A galambok látványa hozzátartozik a modern városok összképéhez. Ez alól nem kivétel Csíkszereda sem, ahol ugyancsak növekvő galambpopulációval kell együtt éljenek a polgárok. E madarak rendkívül jól alkalmazkodtak az urbánus környezethez, természetes ragadozójuk alig akad, a keletkező hulladék kitűnő élelemforrás számukra, ugyanakkor az önjelölt galambetetők is megjelentek a tereken, akik nap mint nap, gabonával, kenyérmorzsával „hizlalják” a szárnyasokat, rásegítve azok szaporodásához.

Jelenlétük ugyanakkor nemcsak látvány, de egyre növekvő létszámuk hatással van a környezetre. Sokan repülő patkányoknak is nevezik gúnyosan az amúgy kedves madarakat. Különböző okokból elhullt tetemeik sokszor feltűnnek az utak, parkok mentén, de a nyári hónapokban a szökőkutakban is megtalálhatók. Jelenlétük – rendkívül savas ürülékük által – rombolja az épített örökséget, egészségügyi kockázatokat rejtenek, valamint gazdasági károkat is okoznak, főleg a város határában található szántóföldeken.

A városi galambok a szirti galambok háziasított változatából visszavadult úgynevezett parlagi galambok. Mára az egész Földön elterjedtek és váltak a települések jellegzetes madaraivá. Ősei ma is megtalálhatók a Földközi-tenger partvidékén, Észak-Afrikában, valamint Ázsia egyes hegyvidéki részein.

A sziklafalakat helyettesítő épületek

A parlagi galambok azért alkalmazkodtak jól a városi környezethez, mert ezek az élőhelyek hasonlók a természetes, sziklás élőhelyükhöz, ahol eredetileg éltek. A városokban található épületek magas tetői, a szoros terek és a különböző rejtekhelyek tökéletesen helyettesítik eredeti élőhelyüket, így a városok kiváló terepet nyújtanak számukra. Emellett a városi környezet bőséges táplálékforrást is biztosít az emberi tevékenységek révén. Az utcákon, parkokban és köztereken található ételhulladékok, valamint az emberek általi etetés lehetővé teszi számukra, hogy könnyen fennmaradjanak és szaporodjanak a városokban.

Romániában a parlagi galambok állománya meghaladja az 1,8 milliót, de hogy ebből mennyit tesz ki a csíkszeredai, nem lehet pontosan tudni, mert erre vonatkozó felmérés nem történt – magyarázta érdeklődésünkre Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője. A témát boncolgatva megtudtuk, hogy a hargitai megyeszékhelyen a galambpopulációt tekintve nem súlyos a helyzet, az állomány aránylag kicsinek mondható, más városokhoz képest, ahol valóban komoly problémákat okoznak.

A stílus egyenlő siker

A szakember rávilágított: Csíkszereda esetében a város mérete és környezete befolyásolja az állomány nagyságát, vagyis a rendelkezésre álló táplálék mennyisége, valamint, hogy a héják bejárnak a településre vadászni, pillanatnyilag kordában tudja tartani a galamblétszámot. Ugyanakkor tudni kell, hogy rendkívül szapora faj. Egy évben kétszer is nevelnek fiókát és az énekesmadarakkal ellentétben – akik kukacokkal etetik fiókáikat – a galambok úgynevezett begytejjel táplálják az utódokat, így a fiókák felnevelését nem befolyásolja a táplálék milyensége. A galambok urbánus sikeréhez nagyban hozzájárulnak a természetből fakadó egyéb tulajdonságaik is, például a fészekrakási stílusuk és rendkívül jó repülési – hirtelen tudnak egy helyből felszállni – és tájékozódási képességük is. Azokban a városokban, ahol komoly gondokat okoz a galambok sokasága, többféle módszerrel is próbálkoznak az állomány növekedését megakadályozni, különböző fogamzásgátló anyagokkal etetik, valamint a

legnagyobb ellenségüket, a vándorsolymot is bevetik ellenük. A tapasztalat azt mutatja, hogy kilövéssel, befogással nem igazán korlátozható a számuk – tudtuk meg Szabó Szilárdtól.

Madárinfluenza és szalmonella

A madárinfluenza az első és legveszélyesebb betegség, amit a galambok terjeszthetnek. Ősszel komoly problémát okozhat a vadmadarak vándorlása miatt – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA). Fodor Levente, az igazgatóság járványtani osztályvezetője rámutatott, hogy a madárinfluenza megfertőzheti az embert is, de jelentős károkat okoz a baromfigazdaságokban. A galambok a madártetű terjedéséhez is hozzájárulnak, ami ellen nagyon nehéz küzdeni, a kezelés költséges és az eredmény bizonytalan.

A nagyszámú galambpopuláció komoly gazdasági veszteségeket okoz, az elvetett gabonát kiszedik a földből és elfogyasztják, a csávázott magok persze a madarak pusztulását is okozhatják, ezért az utak mellett több elpusztult galamb is látható, tehát nem mindig a betegség felelős a madarak elhullásáért. A háziszárnyasok között számos betegséget terjesztenek, ilyen a Newcastle-betegség, ami a háziszárnyasok között magas elhullást eredményez. A galambok ürülékében a szalmonella baktériuma is megjelenhet, ami ugyancsak kockázatot jelent – ismertette a szakember.

„Olyan kövérek, hogy vágni lehetne őket”

A járókelők nem egyszer találkozhatnak galambokat etető személyekkel a városban, főleg a Szabadság téren és a Majláth Gusztáv Károly téren. Egy idősebb urat megszólítva megtudtuk, hogy rendszeresen jár galambokat etetni a térre. Szabályosan fürdőzik a tollasok barátságában, akik cseppet sem félnek tőle, karjára, vállára szálnak, így köszönve meg a frissen hozott gabonát, amit kiszórtak eléjük. A férfi elmesélte, hogy rendszeresen vásárolja a búzát a galamboknak. Viccesen megjegyezte: olyan kövérek már, hogy vágni lehetne őket.

Nem mindenki örül ugyanakkor a galambetetésnek. Több járókelő is jelezte, hogy nem ért egyet a kialakult szokással. Volt, aki elmesélte, hogy a tömbházban, ahol lakik, a szomszéd a párkányon eteti a szárnyasokat, akik „hálából” a környező erkélyeket is összepiszkolják.

A hivatal figyel

A csíkszeredai városháza megítélése szerint a városban tanyázó galambok kérdése egyelőre nem olyan szintű probléma, amellyel különösebben foglalkozniuk kellene. Lakossági panasz sem érkezett a hivatalhoz ezzel kapcsolatban – közölte érdeklődésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya. Mint fogalmaztak: mindeddig nem merült fel, hogy ezen a téren bármit is szabályozni kellene a megyeszékhelyen.

Azt viszont hangsúlyozták, hogy figyelnek a jelenségre, és felhívták a figyelmet, amennyiben rendszeressé válik a galambok etetése, akkor az etető térségében, az adott lakóövezetben könnyen elszaporodhatnak. Az elhullott galambtetemeket szerződés alapján az Eco-Csík köztisztasági vállalatnak kell elszállítania. Egyúttal tudatták, hogy az uniós társfinanszírozásból az idén létrejövő hulladékudvaron állattetemeket is átvesznek majd.