Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön megerősítette: azt szeretné, ha a választások után is együtt kormányozna a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Hotnewsnak nyilatkozva a PSD elnöke kijelentette, nem rejti véka alá, hogy szeretné a jelenlegi koalíciós partnereivel folytatni a kormányzást a választások után. Kihívójáról, Nicolae Ciucă PNL-elnökről úgy vélekedett: túlságosan sokat ad mások véleményére, „ahelyett, hogy azt mondaná, amit gondol és amit érez, és ami Románia érdeke”.

A jobboldali pártok összefogásáról kijelentette, nem tudja, „mi köze a jobboldalhoz” a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) vagy a PNL-nek. Magyarázata szerint a PSD azért nem fogott össze olyan baloldali pártokkal, mint például a Pro Románia, mert „ezek idejétmúlt történetek”, az emberek ugyanis „közpolitikákat, őszinte politikusokat és jövőképet” akarnak. Jelzésértékűnek nevezte, hogy a júniusi választásokon a romániai választók fele a PSD-PNL szövetségre szavazott. Szerinte ez azt jelenti, hogy a választók támogatják a jelenlegi koalíciót.

A PSD elnöke határozottan elutasította az AUR-ral való szövetkezést. „A PSD semmilyen formában nem fog szövetségre lépni az AUR-ral. Az nem egy politikai párt. Az egy populista, szélsőségességbe hajló párt, amely úgy viselkedik, mint egy (...) ingatlanügynök. A kormányzás komoly dolog” - idézte az Agerpres Ciolacut. A PSD elnöke ugyanakkor nyitottnak mutatkozott a részvételre egy esetleges kampányvitán.

A parlamenti választások várható kimenetéről azt mondta, a PSD kapja majd a legtöbb szavazatot, de kevesebbet, mint 50 százalékot, és a párt megkerülhetetlen lesz a kormányalakításkor. Kifejtette, ahhoz, hogy ellenzékbe szorítsák a PSD-t, az „úgynevezett” jobboldalnak össze kellene fognia és soraiba fogadnia az AUR-t is, ami már „nem csak formai, hanem tartalmi hiba is lenne”. Ciolacu elhárította azt a kérdést, hogy államelnökké választása esetén kit jelölne ki utódjául a PSD élére. Azt mondta, az eddigi leköszönő pártvezetőknek sem sikerült elnöki tisztségbe juttatniuk favoritjukat, és meggyőződése, hogy párttársai képesek lesznek majd önállóan döntést hozni ebben a kérdésben.

A miniszterelnöknek bevallása szerint nem lenne ellenére, ha legtöbb 300-ra csökkentenék a törvényhozók számát, de kitart amellett, hogy meg kell őrizni a kétkamarás parlamentet. Rámutatott, szerinte van politikai akarat a törvényhozók számának csökkentésére, de ez eddig nem volt prioritás a politikai osztály számára, az erre irányuló kezdeményezések nem voltak elég komolyak. Hozzátette, jómaga egyetért azzal, hogy legtöbb 300 tagja legyen a román parlamentnek, de kétkamarásnak kell maradnia.

Ciolacu beszélt arról is, hogy a nemzetbiztonsági törvények módosításával korlátozni kellene a főbb intézményeket vezetők mandátumainak számát. Ha Románia elnöke legtöbb két mandátumot vihet végig, ugyanezen szabálynak kellene érvényesülnie a hírszerző szolgálatok, a Törvényhozási Tanács, az Állandó Választási Hatóság és más intézmények vezetői esetében is - érvelt. Kérdésre válaszolva Marcel Ciolacu azt is leszögezte, hogy államelnökké választása esetén prioritás lesz számára a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) új vezetőjének kinevezése, az intézmény ugyanis már egy éve civil igazgató nélkül működik.

Kijelentette, hogy nem érzi magát felelősnek az elnöki hivatal költekezéseiért, szerinte ezekkel az államfőnek kellene elszámolnia. A kormányfő határozott igennel felelt arra a kérdése, hogy nyilvánosságra hozza-e Klaus Iohannis külföldi utazásainak költségeit, ha államelnök lesz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy miniszterelnökként nem kívánja kommentálni az elnöki hivatal költekezéseit, és nem is tartozik a hatáskörébe a kiadások titkosításának feloldása. Arra a kérdésre, hogy felelősnek érzi-e magát Iohannis költekezéseiért, Ciolacu kijelentette: „Az elnöki hivatal egy független intézmény. Mindannyian felelősek vagyunk a kiadásainkért”.