Szilágy megye: A munkahelyi biztonság és a mentális egészség került a figyelem középpontjába
A munkahelyi balesetek megelőzése, a foglalkozási megbetegedések visszaszorítása, valamint a dolgozók mentális egészségének védelme volt a központi témája a Szilágy Megyei Szociális Párbeszéd Bizottság ülésének. A prefektusi hivatalban tartott tanácskozáson a Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM) és a Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) szakemberei ismertették a legfrissebb statisztikákat és a megelőzés lehetőségeit. Az ülésen elhangzott: a munkabiztonság ma már nemcsak a fizikai sérülések elkerüléséről, hanem a dolgozók lelki egészségének megőrzéséről is szól.
A bemutatott adatok szerint világszerte évente csaknem 2,78 millió munkavállaló veszíti életét nem biztonságos munkakörülmények miatt, miközben 374 millió nem halálos kimenetelű munkahelyi baleset történik. Romániában 2025-ben 5323 munkabalesetet regisztráltak, ebből 5227 átmeneti munkaképtelenséget, 96 pedig halálesetet okozott. Ugyanebben az évben 18 csoportos baleset történt 75 érintettel, valamint 800 közlekedési eredetű munkabalesetet regisztráltak – ismertette Dari Tamás alprefektus.

Szilágy megyében csökkent a balesetek száma
A Szilágy Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség statisztikái szerint 2023-ban 23, 2024-ben 29, míg 2025-ben 25 munkahelyi balesetet regisztráltak. A tavalyi esetek közül 23 átmeneti munkaképtelenséggel, kettő pedig halálos kimenetellel végződött. Az idei év első hat hónapjában kilenc munkabalesetet jelentettek, valamennyi átmeneti munkaképtelenséget okozott.
Az elemzés szerint a legtöbb baleset az építőiparban, a bútorgyártásban, a gumiiparban és a kohászati ágazatban történik. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepel a kollektív védelmi rendszerek hiánya, az egyéni védőfelszerelések mellőzése, a biztonsági berendezések kiiktatása, az elégtelen munkavédelmi oktatás, valamint a gépek szakszerűtlen használata. A szakemberek hangsúlyozták: a balesetek többsége megfelelő megelőző intézkedésekkel elkerülhető. Ezek közé tartozik a gépek rendszeres karbantartása, a biztonsági berendezések használata, a munkavállalók folyamatos képzése, az egyéni védőeszközök biztosítása és viselése, valamint a munkafolyamatok rendszeres kockázatértékelése.
Tizenöt új foglalkozási megbetegedés
A Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint 2025-ben Szilágy megyében tizenöt új foglalkozási megbetegedést jelentettek. Ezek közül hét eset a feldolgozóiparban, négy eset a szállítás és raktározás területén, két eset a nagy- és kiskereskedelemben, két eset pedig az adminisztratív és támogató szolgáltatásokban dolgozókat érintette.
A betegségek között tíz porckorong-elváltozást (polidiszopátia), négy szilikózist, valamint egy foglalkozási eredetű halláskárosodást regisztráltak. Az előző évekhez viszonyítva 2023-ban tizennyolc, 2024-ben tizennégy, tavaly pedig tizenöt új esetet jelentettek, ami azt mutatja, hogy a megbetegedések száma jelentős.
Országos szinten 2024-ben 1138 új foglalkozási megbetegedést jelentettek. Ebből 841 esetet porckorongsérv vagy más gerincbetegség, 86 esetet szilikózis, 24-et halláskárosodás, 22-t foglalkozási asztma, míg 18-at krónikus hörghurut vagy COPD tett ki. Szilágy megye a középmezőnyben szerepelt a maga tizenöt bejelentett esetével.
A mentális egészség ma már munkavédelmi kérdés
A bizottsági ülés másik kiemelt témája a munkahelyi mentális egészség volt. A megbeszélésen rámutattak, hogy a túlzott munkaterhelés, a bizonytalan munkakörnyezet, a rossz kommunikáció, a munkahelyi zaklatás vagy a folyamatos stressz rontja a dolgozók közérzetét, és növeli a balesetek kockázatát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a pszichoszociális kockázatok évente több mint 840 ezer halálesethez járulnak hozzá világszerte, miközben a szorongás és a depresszió miatt évente 12 milliárd munkanap esik ki, ami a világ GDP-jének 1,37 százalékának megfelelő gazdasági veszteséget okoz.
A szakemberek szerint a munkáltatók feladata a fizikai veszélyforrások megszüntetése, és a pszichoszociális kockázatok kezelése. Ennek része lehet a feladatok igazságos elosztása, a munkakörök egyértelmű meghatározása, a megfelelő kommunikáció, a rugalmas munkaszervezés és a munkahelyi zaklatás megelőzése.
A megelőzés emberéleteket menthet
Dari Tamás hangsúlyozta: a biztonságos munkakörnyezet megteremtése minden érintett közös felelőssége. „A bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy a megelőzésre fordított figyelem és erőforrások megtérülnek. Minden egyes megelőzött munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés egy emberi sorsot, egy család biztonságát védi. Ezért fontos, hogy a munkáltatók, a munkavállalók és az állami intézmények folyamatos párbeszédet folytassanak, és közösen dolgozzanak a biztonságosabb munkahelyek kialakításán Szilágy megyében. Ugyanakkor a mentális egészség védelme ma már ugyanannyira fontos része a munkavédelemnek, mint a fizikai biztonság” – fogalmazott az alprefektus.
CSAK SAJÁT