Nem kell tragédiától tartani Torockón! – ez volt a végkicsengése annak a panelbeszélgetésnek, amelyet a Double Rise fesztiválon tartottak szombaton, július 13-án, a Tóbiás-udvarban. A vitaindítót az Index június 10-én megjelent Mintha a süllyedő Titanicon ülnénk: Torockót még Parajdnál is nagyobb veszély fenyegeti című, a panelbeszélgetésen felszólalók szerint súlyos félreértésre okot adó írása képezte.

„Feltétlenül úgy gondoltuk, hogy reagálnunk kell erre a cikkre, amely félreértésekre adhat okot, sőt elriaszthatja azt a turistát, aki nincs tisztában az itteni viszonyokkal és a parajdi katasztrófához hasonlóra számít Torockón is a cím alapján. Nyílt beszélgetés keretében szeretnénk tisztázni, megalapozottak-e a cikk feltételezései” – nyilatkozta Sallai Emese, a Tóbiás vendégházat működtető Brassais Véndiák Alapítvány elnöke.

A panelbeszélgetés meghívottja Deák-Székely Szilárd Levente, Torockó polgármestere és Botár Norbert közgazdász, kolozsvári vállalkozó, torockói panziótulajdonos volt, a moderátor szerepét pedig Sallai Zsolt, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnöke töltötte be.

Bevezetőjében Sallai Zsolt utalt arra, hogy a „szenzációhajhász” cikk címében szereplő „süllyedő” Torockó semmilyen módon „nem hasonlítható a Parajdon de facto besüllyedt bányához”, viszont mindenképp megér egy közvitát, annál is inkább, hogy hasonló, a turizmust érintő panelbeszélgetésre már volt példa a Double Rise-on.

A moderátor elsőként arra volt kíváncsi, milyen a megítélése a faluban az olyan nagy fesztiváloknak, mint a Double Rise vagy a Duna Napok, hiszen, míg egyesek profitálnak belőle, másokat zavar a nagy zaj.

Deák-Székely Szilárd polgármester szerint „Torockó nincs felkészülve ilyen méretű turizmus fogadására”, ehhez több infrastrukturális beruházásra van szükség. Botár Norbert elmondta: „Egy ilyen fesztivál nem a csendességről szól, de próbáljuk kordában tartani a helyzetet, például a házirenddel, amire felhívják a turisták figyelmét”. A vállalkozó hozzátette: a Covid-világjárvány után sokat változott a turista profilja, hiszen míg az 1990-es években a látogatók eljöttek Torockóra, megmászták a Székelykőt, meglátogatták a múzeumot, majd hazamentek, ma már tevékenységekre, programokra van szükségük ahhoz, hogy több időt töltsenek el a településen. „A gond az, hogy a mostani gazdasági helyzetben a kirándulás luxuscikk lett. A turisták igénye nő, miközben vásárlóerejük csökken, a szállásadóknak pedig erre is fel kell készülniük” – mondta Botár.

Sallai Zsolt moderátor a turizmus egy másik aspektusára is felhívta a figyelmet: míg a pandémia előtt elsősorban magyarországi vendégek látogatták Torockót, a rá következő időszakban megugrott a román turisták száma és vannak, akik emiatt az identitást féltik Torockón. A polgármester szerint az identitásvesztés nem a turizmus miatt fog bekövetkezni, hanem a lakosságcsökkenés miatt, hiszen egyre kevesebb gyerek születik, a fiataloknak pedig – főleg azok, akik a továbbtanulás mellett döntenek – már kevés esélyük van arra, hogy visszatérjenek a faluba. Jelenleg Torockó községnek 1015 lakosa van, és fennáll annak a veszélye – amennyiben életbe léptetik a törvényt, amely a 1500 fő alatti községek összevonását irányozza elő –,hogy közigazgatási önállósága veszélybe kerül.

Arra a kérdésre, hogy a turizmusból meg lehet-e élni Torockón, mindkét meghívott igennel válaszolt. A polgármester szerint ez elsősorban kemény munkát feltételez, Botár Norbert pedig úgy vélte, az elmúlt öt év legjobb döntése volt, hogy nem hagyta lepusztulni az örökölt torockói házát és befektetett. Nem ő az egyetlen, aki hétvégenként eljön Kolozsvárról, rendezi a panziót, kétlaki életet él. Ez is egy opció lehet a fiatalok számára, nem szakadnak el teljesen a szülőfalujuktól, nem néptelenedik el Torockó.

A panelbeszélgetés során Sallai Zsolt moderátor elmondása szerint egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy tisztázza, mi a helyzet három létfontosságú tényező, a víz, a tűz és az áram tekintetében.

Deák-Székely Szilárd kiemelte: jelenleg számos infrastrukturális beruházás zajlik a községben, amelyek a turizmus számára is kedvezően hatnak, sőt fejlődő időszakot vetítenek előre: restaurálják a torockószentgyörgyi várat, a kúriát és néhány hagyományos házat, felújítják a község mindkét kultúrotthonát és iskoláját, lekövezik Torockó összes utcáját (kivéve az azt átszelő megyei utat). Az elöljáró elismerte: a legnagyobb problémát Torockón a víz jelenti, mert szárazság idején a régi vízhálózat nem bírja a – turizmus miatt is – megnövekedett fogyasztást. A problémát tetőzi, hogy nem lehet rá uniós vagy egyéb forrásokat lehívni, mert az előző vezetésnek már volt erre pályázata, azonban a kivitelezés rossz minőségű volt és be sem fejezték. Emiatt csak a helyi költségvetéshez nyúlhatnak, és a hatalmas összeg miatt három év alatt, 2028-ig lehetséges – csak szakaszosan – megoldani a problémát. Először a régi vízhálózatot újítanák fel, majd új forrásokat próbálnak rácsatlakoztatni a vízhozam növelése céljából.

„A víz problémája rávilágít a tűzvédelmi gondokra is” – fűzte tovább gondolatmenetét a polgármester, aki elmagyarázta: amikor átvette a tisztségét, egyetlen tűzcsap sem volt a községben, azóta részben ezt is orvosolták. Amint haladnak a vízvezeték felújításával, úgy helyeznek ki új vízcsapokat is.

Az elektromos árammal kapcsolatosan az elöljáró elmondta: a turizmus miatt megnőtt az áramfogyasztás is a faluban. Volt egy régi transzformátor, amelyik nem bírta a terhelést, és épült egy új, de a hálózatot is meg kell erősíteniük. Ez pedig az áramszolgáltató vállalat hatáskörébe tartozik, saját költségén kell megoldania. Polgármesterként állandó nyomást gyakorol az áramszolgáltatóra.

Botár Norbert elmondta, az ő szemszögéből hogyan éli meg ezeket a kihívásokat. Megpróbálja részben önellátó módon orvosolni a vízproblémát, saját kutja van, illetve minden évben biztosítást köt a tűz ellen.

Az infrastruktúráról lévén szó, Sallai Zsolt moderátor arra is kíváncsi volt, miért nincsenek kialakított bicikliutak Torockón.

Deák-Székely Szilárd polgármester elmagyarázta: néhány évvel ezelőtt, amikor megnyílt a lehetőség bicikliutak létesítésére, kiderült: a megyei műút mellett nem biztonságos bicikliutat kialakítani, és a diófasor miatt nincs is erre lehetőség. De akadt egy másik, nem azonnali megoldás: a torockószentgyörgyi szennyvízhálózatot a patak mellett Torockóra lehetne vezetni, mivel itt már van egy szennyvíztisztító ház, fölötte pedig ki lehetne alakítani a bicikliutat. Ez ráadásul, ritkaságszámba menően, százszázalékosan biztonságos is lenne, mert ott egyáltalán nincs közúti forgalom. Botár Norbert örömmel fogadta a kezdeményezést: „Végigbiciklizni a Székelykő lábánál – ez nagyon vonzó lehet bárki számára, és meghosszabbítaná egy nappal a turisták Torockón eltöltött idejét, hiszen ők főként élményt keresnek”.

Az Europa Nostra-díjas és hungarikumként is nyilvántartott Torockón a panelbeszélgetés elmaradhatatlan része volt az örökségvédelem kérdésének a megvizsgálása. A polgármester szerint a torockóiak mára már megértették, miért fontos megőrizniük az épületek eredeti állapotát, és e tekintetben jó példával járnak elöl más települések számára is. Ugyanakkor az önkormányzat igyekszik megértetni azokkal, akik építkeznek, hogy kövessék a régi házak stílusát. Amikor egy épületnek új tulajdonosa lesz, az önkormányzat mindig igyekszik megértetni vele, melyek a helyi szabályok, korlátozni lehet a nem megfelelő beavatkozásokat.

„Az örökségvédelmi szempontok érvényesítése jóval nagyobb költségvetési terhet jelent az önkormányzat számára, például többezer euróval drágábban cserélhetjük ki a kultúrotthon és az iskola cserepeit. De mi azt akarjuk, hogy megfelelő, tájbarát legyen, bár komoly fejtörést okoz, honnan teremtjük elő a plusz kiadást” – nyilatkozta Deák-Székely Szilárd. A polgármester ugyanakkor elismerte: szükség lesz egy új építkezési szabályzatra, amely pontosabban meghatározza az építkezés és más, a faluképet befolyásoló elemek alkalmazásának feltételeit.

Botár Norbert hangsúlyozta: szerencsére nagyon jó az együttműködés a privát szféra és a helyi adminisztráció között, ami megkönnyíti az együtt gondolkodást.

A panelbeszélgetés utolsó pontjaként a moderátor azt kérdezte vitapartnereitől, mit üzennek azoknak, akik „süllyedő hajónak” látják Torockót?

„Az csak egy szenzációhajhász cím volt. Én Torockót most egy fejlődő szakaszban látom” – vélte Deák-Székely Szilárd.

„A cikk, amely headline-ként jelent meg, felületes, a helyzet sokkal árnyaltabb, mint ahogyan azt az írás bemutatja.” – vonta le a következtetést Botár Norbert.

Legvégül Sallai Zsolt arra kérte a résztvevőket, nyílt szavazással jelezzék, egyetértenek-e azzal, hogy Torockó sorsa a Titanicéval azonos? A mintegy ötven-hatvan résztvevő közül mindössze öten szavaztak igennel.