Fehér megyében a tanév első napján, szeptember 11-én összesen 47 950 beiskolázott szerepelt a hivatalos nyilvántartó informatikai rendszerben, a SIIR-ben. Ez a szám magába foglal mindenkit, bölcsődésektől elkezdve a végzősökig, a szakiskolásokat és az esti tagozatosokat is beleértve, és mindebből 1056 magyar tagozatos.

Korántsem ideális körülmények uralkodnak mindenütt, ám – szórványközösségek lévén – a pedagógusok örvendenek annak, hogy nem csökkent sehol drasztikusan a tanulók létszáma, sőt néhány településen épp ennek az ellenkezője következett be. Ugyanakkor arra is van több példa, hogy helyi önkormányzatok illetve egyesületek közreműködésével, különböző beruházások, eszközfejlesztések valósultak meg, amelyek az oktatás minőségét hivatottak növelni. A pozitív irányba való elmozdulásban óriási szerepe van az Iskola Alapítványnak illetve a Rákóczi Szövetségnek is, amelyek a délutáni oktatás fenntartói illetve az újonnan érkezett kisbusz-program révén minden magyar gyerek számára megteremtik az anyanyelven való tanulás lehetőségét.

Nagy Tímea kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőtől megtudtuk: Fehér megyében összesen 19 intézményben zajlik magyar nyelvű oktatás, megfelelő körülmények között, sehol sincs különösebb gond az ingatlanokkal vagy az infrastruktúrával. A 2023-24-es tanévben nem szűnt meg egyetlen magyar osztály sem, sőt Balázsfalván újraindult az ötödik osztály, ennél jobb hír pedig aligha akadhat a mélyszórványban. Itt a 2020-21-es tanévben függesztették fel az ötödiket, az a két diák pedig, aki magyar nyelven kívánt tanulni, átment Bethlenszentmiklósra. A kevésbé jó hírek közé tartozik, hogy két magyar többségű településen, Torockón és Magyarpéterfalván, megszűnt egy-egy tanítói állás, de az elemi osztályok eddig is összevontan működtek (és nulladiktól a negyedikig nincs is minden évfolyamon diák), megmaradtak viszont az ötödik osztályok.

Ünnepélyes tanévnyitó a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban

„Gondolkodjatok, beszéljetek, változtassatok!” – ezzel az idézettel ösztönözte az iskolába visszatérő ifjúságot Kerekes Erika igazgató-helyettes, az ünnepség konferálója.

Oana Badea, Nagyenyed polgármestere aláhúzta: az új tanév csak azok számára lesz könnyű, akik rendszeresen tanulnak, ami néha bosszantó és nehéz lehet, de hosszú távon mégis megéri. Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere szerint a kollégium azért érhette meg a 401 évet, mert itt mindig színvonalas oktatás volt. „Az, ami felületes, hamar megszűnik, ezért van szükség arra, hogy az előttünk álló 401 évben is, rendszeresen, folyamatosan és komolyan végezzük dolgunkat mindannyian”. Az alpolgármester megemlítette: immár tíz esztendeje működik a délutáni oktatás, és újabbnál-újabb lehetőségek adódnak, ezért az iskola diáktanácsát arra buzdította, hogy bátran forduljanak hozzá segítségért.

Fülöp Szabolcs, a szülőbizottság elnöke, arra hívta fel a diákok és pedagógusok figyelmét, hogy három fajta munkavégzés létezik: az immel-ámmal végzett munka, a rendesnek mondható munka (azaz annyi, amennyi muszáj) és a rendkívüli munka, ez utóbbit javasolva követendő modellnek.

Az ünnepség vallásos részét Demeter Szabolcs református iskolalelkész, Szőcs Előd unitárius lelkipásztor és Kovács Szabolcs római katolikus plébános celebrálták, mindhárman egyben az iskola oktatói is. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, aki megfogalmazta azt a három igazságot, amelyek együttesen szükségesek ahhoz, hogy ne néptelenedjenek el iskoláink. Elsősorban is szükség van arra, hogy minél több gyereket vállaljanak a családok, magyar iskolába írassák őket és arra ösztönözzék őket, hogy itthon keressék boldogulásukat. Utóbbihoz kötődik szervesen a második feltétel, a gazdasági fellendülés, ami lehetővé teszi a szülőföldön való maradást. A harmadik igazságot „a hivatástudat megélésének” nevezte az esperes, ami egyaránt előfeltétele annak a nemzetmegtartó munkának is, amelyet a pedagógusok végeznek.

Az ünnepségen a negyedikesek meglepetéssel fogadták a nulladikosokat, két diáklány közülük pedig – Hideg Brigitta és Tóth Iringó - gyönyörűen elszavaltak alkalomhoz illő verseket.

A többéves hagyománynak megfelelően, az ünnepség zárómomentuma Szőcs Ildikó igazgatónő köszöntője volt, aki megköszönte a szülőknek, hogy a kollégiumot választották a gyerekek második otthonának és boldogan bejelentette: idén ismét ötszáz fölé emelkedett a létszám és hosszú szünet után ismét két ötödik osztály indul a kollégiumban.

SMART-lab, képesség-felmérő digitális programok és sok más új okos eszköz a kollégiumban

A tanév első napján Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatónője, két jó hírrel számolhatott be a Maszolnak. Az első a már említett létszámgyarapodás és a két párhuzamos ötödik osztály. Az idén 515-re nőtt a létszám, nagyjából egy osztálynyi tanulót jelent ez, ami annak a jele, hogy felfelé mozdulás történt az utóbbi évek stagnáló összlétszámához képest.

Az igazgatónő hangsúlyozta: a két ötödik osztály az iskolaválasztás és a természetes szaporulat eredményeként jött létre, és nem úgy, hogy a környékbeli iskoláktól vontak el diákokat. Az is megfigyelhető, hogy egyre több vegyes házasságból származó szülő választja a Bethlen-kollégiumot. „Mindenki nagyon örvend a két ötödiknek, utoljára ezelőtt kilenc évvel volt erre példa” – mondta az intézmény vezetője.

Kérdésünkre Szőcs Ildikó elmondta, melyek az idei jelentősebb taneszköz-fejlesztések. Elsőként a SMART-lab létrehozását említette, amelyet egy PNNR-s pályázatból nyert az iskola. Ez egy különleges tanterem lesz, tehát nem infólabor, hanem ahol bármilyen órát lehet majd tartani. Az okostábla mellett olyan – a hazai oktatásban még alig használt – eszközök lesznek, mint a 3D-s nyomtató, virtuális szemüveg, és ami lényeges, hogy lesznek különféle szoftok is, amelyeket sikeresen fel lehet használni a tananyag változatossá tételéhez. Ugyanakkor a pedagógusok számára kiképzést biztosítanak az eszközök használatát illetően.

Egy másik, szintén PNNR-s programnak köszönhetően, amelyet a helyi önkormányzat pályázott meg, a kollégium új bútorzatot, okos eszközöket és a szakoktatást fejlesztő taneszközöket kaphat.

Szőcs Ildikó igazgató azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a közelmúltban, a Magyar Kormány Nemzetpolitikáért Felelős Minisztériumának köszönhetően, az óvodát egy olyan képességmérő és -fejlesztő digitális eszközzel sikerült felszerelni, amelyik elég kevés helyen található az országban. A mért eredményeket az óvónők értelmezhetik, sőt meg is ismételhetik, így világosan nyomon követhető, melyik képesség fejlesztődik és melyik esetében mutatható ki visszafejlődés. Ezeket az eredményeket ismertetni lehet a szülőkkel és fel lehet használni az iskolaérettség tesztelésekor is.

„Felújított iskola, korszerű oktatási eszközök, gyarapodó diáklétszám – mindezek optimistává tesznek az új tanévben” – vonta le a következtetést az igazgatónő.