Sokrétű minikonferenciát szervezett a Székelydata pénteken, Kolozsváron az adatvizualizációról. Az I. erdélyi adatvizualizációs mini-konferencián elsősorban a begyűjtött és rendszerezett információk, számok közönség elé tárásáról beszéltek, mi azonban igyekeztünk azokat az izgalmasabb tényeket ismertetni egyes előadásokból, amelyeket a hallgatók és szakemberek kihámoztak.

Csala Dénes főszervező elmondta, a vizuális információ sűrűbb, mint a szöveges, és ezért fontos, hogy az előbbire odafigyeljünk, hogy helyes legyen. A BBTE gazdasági informatika szakán tanuló hallgatók külön kurzuson foglalkoztak ezzel, és Csala blogján, a Székelydatán is pályázatot írtak ki hasonló projektekre - hangzott el.

Az egyik hallgatói előadás az európai egészségügyi helyzeteket összegezte. Mint elhangzott, a legjobban Svédország áll, és bár az ágyak számának tekintetében Románia nem szégyenkezhet, ez nem jelenti azt, hogy az éllovasok között volna a kontinensen: a GDP legkisebb részét költötte egészségügyre Európában.

Előadást tartottak az oktatás helyzetéről is, globális perspektívában. Az ötvenes évektől tapasztalható egy jelentős ugrás az iskolák számát illetően, de a fejlődő országoknál ez nem hozott ennyire látványos változást. Az iskolázatlanság leginkább Afrikára és néhány ázsiai országra jellemző - derült ki. A gyerekek iskolába íratása is elsősorban Afrikában okoz gondokat.

A székelyföldi oktatás és foglalkoztatás helyzetét vizsgáló hallgatók közel 50 ezer Facebook-profilt vizsgáltak meg, 17 városból, több mint 19 munkaköri kategóriát különítve el. Az előadók arról beszéltek, hogyan „tisztították meg” az adattengert, azaz egyszerűsítettek, igazítottak ki elütéseket és így tovább. Ez alapján vizualizálták majd az eredményeket, rámutatva arra például, hogy a BBTE után a MOGYE a legnépszerűbb célpont a hallgatók számára: előbbi sokszínű kínálata miatt. Megmutatták azt is, különböző munkakörökben dolgozók melyik városból melyikbe vándorolnak el leginkább, emellett számos információt megmutattak és magyaráztak.

A Vibe fesztivál kommunikációját ismertetve Polacsek Péter, a Diversity Advertising munkatársa rámutatott: egy ilyen kaliberű munka során adatokkal is kell dolgozniuk, ezért jó tudniuk például, hogy a fesztivál közel 34 ezer embert mozgatott meg 2018-ban. Érdemes tudni, hogy egy ilyen szám hogyan kerekedik ki: a Vibe esetében például a karszalaggal belépő emberek számát szorozzák meg a napok számával, így a szám nem akkurátus, de más szervezők is ezt a módszert használják. A fesztiválozók összesen 95,3 lejt költöttek átlagban a négy nap alatt, és azt is lehet tudni, hogy mire – derült ki.

Egy kutatással azt vizsgálták, hogy milyen előnnyel bírnak a kisebb országok, melyeket ajánlanák például nyugdíjasoknak. Három szempontot vettek figyelembe: a fenntarthatóságot a terület biokapacitás mentén, ahol Ciprus nyert, a széndioxid-kibocsátást, amely szerint csupán hat kis ország felelt meg a kritériumoknak, és a Comore-szigetek győzött. A harmadik szempont a "boldog bolygó index" volt, a legboldogabb kisországok listáján pedig Costa Rica volt az első helyezett.

A székely kopjafa is adatvizualizáció

Korodi-Vass Lóránt designer arról beszélt: felmérések szerint az információk 80 százalékát vizuálisan és hang útján szerezzük meg. Elmondta: adatvizualizáció már a barlangrajz is, de a Mengyelejev-táblázat is egyfajta példája ennek, és a ma ismert metróhálózat-térkép is, amelyet a harmincas évek elejétől használunk. Mint elhangzott: a székely kopjafákról is konkrétan leolvasható számos adat az emberekről, a nemüktől és anyagi helyzetüktől kezdve addig, hogy özvegyen haltak-e meg, vagy hány gyerekük volt?

Sipos Zoltán, az Átlátszó főszerkesztője arról beszélt, hogyan került labirintusba, amikor az RMDSZ által kezelt közpénzekkel foglalkozva az ingatlanokat vette górcső alá. A folyamatban kiderült számára, hogy egy ingatlanról több ár, több kataszteri szám került elő, és még most sem tudja a pontos részleteket – peres úton próbál előrelépni. Mint elmondta, nagy az esélye annak is, hogy tévedtek, de egy újságírónak mindenképpen érdemes odafigyelni az adatokra, mert előfordul, hogy valaki magyarázza a bizonyítványát és korábban feltöltött információkat másít meg, ahogyan szerinte ez most is történt.

Györgyei Szabó Magdolna, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének munkatársa elmondta, Magyarországról csöppent bele a székelyvarsági életbe, és arra volt kíváncsi, hogy valóban igaz-e a városi legenda, amely szerint Hargita megye GDP-jének negyven százalékát Udvarhelyszék adja. Mint kiderült számára, hivatalos adat erről nincs, de azt már tudja, hogy a Hargita megyében megtermelt forgalom az ország 1 százalékát sem adja.

Mint arra felhívta a figyelmet, szükség volna részletesebb hivatalos adatokra. Beszélt arról is, kíváncsi volt arra, hogy a székelyek mennyire boldogok: online kérdőívet készített a Székelyhonra, azonban több probléma is volt ezzel, így a kérdőív jellegéből adódó torzítás, a szelektív kitöltés és az, hogy a székely mint olyan is nehezen definiálható. A válasz azonban pozitív volt, a romániai és magyarországi átlagnál is magasabb eredmény született - tudtuk meg.

Szőke László, az Erdélyi Médiatér Egyesület tartalomigazgatója elmondta: 30-40 médiumot vontak be a projektbe, ezek egy részét megvásárolva. Mint elmondta, véleményük szerint egy évtized múlva az erdélyi újságíró szerepe átváltozik, ezért hiteles és szakmailag jól felépített munkákat kell lefordítsanak a saját csatornáikra. Az adatfeldolgozásokról elmondta, az erdőgazdálkodással kapcsolatos információkat például nem hivatalos adatokból nyerik ki, mert azok titkosítottak, hanem műholdas fotókból szándékoznak az ügy végére járni. Beszélt arról is, 1-2 éven belül bizonyos híreket mesterséges intelligencia írhat meg a lapjaiknál.