Tizenhét évvel azután, hogy a felvidéki magyarok addig jól működő érdekképviseletét egy szlovák-magyar vegyespárt létrehozása gáncsolta el, nálunk is megjelent egy olyan párt alapításának ötlete, amely románok szerepvállalásával igyekezne elérni erdélyi magyarokat. Novák Eduárd, az RMDSZ volt sportminisztere egy interjúban vetette fel a nem etnikai alapú politizálás lehetőségét, Dan Dungaciu, az AUR első alelnöke pedig a romániai magyarok számára követendő példaként emlegette a 2021-ben megszűnt Most-Híd pártot.       

A Tisza Párt magyarországi választási győzelme után hirtelen megszaparodtak az ötletelések az RMDSZ „megbüntetéséről”. Vannak, akik csak Kelemen Hunor leváltását tartják szükségesnek, mások máris új pártokat alapítanának vagy gyengítenék az RMDSZ-t. Kátai István Magyarországon élő sepsiszentgyörgyi származású színész, az erdélyi Kossuth Tisza Sziget létrahozója, már alapítókat keres egy Romániai Magyar Egységpárt nevű formációhoz. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke közölte: kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából, s ezután úgy tevékenykedik függetlenként, hogy valójában az EMSZ-t képviseli Bukarestben. 

A kedélyeket igyekezett gyorsan lehűteni Tarr Zoltán, aki Budapesten a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő irányítójaként a  határon túli magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd. „A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik. Tartjuk magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvünkhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintjük, így abba nem avatkozunk be. Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak” – szögezte le Tarr Zoltán.

A napokban mégis egy új szereplő is felbukkant az RMDSZ alternatíváján ötletelők között. Novák Eduárd, a szövetség korábbi sportminisztere a Transtelexnek adott interjújában azt mondta, az erdélyi magyarság esetében a csak magyar pártot már nem látja reálisnak. „Ameddig a magyaroknak magyar pártjuk van, a románoknak román pártjuk van, addig mindig valakinek a szolgái kell legyünk, valakinek a kedvében kell járjunk. A magyarság nem tud egyenjogú nép lenni Romániában, mivel így vagyunk képviselve. Miért ne lehetne egy olyan párt, amelyik románokat, magyarokat egységesen képvisel, és mindenkinek a kultúráját, az igényeit tiszteletben tartja?” – fogalmazott  a Román Paralimpiai Bizottság elnöke, világ- és Európa-bajnok kerékpározó.

Kapcsolódó

Tarr Zoltán: A Tisza Párt semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet 

A llendő miniszter közölte: kapcsolatainkat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezzük. 

Kormányváltás Magyarországon Tarr Zoltán Kelemen Hunor Magyar Péter

Novák – aki „Hajrá magyarok!!! Új kezdet! Új lehetőség!” bejegyzéssel üdvözölte a Tisza Párt győzelmét április 12-én késő este – kiemelte: aki nem tudja az ország nyelvét, nem tud integrálódni, nem talál munkát Bukarestben, Brassóban, de még a csíkszeredai Dedemanban sem, az nem egyenjogú polgár. Novák Eduárd bírálta a magyarországi támogatással felépített erdélyi foci- és hokiakadémiákat, szerinte a rendszer nem hozta a várt eredményeket, és a források elosztása sem volt eléggé átlátható. 

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Facebook bejegyzésében reagált a volt sportminiszter nyilatkozataira. A politikus felidézte a közöttük kialakult jó kollegiális viszonyt. Szerinte 2023 után „történt valami.” Mint írta, 2024 decemberében Novák Eduárd indult az RMDSZ képviselőházi listáján Bukarestben, de nem került be onnan a Parlamentbe, s állítólag ezt csalódásként élte meg. Csoma szerint ezt követően érkeztek olyan megnyilvánulások a részéről, amelyek meglepték, és nehezen tudtam őket értelmezni. 

Dan Dungaciu is vegyespártot ajánl 

„Kezdett olyan dolgokat mondani, amelyeket korábban a szélsőségesektől – akik egyébként őt is támadták, Simionnal az élen, sok esetben éppen magyar etnikuma miatt – hallottunk: hogy nincs is szükség etnikai alapon működő pártokra, a romániai magyaroknak be kellene tagozódniuk román pártokba (csodálkozom, hogy ez nem jutott eszébe, amikor az RMDSZ javaslatára miniszter lett, vagy képviselőnek indult RMDSZ listán); hogy az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy a romániai magyarok ne tudjanak románul, miközben éveket harcoltunk a szélsőségesekkel, hogy a romániai magyarok speciális  tankönyvből tanulják a román nyelvet a jobb elsajátítás érdekében, mert módszertanilag abszurdum ugyanabból a tankönyvből tanítani a román és magyar anyanyelvű gyermekeket; hogy ellenségként kezeljük a románokat, miközben soha nem mondtuk ilyet, kerestük az együttműködést a románokkal, csak a magyargyülölő szélsőségeseket tartjuk ellenségnek, például Simiont, akivel az utóbbi időben a miniszter úr együtt fotózkodott. Megdöbbentő volt ezeket a sovénektől ismert szólamokat hallani a volt miniszter retorikájában” – fogalmazott az RMDSZ frakcióvezetője. 

Dan Dungaciu, az AUR első alelnöke egy minapi podcastban egyebek mellett arról beszélt, hogy olyan településeken, ahol nagyjából fele-fele arányban élnek románok és magyarok, így például Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, üdvözlendő lenne egy vegyespárt létrehozása. A politikus vélhetően nem tudott arról, hogy a Bolyaiak városában már működik egy ilyen formáció, a Szabad Emberek Pártja, alacsony támogatottsággal. Dungaciu ódát zengett a szlovákiai Most-Híd szlovák-magyar vegyes pártól, de tájékozatlanságát jól mutatja, hogy úgy tudja, jelenleg is sikeres parlamenti formációról van szó, miközben a párt már megszünt.      

A Most–Híd párt 2009-ben jött létre annak a Bugár Bélának a vezetésével, aki korábban a Magyar Koalíció Pártja (MKP) meghatározó politikusa volt. A szakadás hátterében ideológiai különbségek, de személyes viták is álltak. Míg az MKP elsősorban a magyar kisebbség érdekképviseletére koncentrált, addig Bugár egy nyitottabb, többnemzetiségű pártot kívánt létrehozni, amely a szlovák választókat is megszólítja.

A Most–Híd már a 2010-es parlamenti választásokon bejutott a pozsonyi törvényhozásba, és kormányzati szerepet is vállalt. Később, 2016 és 2020 között a Robert Fico vezette koalíció tagja lett, ami komoly vitákat váltott ki. A párt támogatottsága a 2010-es évek végére fokozatosan csökkent. A 2020-as parlamenti választásokon már nem érte el az öt százalékos bejutási küszöböt, így kiesett a törvényhozásból. Ez fordulópontot jelentett: világossá vált, hogy a szlovákiai magyar politikai erők széttagoltsága gyengíti az érdekérvényesítést. 

2021 szeptemberében az MKP, valamint a 2020-as választási együttműködésből még kimaradt Most-Híd beolvadtak a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) nevű szövetségbe. Az MKÖ nevének megváltoztatásával létrejött Szövetség – Magyarok Nemzetiségek Régiók formáció, mint a felvidéki magyarok új, egységes pártja. 2023 végén a párt Magyar Szövetségre (MSZ) változtatta a nevét. A Gubík László által vezetett MSZ a 2027-es parlamenti választásokon, tizenhét év után megpróbál újra magyar érdekképviseletként mandátumokat szerezni a poszonyi törvényhozásban.