Winkler Gyula: a szórványközösség helyzete olyan, mint az RMDSZ-é a parlamentben

Az idei önkormányzati választások eredménye a szórványban nem mindenhol hozta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára a várt eredményt, egyes megyékben ugyanis 30 százalékos csökkenést is regisztráltak a négy évvel ezelőtti választásokhoz viszonyítva, a leadott szavazatok számát tekintve. A Maszol annak járt utána, hogy a csökkenés hátterében milyen okok húzódnak meg, illetve milyen megoldásokkal lehet ellensúlyozni a képviseleti veszteséget. Ebben Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az egyik szórványtérség, a Hunyad megyei RMDSZ területi szervezetének elnöke volt a segítségünkre.

A választási eredményeket a különböző szórványterületek esetében közös tényezőkre is vissza lehet vezetni, azonban vannak megyei jellegzetességek is – mutatott rá a politikus. A közös tényezők oldalán az egyik legfontosabb a demográfiai mutatók változása, ami a szórvány közösségek esetében többnyire negatív folyamat, emellett a helyben maradó lakosság átlagéletkora is egyre magasabb. A területi RMDSZ-szervezet elnöke felhívta a figyelmünket, hogy a következő, 2021-ben esedékes népszámlálás, amelynek az első eredményei 2022-ben várhatóak, erre még pontosabb válaszokat adnak majd.

A választásokon való szórványbeli magyar részvétel mérséklődésének a másik általános oka a koronavírus-járvány, ami miatt az idős generáció tagjai tartottak a szavazati jogukkal való éléstől. Emellett pedig ezeket a közösségeket súlyosan érinti az elvándorlás problémája, az egyetemeken tanuló fiatalok rendszerint nem térnek már haza, illetve sokan külföldre vándorolnak.

„Innentől kezdődik az a keresés, elemzés, amelyet úgy látom, hogy több szórványmegye elvégez. Hunyad megyében is konzultációt végeztünk az elmúlt három hétben. Brassó megyében is látszik az igyekezet, hogy nyitni szeretnének, és megérteni azt, hogy a közösség egy része miért a román pártokra adta le a szavazatát, vagy esetleg olyan helyen, ahol magyar–magyar verseny volt, miért nem az RMDSZ-re szavazott, vagy pedig miért maradtak egyszerűen távol az urnáktól. Ebben nyilván szerepet játszanak politikai okok. Viszont ott, ahol jóval öt százalék alatt van a magyar közösség demográfiai aránya, másképpen kell ezt értelmezni, hiszen a választó akkor is, ha magyar, tudva, hogy az RMDSZ-nek nincs esélye bekerülni például a megyei tanácsba, nem az RMDSZ megyei tanácsosi listájára fog szavazni, hanem olyan román párt listájára, amely neki bizonyos okokból szimpatikus, így érvényesítve a szavazatát” – részletezte Winkler Gyula.

Etnikai politizálás többségi szövetségesekkel

Kifejtette, hogy az RMDSZ – amellett, hogy tartania kell magát az etnikai politizálás alapvetéséhez – két tűz közé került, hiszen az idős szavazók részéről az a kritika éri, hogy miért nem a Szociáldemokrata Pártot támogatják, hiszen ők azok, akik a nyugdíjakat emelni akarják. Ugyanakkor a fiatalok meglátása szerint a szövetségnek a liberális és reformpárti román alakulatokkal kellene szövetkeznie, mert „változásra van szükség, közelebb kell jutnunk Európához, vigyáznunk kell a környezetre, érzékenyeknek kell lennünk a kisebbségi jogokra, modernizálnunk kell, és ők ezt inkább a jobboldaltól érzékelik”.

„Ezt a politikai dilemmát nehezen lehet megoldani, hiszen a szórványban a demográfiai arányokból kifolyólag mi pont olyan helyzetben vagyunk, mint amilyenben az RMDSZ a bukaresti parlamentben. Tehát hat százalékkal soha nem tudnánk egyedül döntést hozni, ezért arra van szükség, hogy magunk mellé állítsunk még 44 százalékot, plusz egy szavazatot, mert többséggel lehet döntéseket hozni” – ismertette a helyzetet Winkler Gyula.

Hunyad és Beszterce-Naszód megye esetében az önkormányzati választások előtt az RMDSZ választási szövetségre lépett román pártokkal. Hunyad megyében a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), míg Beszterce-Naszód megyében a Szociáldemokrata Párttal (PSD). A célkitűzések teljesültek, hiszen Beszterce-Naszód megyében 12 év után, míg Hunyad megyében 16 év után van újra RMDSZ-es képviselő a megyei önkormányzati testületben. Továbbá bekerültek a dévai és a besztercei városi tanácsba is.

„Érdekes módon történt mindez, hiszen Beszterce-Naszód és Hunyad megye az a két helyszín az erdélyi, partiumi és bánsági 16 megye közül, ahol a Szociáldemokrata Párt nyerte meg a többséget és ezzel együtt az elnökséget. Ilyen szempontból várhatóan a Beszterce-Naszód megyei kollégák politikailag jobban tudják hasznosítani azt az egy megyei tanácsost, aki a testületet vezető PSD-vel szövetkezett. Sokkal nehezebben tudunk majd politikai és a közösségi érdeket érvényesíteni Hunyad megyében” – mutatott rá az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.

Mivel az önkormányzati és parlamenti választások időben közel vannak egymáshoz, Winkler Gyula szerint a következtetéseket a kettő eredményei alapján kell majd levonni.

„A parlamenti választásoknak más a logikája, hiszen az önkormányzati választásokon a településeken egyenként kell elérni az öt százalékos bejutási küszöböt. A kérdés a parlamenti választásokon az lesz, hogy azon szórványmegyék, amelyeknek most van parlamenti képviselője – Máramaros, Brassó és Arad–, meg tudják-e tartani a helyüket, illetve Temes megye visszaszerzi-e a képviselőjét. A demográfia ugyanis nekik kedvez, és akkor ott egyféleképpen lehet a végeredményt elemezni. Másféleképpen Hunyad vagy Szeben megyében, ahol semmilyen esély nincs arra, hogy parlamenti képviselőt szerezzenek, kivéve, ha éppen valamelyik szórványmegyének kedvezne az országos kosárból való visszaosztás procedúrája” – tudatta a Hunyad megyei területi RMDSZ-elnök.

Közösségi és politikai kommunikációra van szükség

Megjegyezte, hogy az RMDSZ kommunikációjában vannak nyilvánvaló hiányosságok, és a szórvány szervezetek számára tipikusan nehéz ez, hiszen nem rendelkeznek kommunikációs szakértői hálózattal és megfelelő anyagi háttérrel.

„Hunyad megyében például azt láttuk, hogy a kapcsolattartás és a kommunikáció az, amelyet nagyon sürgősen javítani kell. Úgy döntöttünk, hogy a közösségi kommunikáción javítunk, tehát nem csak a politikain. Ilyen irányú programot indítottunk el már októberben, és jövő tavaszig, március-áprilisig folytatjuk ezt a munkát. Reméljük, hogy ennyi idő alatt sikerül javítani az RMDSZ kommunikációs hátterén” – fejtette ki.

Az RMDSZ-nek általános problémája, hogy meg kell találnia azt az új hangot, amely egyrészt megtartja az etnikai politizálás elveit, de tematikus, szakpolitikai terülteken szólítja meg a fiatalokat. A politikus szerint az elmúlt harminc év alatt az RMDSZ megvalósításai, amelyeket a fiatalok számára elért a kultúra, az identitásmegőrzés területén, számukra már adottak, ezzel születtek, emiatt az őket foglalkoztató kérdésekben az RMDSZ már sokkal visszafogottabb.

„Őket már az érvényesülési esélyek, a szabad társadalom, a gazdasági jólét, Románia általános törvényi kerete, az eszközök, amelyek hiányoznak ahhoz, hogy boldogulni tudjanak a szülőföldön, a környezetvédelem, a digitalizáció és a tudás alapú társadalom érdekli. Ezeken a terülteken az RMDSZ visszafogottabb, mert olyan szakpolitikai kérdések, amelyekhez munkacsoportokra vagy olyan szakmai háttérre lenne szükség, amit fel kell építeni, és a mai körülmények között csak részben lehet önkéntes alapon kialakítani. Itt olyan civil háttérre van szükség, amelynek a működtetése anyagi források nélkül lehetetlen” – részletezte Winkler Gyula.

Rámutatott: ma már mindenhol nyilvánvaló – Székelyföldön és a szórványban is –, hogy „hazafias beszédekkel nem lehet itthon tartani a fiatalokat, és meggyőzni őket arról, hogy a szülőföldön építsenek karriert és alapítsanak családot”. Meglátása szerint olyan közpolitikákat kell kialakítani helyi és közösségi szinten is, amelyek megfelelnek a fiatalok elvárásainak. Ugyanakkor az urbánus, nagyvárosi magyar réteggel is meg kell találnia az RMDSZ-nek a közös hangot.

Hangsúlyozta, hogy a választási eredmények elemzésének célja nem az kell legyen, hogy megmagyarázzák a sikertelenséget, hanem hogy megtalálják az utat, azt, hogy mit kell tenni, kit és hogyan kell megszólítani, ahhoz, hogy megállítsák, megfordítsák a csökkenő trendet a szórványközösségekben is. Vagy pedig, ha a demográfia már nem teszi lehetővé a helyi képviseletet, akkor ezt valamivel helyettesíteniük kell.

„A következő négy év többek között erről is fog szólni: hogyan lehet úgy helyben politizálni, hogy szövetségesre is szükség lesz, ezt nyilvánvalóan a román pártok között lehet csak megtalálni, de mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az RMDSZ közben megtartsa a politikai identitását. Van erre már most jó példa, Szászrégen esete. Nagy presztízs számunkra, hogy RMDSZ-es magyar polgármestert választottak ott, viszont, amit 22 százalékos magyarságaránnyal el lehet érni, azt biztosan nem lehet négy százalékossal” – összegzett a politikus.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?