak érzékenységére, amely bizalmat és időt előlegez meg, és hangsúlyt fektet a lassú lefolyású, önismerethez vezető útra.