Az utóbbi időben elhangzott politikusi nyilatkozatok Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésével kapcsolatban a két ország közvéleményét készítik fel egy esetleges egyesülésre - véli a lapunknak nyilatkozó szakértő, aki szerint az elképzelés még távol áll a megvalósítástól. Moldova közben egyre szorosabban összeköti gazdaságát Romániával. 

Egy formai lépésre van Románia attól, hogy átvegye a Moldovai Köztársaság nemzetközi kikötőjének üzemeltetését. A Profit.ro arról számolt be, hogy a i fekete-tengeri kikötő adásvételi szerződését, így a tranzakciós árat is, már csak a részvényesek közgyűlésének kell jóváhagynia. A román tengeri kikötőket felügyelő állami vállalat (APM) kötelező érvényű vételi ajánlatot nyújtott be 62 millió dollár értékben a moldovai Giurgiulești kikötő üzemeltetőjének, az ICS Danube Logisticsnek az árverésén, amelynek egyedüli részvényese az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az APM kötelezettséget vállalt arra, hogy az átvétel után legalább 28 millió dollárt fektet be a kikötőbe.

A vásárlással párhuzamosan egyre több szó esik Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről. Miután Maia Sandu moldovai elnök egy interjúban azt mondta, igennel szavazna egy, a két ország egyesüléséről szóló referendumon, több politikai állásfoglalás is történt. Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke is kijelentette: támogatná az egyesülést, amennyiben népszavazást tartanának a kérdésről. 

Kemény hangnemben reagáltak az elnök nyilatkozatára az ellenzéki szzocialisták. A párt arra szólította fel a chișinăui illetékes intézményeket, hogy hazaárulás miatt indítsanak büntetőeljárást Maia Sandu elnök ellen. Az ellenzéki formáció szerint az államfő kijelentései nem tekinthetők személyes véleménynek, azok „nyílt politikai árulásnak” minősülnek, s a moldovai államiság, az alkotmány, az ország szuverenitása és semlegessége ellen irányulnak.

Kapcsolódó

Népszavazást sürget egy képviselő Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről

A képviselő felszólította Nicușor Dan államfőt, hogy konzultáljon a parlamenttel az egyesüléséről szóló országos népszavazás kezdeményezésének időszerűségéről és jogszerűségéről.

Nagy-Románia Moldova Moldovai Köztársaság egyesülés

Nicușor Dan román államfő tanácsadója, Eugen Tomac ellenben úgy látja, a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése egy természetes törekvés a Prut folyó két partján élő románok részéről. Arra emlékeztetett, hogy Bukarest már 2018-ban hivatalosan kifejezte készségét e kérdés megvitatására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kezdeményezésnek Moldovából kell érkeznie. „A Moldovai Köztársaság társadalmának jelentős része, sajnos, nem tekinti a azonnali opciónak az egyesülést” – idézte Tomacot az Europa Liberă portál.  

Titus Corlățean, a román szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke úgy véli, Maia Sandu nyilatkozata fontos, de nem egy teljes lépés előre. Szerinte elvi szinten a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése legitim törekvés, a német újraegyesítés mintájára. „A német nemzettől nem tagadták meg az újraegyesítést, és azt 1989-ben minden nemzetközi szereplő legitimnek fogadta el. Ugyanezt nem lehet megtagadni a román nemzettől sem” – mondta Titus Corlățean.

Bukarest álláspontja következetes?

Alina Gorghiu, a képviselőház külügyi bizottságának PNL-s alelnöke úgy véli, hogy Maia Sandu nyilatkozata nem jelenti a moldovai állam hivatalos álláspontját. „Ez egy személyes vélemény, amely azt az értékközösséget tükrözi, amely a Moldovai Köztársaság és Románia között fennáll” – mondta Gorghiu. Emlékeztetett arra, hogy Bukarest álláspontja következetes, a chișinăui szuverenitás és a demokratikus döntések tiszteletben tartásán alapul. Hozzátette: a jelenlegi regionális helyzetben az egyesülés kérdését felelősségteljesen kell kezelni.

George Gima, a képviselőház külügyi bizottságának USR-s tagja szerint Maia Sandu nyilatkozata egy kényes kérdést érint. A politikus úgy látja, hogy a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti valódi közeledés már most is zajlik az európai integráció folyamatán keresztül, amely meg fogja szüntetni a gazdasági, adminisztratív és közlekedési akadályokat. Az AUR közleményben üdvözölte Maia Sandu nyilatkozatát. A párt szerint az egyesülést az orosz nyomás teszi szükségszerűvé.

Barabás T. János külpolitikai szakértő szerint a nyilatkozatok inkább csak a két ország közvéleményét készítik fel egy esetleges egyesülésre, ami legfeljebb a 2030 utáni EU-tagfelvételt követően képzelhető el, de egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik. „A nyilatkozatoknak elsősorban aktuálpolitikai okai vannak, a nagyromán nacionalizmusnak szánt gesztusokkal próbálják a vezetők akadályozni az ellenzéki szélsőjobb pártok előretörését” – mondta a Maszolnak a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője.

Megjegyezte, Romániában az AUR, a Moldovai Köztársaságban pedig a Demokrácia Otthon mozgalom nyer egyre több támogatót, ezek Trump-pártinak, konzervatívnak, Ukrajna-kritikusnak vallják magukat, és óvakodnak Oroszország kritizálásától. „Nem lehet véletlen, hogy az egyesülésről Maia Sandu egy liberális, nyugat-európai hatalmi körökhöz bekapcsolt újságíró párosnak nyilatkozott. A román, a moldovai és az EU-s vezető körök nem akarnak Trump-párti kormányokat Délkelet-Európában” – fogalmazott Barabás T. János. 

Kapcsolódó

Már a moldovai nagykövet is az egyesülést hirdeti

A diplomata szerint a Romániával való egyesülés eszménye természetes, „erkölcsileg és történelmi szempontból” legitim.

Nagy-Románia egyesülés Moldovai Köztársaság Maia Sandu

Az egyesülés megvalósulásának esélyeit firató kérfésünkre a kolozsvári származású szakértő arra emlékeztetett, hogy a moldovaiak nagy többsége – több, mint 60 százaléka – nem támogatja az egyesülést, s Romániában is a megkérdezettek mintegy 30 százalékát hidegen hagyja a téma. „Az esetleges egyesülésre német és francia kormányzati álláspontok szerint legfeljebb a 2030 után lehet szó, miután az uniós tagfelvétel a nyugati normákhoz közelítik Moldovát. Kérdéses, hogy ezt a tagfelvételt mennyire bonyolítja Ukrajna integrációja, utóbbi ellen több uniós tagállam is kifogásokat emelt” - hangsúlyozta az elemző.

Barabás T. János a román politika nagy hibájának nevezte, hogy ellenséges a moldovai kisebbségekkel szemben, ami szintén akadályozza az egyesülést. „Román olvasatban az autonómia alkotmányellenes szeparatizmus, és azon igyekeznek sikeresen, hogy az orosz veszélyre hivatkozva a Nyugat is elvesse az etnikai önrendelkezés minden formáját térségünkben” - fogalmazott az elemző.   

Összekötött energiavezetékek

A Giurgiulești szabadkikötő román felvásárlásával kapcsolatban a szakértő kiemelte: a két állam egyre szorosabbra köti gazdaságát, ami mindkét félnek előnyös, és hozzájárul térség biztonságpolitikai stabilizálásához. „A moldovai export fele már Romániába megy, ez lett a szegény ország gazdaságának fő húzóereje, Oroszország már csak a moldovai kereskedelem 4-5 százalékában érintett. Románia és Moldova összekötötte az energiavezetékeit, jövőre a tervek szerint beindul a Neptun Deep fekete-tengeri platformon a román gázkitermelés, ami nagyban erősíti Moldova, és Magyarország energiabiztonságát” - hangsúlyozta az elemző. 

Elmondta: a giurgiulești kikötőbe azeri kőolaj érkezhet a grúz Batumiból hajón, ha véget ér a háború. „Ez utóbbihoz viszont az ukránoknak ki kellene tisztítaniuk a Duna medrét saját oldalukon. Bukarest és Chișinău ambiciózusok, de komoly gondjaik lesznek az orosz és az ukrán féllel, akik hegemóniára törekednek a Duna-torkolat környékén” - tette hozzá Barabás T. János.

Robert Lupițu, a CaleaEuropeana.ro portál főszerkesztője azt mondta, Chișinăunak érvényesítenie kell az egyesülés iránti szándékot, hogy később Bukarest aktiválhassa a szükséges intézményi mechanizmusokat. „Meg kell várni, mi történik mostantól. Tavaly Nicușor Dan elnök interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, és elmondta, hogy ő maga szeretné, ha Moldova egyesülne Romániával. Tehát az első lépésnek a Moldovai Köztársaságtól kellene jönnie, és utána Románia is megteheti a maga lépéseit” – hangsúlyozta a moldovai származású újságíró a Molodva1 portálnak.

Radu Carp politológus, bukaresti egyetemi professzor a Gândulnak megjegyezte, hogy Moldovában jelenleg alacsony egy népszavazás támogatottsága. Az elemző ugyanakkor úgy véli, hogy a jelenlegi globális helyzet megismételheti az 1918-as „nagy egyesülés” pillanatát, amikor Besszarábia és Erdély „csatlakozott az anyaországhoz, létrehozva az egységes Nagy-Romániát.” Szerinte az ilyen eseményeket nagyon nehéz előre jelezni. „Spontán módon is bekövetkezhetnek, akár egy nemzetközi válság következményeként” – hangsúlyozta a professzor.