Első lépésben a Korond-patakot kell elvezetni, ezzel párhuzamosan elkezdeni a víz kiszivattyúzását az elárasztott bányarészekből. Közben folyamatosan kell monitorozni felszínmozgást, hogy védjék a környéken lakókat, fogalmazta meg a Maszol megkeresésére dr. Deák György, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője.

„Mindent meg kell próbálni, nem hagyatkozhatunk arra, hogy az eddigi példák alapján egy ilyen léptékű katasztrófa visszafordíthatatlannak bizonyul. Mindent meg kell tenni, ami rajtunk múlik, hogy megmentsük a Telegdy-bányát és az ezzel egy szinten levő kezelőbázist” – szögezte le a szakértő.

Hozzátette, hatalmas kihívás, nehéz lesz kivitelezni, de vannak megoldások.

Az esélyt nem szabad elengedni, már csak az a kérdés, hogyan tudják minél hatékonyabban összehangolni a munkát. Minél nagyobb teljesítményű pompákat kell bevetni, ki kell jelölni egy sós tó helyét, ahová ki lehet szivattyúzni a vizet – különben egy sós tó kialakítása akár még a turizmus szempontjából is jól jön.

A pompákat külföldről kell kérni, például a hollandoknak vannak erre kiválóan alkalmas, nagy teljesítményű szivattyúik, de Magyarországról is érkezhet ilyen segítség.

Két kilométeren kell elvezetni Korond-patakát

Az első és a legfontosabb lépés, hogy elvezessék a Korond-patakot, hogy az ne érintkezzen a sótömbbel – a számításaik szerint ez mintegy két kilométeres elvezetést jelent. Ebből az első egy kilométer relatív könnyen megoldható, a második szakaszhoz már nagy kapacitású gépeket kell bevetni, részletezte Deák György.

Kapcsolódó

Érvényben marad a kiköltözési rendelet a régi bánya környékén

A szakemberek folyamatos mérései eredménye alapján, nincs további közeli veszély a lakott területeken - állítja Parajd polgármestere. 

Parajd sóbánya Parajd sóbánya

Erre a kutatócsapat már 85 százalékban kijelölte az irányvonalakat, hol lehet elvezetni a patakot, hogy ne legyen a sótömb közelében. A többi mérést a vízügyi szakemberek kell elvégezzék. Meg kell becsülni milyen vízhozammal számolnak, hogy a klímaváltozást figyelembe véve az extrém helyzetekre is legyenek felkészülve. Deák György hozzátette, a jelenlegi 63 köbméter/secundumos hozam valószínű száz évben egyszer fordult elő, de ez elég volt, hogy megtörténjen a katasztrófa.

A vízügyi szakemberek megnézhetik, hogy melyek a költség-takarosabb megoldások, a lényeg, hogy minél hamarabb véglegesítsék a tervet, és kezdjék el az elvezetést, összegezte a szakember bizakodva, hogy megtalálják a megoldást.

Első lépés tehát a Korond-patak elvezetése, de már ezzel párhuzamosan kell szivattyúzni, és megtalálni a megoldást arra, hova vezetik a sós vizet. Különleges engedéllyel, meghatározott ideig lehet bevezetni valamelyik folyóvízbe, olyan mértékben, hogy a sós víz ne okozzon ökológiai kárt.

Ki kell jelölni, hol lehet egy sós tó, majd oda szivattyúzni a többi vizet. 

Nagy vonalakban megvannak a lépések, csak össze kell hangolni a tevékenységet, folyamatosan monitorozni, mennyire emelkedik a víz sótartalma, figyeli kell a felszíni mozgásokat, erre a bányának is van rendszere.

Kapcsolódó

Kiürített házak, lezárt utak, elzárt válaszok – Parajdon jártunk

Délután a községbe látogat Nacsa Lőrinc, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Helyszíni riportunk.

Parajd sóbánya Parajd katasztrófa helyszíni tudósítás

A legfontosabb, hogy kezdődjön el a munka – fejezzék be a tervet, történjen meg a szervezés, szögezte le a szakértő.

Ha egyik bánya be is omlik, attól még a többi menthető

Arra a kérdésünkre, hogy milyen következményekkel jár, ha mégis beomlik a Dózsa-bánya, Deák György kifejtette, a Dózsa-, a Párhuzamos-, és a József-bánya esetében áll fenn a beomlás kockázata, egyik sem jó forgatókönyv, de ezek beomlása nem hat közvetlenül a Telegdy-bányára és a kezelőbázisra. Nem áll fenn a közvetlen veszély, hogy ha egyik beszakad, a másik résszel is megtörténik ugyanaz.

A kezelőbázis és a Telegdy-bánya hozzávetőleg egy szinten vannak, ám távolabb egymástól, ennek ellenére jelenleg mindkettő víz alatt áll. A régi bányák fentebbi szinteken helyezkednek el. Az összeköttetés csak a levegőzési aknákon keresztül valósul meg közöttük. „A legjobb az lenne, ha most nem szakad be egyik sem. Később lehetnek nagyobb problémák, de azokat ki lehet védeni, ha időben lépünk” – szögezte le a szakértő.

A régi bányák szakadoznak, figyelni kell, hogy a plansók szakadása ne terjedjen tovább – erre jók a szeizmikus-megfigyelő rendszerek – így lehet időben elkerülni, hogy a beomlás veszélyeztesse a környékbeli házakat.

Rengeteg vizet kell kipumpálni, ha ez sikerül, akkor lehet pontosan felmérni, mi a helyzet, mire lehet alapozni, hogy megmentsük a Telegdy-bányát és a kezelőbázist, összegezte Deák György.