Naponta több baleset történik, a jeges, nedves utakon megcsúsznak, kipördülnek a gépkocsik, és pillanatok alatt megtörténik a baj. A Maszol által megkeresett gépkocsivezető-oktató leszögezte, a defenzív vezetés sokat segíthet a megelőzésben.

Romániában ugyan már két évvel ezelőtt elfogadták a törvényt, hogy az adóból leírható a defenzív autóvezetési tanfolyam költsége, ám ennek a módszertana még mindig nem jelent meg, tehát nem alkalmazható.Dobra Csaba, a sepsiszentgyörgyi Doma Drive sofőriskola tulajdonosa a Maszolnak elmondta, az iskolában csak az alapokat sajátítják el a kezdő gépkocsivezetők, hiányzik a kötelező tananyagból az éjszakai vezetés, a rutinpálya (poligon), ahol több trükköt meg lehetne tanítani.

Fontos a jól karbantartott gépkocsi, a sebesség, és a követési távolság

Nemcsak a sofőr vezetési technikája befolyásolja, hogy el tudja kerülni a balesetet, hívta fel a figyelmet Dobra Csaba. Hangsúlyozta, egyik fontos eleme a megelőzésnek, hogy a gépkocsit megfelelően felkészítsük a télre. Nem elég, ha felszereljük a téli gumiabroncsokat, arra is figyelni kell, hogy megfelelő-e a tapadás. Nem biztonságos, ha megvásárolunk egy használt gumiabroncsot, amelynek első ránézésre rendben van a recézése, de nem tapad.A téli vezetés során mindig jobban kell figyelni a sebességre, nem elég, ha betartjuk a sebességkorlátozást, azt mindig az útviszonyokhoz, a körülményekhez kell igazítani. A legjobb, ha télen nem sietünk, mindig közlekedjünk lassabban, mint ahogy általában szoktunk, tanácsolja az oktató. Arra szintén figyelni kell, hogy tartsunk megfelelő távolságot az előttünk haladó járműtől, hiszen a csúszós utakon más a féktávolság. Ha a sebességet és a távolságot jól bemérjük, marad elég időn, hogy a váratlan helyzetekre is megfelelően reagálni tudjunk.

Ha mégis csúszunk, próbáljunk korrigálni! 

Ha az autó mégis megcsúszik, kipördül, akkor sokat nyom a latban a vezetési technika, milyenek a gépkocsivezető készségei, és mennyire ismeri a saját autóját. A tapasztalat előny, ma már speciális pályákon kipróbálható, hogy bizonyos körülmények között, hogyan viselkedik az autónk, és mi hogyan tudunk reagálni. Ismernünk kell a saját gépkocsinkat, hogy van-e blokkolásgátló fékrendszer (ABS), kipörgésgátló, ugyanakkor nem támaszkodhatunk csak arra, hogy mindez megvéd bennünket a balesettől, hívta fel a figyelmet Dobra Csaba. Ha nincs ABS az autóban, a csúszós úton hiába fékez a gépkocsivezető, az autó csúszik előre, mint egy szánkó, de egy erősen fagyott úton, elkopott téli gumival és nagy sebességben az ABS sem segít.A sofőr rátermettségén nagyon sok múlik, de figyelembe kell venni a gépkocsi súlyát, azt is hogy első vagy hátsó meghajtású. Ilyen helyzetekben sokszor a másodperc töredéke alatt kell meghozni egy döntést, erre csak az képes, akinek megfelelő rutinja van, véli Dobra Csaba. Ha az első meghajtású autó kicsúszik, vissza lehet venni egyenesbe, ha rágázolunk. Ha az autó hátsó fele valamelyik irányba kipördül, arra felé kell fordítani a kormányt, még akkor is ha a reflexeink szerint fordítva tennénk, majd rögtön visszafordítani egyenesbe, részletezte az oktató. A hátsó meghajtású gépkocsi esetében a rágázolás még jobban kipördíti, meg is fordíthatja, de sokszor éppen ezzel kerülhető el, hogy nekiütközzünk annak, ami előttünk van. A segélymanőverek gyakran a gépjárművezető kapacitásán múlnak, lehet korrigálni, de ezt sokan meg sem próbálják, ha látják, hogy vészhelyzet van behunyják a szemüket, és nyomnak egy féket.

Tanulni, gyakorolni kell

Dobra Csaba elhibázott döntésnek tartja, hogy a sofőriskolákban már nem kötelező az éjszakai vezetés, és a rutinpályás gyakorlást is kivették, bár ott lehetne egy-két trükköt megtanítani a kezdő gépkocsivezetőknek, nem pedig a forgalomban, ahogy az most történik. A defenzív, vagy védekező vezetési tanfolyamok is sokat segíthetnének,  törvény rendelkezik ugyan arról, hogy annak a költségeit le lehet írni a személyi jövedelmi adóból, illetve a munkaadó is leírhatja adójából, ám módszertan hiányában ez nem alkalmazható. Holott ilyen tanfolyamokon sok mindent meg lehetne tanítani, elsősorban begyakorolni, mi a teendő, amikor veszély van, kipördül, megcsúszik az autó. Fontos szempont, hogy mindig szem előtt kell tartani a menekülő útvonalat, ha előttünk van egy kutya, nem azt nézzük, hanem hogy miként tudjuk kikerülni.

Az oktató ugyanakkor úgy véli, a balesetek száma a forgalomban közlekedő gépkocsik számával arányosan növekszik. Sok esetben pedig önhibáján kívül csúsznak ki a gépkocsivezetők az úttestről, például ha valaki szembeelőz, és csak így tudják elkerülni az ütközést. 

A korábbi ralibajnok Titi Aur, aki jeenleg éppen defenzív vezetést oktat, a bukaresti sajtónak tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy a hazai gépkocsivezetők mintegy 80 százaléka reflexből épp az ellenkezőjét teszi annak, amit kellene: amikor megcsúszik az autója, vagy leveszi a lábát a gázpedálról,  befékez, vagy éppen ellenkező irányba rántja el a kormányt, mint ahogy kellene. „A hibák elkerülése érdekében gyakorolni kell. Ha nem gyakorolsz, a végén elveszíted az autó feletti uralmat" – mondja Titi Aur.