Horvátországban a turizmus, s így a gazdaság fellendülésére számítanak a schengeni csatlakozás után, az euró bevezetése ugyanakkor egyelőre áremelkedést hozott. Románia csak bízhat abban, hogy idén megszerzi a Schengen-tagságot, az euró bevezetése pedig távoli cél csupán.

Mindenki örül Horvátországban a január elsejei schengeni csatlakozásának, hiszen a gazdaság egyik pillére a turizmus, és nyaranta több kilométeres sorok is voltak a horvát határon – mondta a Maszolnak Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke, akit a változás fogadtatásáról kérdeztünk. Szerinte a határ közelében élők és a napi ingázók számára különösen nagy előnnyel jár a megállás nélküli határátkelés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a határátkelőket nem bontják el, mivel az uniós jog engedélyezi ezek üzembehelyezését, ha azt a helyzet megkívánja. „Mivel most már könnyebb az uniós árak összehasonlítása, ezért Szlovénia felé megindult a bevásárlóturizmus, mivel a magasabb fizetések ellenére az árak alacsonyabbak, mint Horvátországban” – számolt be a Schengen-tagság közvetett előnyéről a horvátországi magyar politikus.

Horvátország a schengeni csatlakozással egyszerre az eurózónába is belépett. Milyen volt a búcsú a nemzeti fizetőeszköztől, az adriai nyaralások által sokunk számára ismert kunától? „A mögöttünk hagyott év egyik fő politikai témája a schengeni csatlakozás, illetve az euró bevezetése volt. Ennek tükrében a polgárok már jó fél évvel a csatlakozás előtt tudták, hogy milyen árfolyamon lesz az átváltás. Az üzletek az árakat mindkét pénznemben kötelesek voltak kimutatni, így igyekeztek tompítani azt a pszichológia és matematikai problémát, amely mára már a horvát valóság. A középkorúak számára ez már a negyedik fizetőeszköz a jugoszláv dinár, a horvát dinár, illetve horvát kuna után, remélik, hogy egyben a végleges is. Az átlagember szintjén nem örömről, hanem maceráról beszélhetünk, hiszen fejben még mindenki kunában számol. A tájékozódást segíti, hogy az eurós összeg mellett zárójelben még ott a kunás összeg is” – számolt be a HMDK alelnöke. Mint mondta, a könnyebb átállás miatt január 15-ig mindkét pénznemben lehet fizetni.

Felfelé kerekítették az árakat a kereskedők

„Az árak valamivel drágultak, ezért a miniszterelnök kemény szankciókkal fenyegette meg azokat, akik az euróra való átállást felfelé kerekítésekkel oldották meg” – tette hozzá a politikus. Sajtóbeszámolók szerint a horvátországi boltosok zöme nem akar bajlódni a régi, kunában meghatározott árak pontos átszámításával (egy euró 7,5345 kuna), ezért inkább kerekítik az árakat. Így például a kenyér, ami eddig jellemzően hét kunába került, most mindenhol egy euró, a legnépszerűbb horvát téli gyümölcs, a mandarin ára pedig egyik napról a másikra tizenkét kunáról két euróra, vagyis átszámítva tizenöt kunára nőtt.

Miközben Horvátország a schengeni csatlakozás előnyeivel és az euró bevezetésének átmeneti buktatóival van elfoglalva, addig az Európai Unióhoz hét évvel korábban csatlakozott Románia még nyalogatja sebeit a várt Schengen-tagság elutasítása után, az euró pedig csak távoli célként szerepel az ország jövőképében. Mikor örülhetünk mi is a horvátok által már elért eredményeknek? – kérdeztük Vincze Lórántot. Az európai parlamenti képviselő azt mondta: egybehangzó vélemények szerint idén Románia és Bulgária a határellenőrzés nélküli Schengen övezet része lesz.

„Az Európai Bizottság előkészítő munkája meghatározó ebben, hiszen megoldásokat kell javasolni az Ausztria által felvetett öt kifogásra, ennek pedig része lehet például egy határkerítés megépítése Bulgária és Törökország között. Az Európai Tanács és a soros elnöksége szerepe szintén nagyon fontos. Egyértelmű, hogy akár a svéd elnökség, vagy a második félévben a spanyol elnökség csak akkor tűzi napirendre a csatlakozást a bel- és igazságügyi miniszterek tanácsában, ha a siker biztosított. A svédek és a spanyolok is elkötelezettek a csatlakozás mellett” – vázolta az esélyeket a Maszolnak az RMDSZ politikusa.

Ausztria februártól visszatérhet a tágyalóasztalhoz

Úgy véli, egy újabb kudarcélmény senkinek sem hiányzik. „Sok előkészítő munka lesz, ebben kevés látványos elem és több háttérmegbeszélés várható, de természetesen a diplomáciai erőfeszítések is rendkívül fontosak. Látszólag Bulgária »ellopta a startot«, de ez nem valamiféle vetélkedő, sem egyik, sem másik ország leválasztása nem szerepel a brüsszeli forgatókönyvek között. Tehát a közös sikerre kellene gyúrni és az is biztos, hogy technikai értelemben Bulgáriának van behoznivalója” – fogalmazott Vincze Lóránt. Szerinte Ausztria február elejétől tér vissza a tárgyalóasztalhoz, addig lejár a tartományi választás Alsó-Ausztriában.

„Osztrák kollégák egy tegnapi (szerdai – szerk. megj.) beszélgetésen is azzal nyugtattak, hogy februártól nyugodt körülmények között érdemi munka kezdődhet. Románia számára a 2023-as csatlakozás elérhető cél és a 2024-es választási évet több szempontból is nehézzé tenné egy sikertelenség. Ezt többször elmondtuk az RMDSZ nevében Brüsszelben, tudomásul vették, hogy a szélsőséges és rendszerellenes pártok esélyeit növeli, ha idén sem lesz meg a csatlakozás, és az Európai Néppárt például azt ígérte, hogy ehhez minden segítséget megad” – mondta az EP-képviselő.

Ami az eurózónához való csatlakozást illeti, az – Vincze Lóránt szerint – soha nem tartozott az abszolút romániai prioritások közé. Mint fogalmazott, bár kétségtelenül rendkívül fontos téma, a Schengen-csatlakozás előtt több ok miatt sem várható ennek az éles felvetése. „Románia EU-s integrációja lépésről lépésre történt, ebben a sorban Schengen a következő lépés, az euró pedig talán az utolsó. Gazdasági értelemben a jelenlegi kiszámíthatatlan környezetben Románia monetáris politikája maga a nyugodtság és a stabilitás, és ez így van évtizedek óta. Nagyon megfontolt és jól előkészített folyamat végén lehet erről lemondani” – mondta a politikus.

Szerinte a romániai gazdaság szerkezete nem erősödött meg eléggé, a külkereskedelmi veszteség jelentős, a konvergencia kritériumokat még nem teljesítette az ország, a globális környezet kiszámíthatatlan. „A nemzeti valuta ilyen helyzetben nagyon fontos biztonsági szelep. Semmi értelme fejest ugrani a bizonytalanságba. Horvátország egy sokkal kisebb gazdaság, stabilabb háttérrel, jobb mutatókkal és mégis, látni fogjuk ott is, hogy az euró bevezetéséhez eleve társuló áremelkedés, amit minden csatlakozó ország megtapasztalt, megfejelve az euróövezet általános inflációjával és a gazdasági recesszióval, nem ígér könnyű időszakot Zágrábban sem” – fogalmazott Vincze Lóránt.