Minden sör egy külön élmény: sörkóstolón jártunk
Mi köze a piramisoknak a sörhöz? Hogyan készül és milyen típusai vannak a sörnek? Miben különbözik a szűrt és a szűretlen sör? Inkább a borhoz vagy inkább a sörhöz áll közelebb a cider? Miben mások a kézműves sörök? Mindezekre a kérdésekre adott választ Dezső Péter, a Bere à la Cluj társtulajdonosa, miközben három kézműves sörkülönlegességet is megkóstolhattunk a 9. Kolozsvári Magyar Napok utolsó napján tartott sörbemutatón.
Mint oly sok minden, az első sörrecept is Egyiptomból származik. Egy anekdota számba menő elképzelés szerint a piramisok a sörnek köszönhetően épültek fel, mert enélkül nem lett volna ereje a rabszolgáknak – kezdi egy kis „sörtörténelemmel” előadását Dezső Péter. Az egyiptomiak gabonát termesztettek a Nílus partján, ám a folyó kiáradásakor a gabona el kezdett megromlani. Kenyeret nem lehetett már belőle sütni, ám rájöttek arra, hogy ha a szutykos magvakat edénybe teszik, vizet öntenek hozzá és lezárják, kellemes, alkoholtartalmú ital lesz belőle, ami az egészségre is jó hatással van.
Sörnek nevezhető minden olyan ital, ami gabonából erjesztéssel készül – szögezi le az előadó. Alapvetően négy összetevője van: víz, maláta, komló és élesztő.
Víz és maláta nélkül nincs sör. A gabonaszemeket megpörkölik (innen a sör színe) majd megroppantják és vízbe áztatják. Az aromákat és cukrokat a víz kioldja, ami az erjesztés során majd alkohollá alakul. Az így elkészült sörlét felforralják, a megfelelő időben hozzáadják a komlót, majd az élesztőt. Megközelítőleg egy hónapig tartó erjesztés után készül el a sör.
A maláta adja meg a sör testét, az alkoholtartalmát, a színét, a komló az aromáját és az illatát, az élesztő pedig az erjesztésért felel. Egyéb hozzávalókat is a tehetnek a sörbe, például búzát, kukoricát (növeli az alkoholtartalmat), gabonapelyhet (javít a sör állagán), gyömbért, gyümölcsöt.
Erjedéstől függően a söröket a különböző főzési technikák alapján két nagy csoportra osztják: lagerre és ale-re. A bemutatón az első sör, amit megkóstolhattunk, egy lager, könnyed sör volt, amiben jól érződtek a malátás jegyek. A lager sörökről érdemes tudni, hogy alsó erjesztésű italok, megőrzési technikájuk a hosszú távú raktározás (innen a neve) és idővel ezek a sörök javulnak.
Az ale típusú sörök felső erjesztésű sörök, komló nélkül készülnek és nem szénsavasak. Az egyik legismertebb ale tipusú sör a sápadt pale ale. Az angol hagyományban minél világosabb a sör, annál nemesebb. Így az arany színű gabonaszemekből készült sört a királyi család, a nemesség fogyasztotta, míg a vöröses, feketére pörkölt szemekből készült sört, a portersöröket a munkásosztály itta.
A két sörfőzési tradíció a kézműves sörökben talál egymásra. A kézműves sörök forradalma a '80-as évek végére tehető, amikor is kiderült: a sörfőzés nem egy nagy ördöngösség.
A szűretlen sörök körüli mítoszt igyekezett eloszlatni Dezső Péter, ugyanis a kifejezés azt sugallja, hogy technológiai eljárásban különbözik a szűrt és szűretlen sör, valójában azonban ez pusztán marketingfogás, aminek célja a zavarosabbnak tűnő búzasörök eladhatóbbá tétele. A sörök jelentős részét valójában nem szokták szűrni (ez különösen érvényes a kézműves sörökre), tehát a nem szűretlen sörként eladott sör is lehet szűretlen. Elsősorban azokra a sörökre használják a szűretlen kifejezést, amelyek készítése során búzát is használtak.
A cider fogalma is tisztázódott a sörkóstolón. Bár a cider gyümölcsből készül (ellentétben ugye a sörrel, aminek gabona az alapja), így a borokhoz sorolhatnánk, az elkészítési technológiája és az alkoholtartalma miatt viszont inkább a sörhöz áll közelebb.