banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kibertámadások, dezinformáció és álhírek fenyegetik az EP-választást

Kibertámadások és az interneten terjesztett álhírek, illetve félrevezető információk fenyegetik a 2019-es európai parlamenti választás kampányának tisztaságát – figyelmeztetett az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja egy szerdai nyilatkozatában.

Julian King a Berliner Morgenpost nevű német lapnak elmondta, hogy a brüsszeli bizottság a 2019 májusában tartandó választásra készülve a tagállamokkal együtt fokozza védelmi erőfeszítéseit. A brit uniós biztos azt mondta:

„Valamennyi tagállamnak komolyan kell vennie a demokratikus folyamatok és intézmények kibertámadások általi fenyegetettségét, és nemzeti tervet kell készítenie a veszély megelőzésére. Meg kell akadályoznunk, hogy állami és nem állami szereplők aláássák demokratikus rendszereinket és azokat fegyverként használják ellenünk.”


 

Az Európai Unió külön honlapon tárja fel a dezinformációs kísérleteket, ezekről itt lehet bővebben olvasni.


Rámutatott, hogy az online média egyre fontosabb a választási kampányokban, a bizottság számításai szerint a kampányokra fordított összegeknek már az egyharmadát költik el a közösségi portálokon. Az álhírek, a dezinformáció és a külső beavatkozás veszélyének jelentőségét pedig a legutóbbi amerikai elnökválasztás és Európai Unió és Ukrajna közötti – Hollandiában népszavazáson elutasított – társulási szerződés ügye is jelzi.

Az EP-választás különösen érzékeny ügy, mivel 27 nemzeti, tagállami szintű választást jelent, vagyis egyszerre 27 ország médiarendszerében fordulhatnak elő a választói magatartás befolyásolására irányuló rejtett, „alattomos és káros” törekvések – mondta az uniós biztos, aki szerint ezért nagyon fontos, hogy a közösségi portálok üzemeltetői következetesebben lépjenek fel a manipulációval és a dezinformációval szemben. Átláthatóságra, hitelességre és világos felelősségi viszonyokra van szükség az online térben, el kell érni, hogy a felhasználó tudja, ki hozta létre, ki finanszírozta és kinek az érdekét szolgálja mindaz, ami a képernyőn megjelenik előtte.

Julian King azt mondta, a bizottság elvárja az üzemeltetőktől, hogy „gondoskodjanak arról, hogy a közösségi médiát ne használhassa senki fegyverként a demokrácia ellen”.

Az EU eredeti tervei alapján július végéig kellett volna kidolgozni egy magatartási kódexet, ami rögzíti a portálüzemeltetők feladatait, de az általuk beterjesztett első változatot a bizottság nem találta megfelelőnek. A javaslat jelentős előrelépést jelent, de tovább kell még dolgozni rajta – mondta Julian King. Az új tervek szerint szeptemberig készítik el a magatartási kódexet 

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?