banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Régióspecifikus európai uniós forráslehívás vált lehetővé Romániában

Tíz integrált területi beruházási (ITB) térséget határoz meg országos szinten az RMDSZ által kidolgozott törvény, amelyek a 2021–2027 közötti költségvetési időszakban lehívható uniós forrásokra pályázhatnak. A törvényt kihirdette az államfő, így jogerőre emelkedett.

A különböző régiók és ezen belül a megyék felzárkóztatására jelentene megoldást az integrált területi beruházás, amely során egy kisebb régió specifikus problémáinak megoldására lehet európai uniós forrásokra pályázni.

Az integrált területi beruházás nem más, mint egy jól meghatározott, földrajzilag körülhatárolt régió, egy társulás által lefedett terület, amely meghaladhatja a megyehatárt, sőt, az adott fejlesztési régió határait is, derül ki az RMDSZ közleményéből. Erdélyben a törvény értelmében hat integrált területi beruházást (ITB) hoztak létre: ITB Nyugati-hegység területe – Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Hunyad megye; ITB Hargita-Kovászna – Hargita és Kovászna megye; ITB Ér-Berettyó – Bihar, Szatmár, Szilágy megye; ITB Ernye-Gernyeszeg – Maros megye; ITB Fogarasi Mikrorégió – Brassó és Szeben megye; valamint ITB Zsil-völgye – Hunyad megye.

Ez alapján például a Hargita-Kovászna ITB vagy Bihar, Szatmár és Szilágy megye (Ér-Berettyó ITB) közösen dolgozhatják ki az integrált területfejlesztési stratégiákat. Így közösen, a helyi igényekhez mérten határozhatják meg a prioritásaikat és ennek függvényében pályázhatnak az európai uniós alapokra.Illusztráció: Pexels.com

Ezekben a kistérségekben egyrészt azért szükséges az integrált területi beruházási (ITB) mechanizmus alkalmazása, mert jelentős különbség van ezek között a területek és az országos átlag szerinti fejlődés között, másrészt pedig a térségek között különböznek a természeti és környezeti adottságok is.

Az ITB-k alkalmasak lesznek arra is, hogy a különböző szolgáltatásokhoz kellő hozzáférést biztosítsanak, valamint elszigetelt és hátrányos helyzetű közösségekkel rendelkező területeket is felzárkóztathassanak.

Az eljárás értelmében az egyes ITB-k először saját fejlesztési stratégiát kell kidolgozzanak, amelyet az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia, majd ez alapján pályázhatnak európai uniós forrásokra.

„Az összehangolt fejlesztés a hiányzó szolgáltatások és fejlesztések pótlását jelenti: például ha Székelyföld turisztikai potenciálját kívánják fejleszteni, akkor a turistacsalogató szolgáltatások kiépítése mellett a megfelelő infrastrukturális beruházásokat egyszerre lehet megvalósítani, vagyis egy frissen restaurált középkori templomhoz utat lehet építeni, a mellette levő településen közművesíteni lehet, közösségi házat építeni, egészségügyi ellátást bővíteni, kulturális rendezvények lebonyolításához szükséges felszereléseket lehet beszerezni, megerősíteni az oktatási hálózatot, új szakmákat bevezetni. Egyszóval minden modernizációs elképzelést összehangolni és egy fő irányvonalba csatornázni. És ezt Székelyföld az ITB-n keresztül meg tudja tenni anélkül, hogy a turisztikailag sokkal fejlettebb Brassó vagy Szeben megyével kellene versengenie a finanszírozásért” – mutatott rá Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a törvénymódosítás egyik kidolgozója. Mint hangsúlyozta, ez egy fontos lépés a decentralizáció folyamatában, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a lehetőség mellett komoly felelősség is: „az ITB lehetőséget ad arra, hogy a helyi közösség meghatározza, milyen irányba fejlődjön az adott térség, de a megvalósítás és a források felhasználása is helyi közösség felelőssége.”

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Székelyföldnek új lehetőségeket biztosít a törvénymódosítás

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke rámutatott: „ez a törvény megadja a lehetőségét arra, hogy fejlesztési stratégiánkat Székelyföld sajátos igényeire és jellegzetes erőforrásaira építsük fel. Ez azért is fontos, mert a Központi Fejlesztési Régióban – bár jól működtünk együtt a többi megyével – nem mindig tudtuk összehangolni a szükségleteket, hiszen nagyon különböző igényű kistérségekről beszélünk. Elég ha csak arra gondolunk, hogy milyen prioritásai vannak egy olyan nagyvárosi övezetnek, amilyen például Brassó, vagy a mi erdővidéki településeinknek. Most a Hargita megyével közösen alkotott integrált területi beruházási térséggel a közös történelmi és társadalmi berendezkedésre alapozva először tudunk olyan stratégiát kidolgozni, amely nem kintről meghatározott feltételekre épül.” A Kovászna megyei elöljáró kiemelte, egyetért Benedek Zakariás parlamenti képviselőnek azzal a kijelentésével, amely szerint a decentralizáció kiemelt pillanata az, amikor az önrendelkezést a gyakorlatban is megélhetik.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának RMDSZ-es elnöke kifejtette, az integrált területi beruházási térség kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelően, a térség sajátosságait figyelembe véve lehessen pályázatokat kiírni, és azt helyben elbírálva uniós támogatásban részesíteni. „Egy régió problémáját mindig az ott élők ismerik a legjobban, egy pályázatban nincs mód nagyon részletesen kifejteni, hogy miért is lenne előnyös egy adott beruházás. Pontosan ez a nagy előnye ennek a módosításnak, hogy a tervezéstől a kivitelezésig minden mozzanata helyben történik” – hangsúlyozta a Maros megyei politikus.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint olyan fejlesztésekre van szükség a következő EU-s finanszírozási ciklusban, amelyek nem hagyják ki a vidéket, és a városokkal együtt fejlődhetnek a községek és a kistelepülések is. „A fejlesztési irányvonalak közösek kell legyenek, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni a forrásokat. Ebben a tekintetben Hargita és Kovászna megye mint integrált területi beruházási térség egy lehetőség, amellyel élnünk kell. Ezért döntöttünk úgy, hogy a két megye társult megyei és helyi önkormányzatainak érdekeit a Csomád-Bálványos Közösségek Közti Fejlesztési Társulás fogja képviselni. Olyan jövőképet teremtünk meg általa, amelyhez csatlakozik a vállalkozói és a civil szféra is, és olyan megvalósításokra tudunk forrásokat lehívni, amelyek fiataljaink itthon maradását szolgálják. Mint a Régiók Európai Bizottságának tagja ezt az igényünket továbbra is napirenden tartom Brüsszelben” – fogalmazott Borboly Csaba, hangsúlyozva, az RMDSZ kormányzati és parlamenti csoportjának munkája ezért is fontos a vidék számára.

Kapcsolódók

Kimaradt?