„Ha visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Magyarország és Románia együttműködése a nemzetközi politikában most van a legjobb formájában” – írja Facebook bejegyzésében Szijjártó Péter.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben tartózkodik, a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén. A közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a tárcavezető úgy fogalmazott, az elmúlt hetek és hónapok túlfűtött európai politikai vitájában a román külügyminiszter mindig korrekt álláspontot foglalt el Magyarországgal kapcsolatban.

„A kétoldalú kapcsolataink a közlekedés, a gazdaság és az energia terén pedig kivallóan alakulnak, minden bizonnyal azon felismerés alapján, hogy a jószomszédi együttműködés sokkal több hasznot hoz, mint az ellenségeskedés. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lennének még megoldandó közös ügyeink” – fogalmaz a bejegyzésben Szijjártó Péter.A bukaresti rendezvényen arról beszélt, hogy a nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy Magyarország 2050-re karbonsemlegessé váljon. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi, idézi a minisztérium közleményét az MTI.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni az ország gyönyörű tájait szélerőművekkel", így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia. Előbbivel kapcsolatban sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben, azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti. Kifejtette, hogy a magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni. Aláhúzta, hogy a karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki.„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk" – összegzett. A miniszter kijelentette, hogy a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség, az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni. Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása. Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte.

Érintette a földgázbeszerzéseket is, és rámutatott, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében.