Hétfőn Ligia Deca tanügyminiszter bemutatta az új oktatási törvény tervezetét. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke a Maszol megkeresésére elmondta, reményei szerint az új törvény sokkal másabb viszonyt teremt, mint a legutóbbi, 2011-ben elfogadott oktatási jogszabálycsomag.

A tanügyminisztérium tíznapos közvitára bocsátotta a közoktatásra és a felsőoktatásra vonatkozó törvénytervezetet. Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke elmondta: „úgy tűnik, hogy egy új törvény körvonalazódik és ennek egy rövid időn belüli megjelenési perspektívája is van”. Ez a törvény a pedagógusszervezet elnöke szerint sokkal másabb viszonyokat teremt, mint a 2011-ben létrehozott kerettörvény, ami mérföldkőnek számított annak idején, viszont annyi változtatáson esett át az évek során, hogy már nem lehetett követni annak hatásait vagy annak az érvényesítési lehetőségeit. „Ez a törvénytervezet, amit most közvitára bocsátatottak és állítólag rövidesen a parlament elé is kerül, egy megváltás lesz a tanügyet érintő törvénykezések útvesztőjében, és egy konkrét lehetőséget biztosít az oktatásirányításban résztvevőknek ahhoz, hogy világosabban lássunk dolgokat” – jegyezte meg.

Burus-Siklódi Botond elmondta, hogy az RMPSZ felmérést is végzett a tagság körében és erre alapozta a változtatási javaslatait. Együttműködött az RMDSZ oktatási bizottságával a törvényjavaslatokat illetően, „megelégedésünkre, nagyon sok esetben visszaköszönnek azok a javaslatok a törvény szövegében, amelyeket mi megfogalmaztunk” – mondta. „Ezen a téren mi mindig a szakma hangját szeretnénk hallatni, amihez viszont alapvetően szükség van az oktatáspolitikusokra, így az RMDSZ oktatáspolitikusai közvetítésével sikerült az intézkedéseket érvényre juttatni” – hangsúlyozta az RMPSZ elnöke.

Az új tanügyi törvény tervezete az elvégzett szakhoz igazodó érettségi vizsgát vezetne be, ugyanakkor kiegészítő vizsgát tenne kötelezővé, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel a szaktól eltérő területen – jelentette be Ligia Deca tanügyminiszter. Burus-Siklódi Botond elmondta, a törvényjavaslatban azt kérték, hogy az alapvető változtatások ne egyik évről a másikra történjenek, hanem egy egész ciklusra kiterjedően, és a szakaszzárást követően történjen egy nagyobb mértékű változtatás, „feltételezve, hogy ehhez mindenfajta szempont, tantervi, tanmeneti változtatások is a megfelelő időben megtörténnek, és nem okoznak majd zavart az épp arra a megmérettetésre készülő diákság és a pedagógusok körében sem” – tette hozzá. „Azt is tudjuk, hogy egy törvény általában kereteket határoz meg, mint ahogyan ez is, az alapvető dolgok viszont az alkalmazási módszertanokban fogalmazódnak meg. Feltételezzük, hogyha ez a törvénytervezet szöveg szerint átmegy majd a parlamenten, akkor ennek megtámogatására és érvényesítésére majd olyan másodlagos törvények és módszertanok fogalmazódnak meg, amelyek lehetővé teszik a közvetlen alkalmazást” – magyarázta.

Burus-Siklódi Botond emlékeztetett, az időszakonként változó románnyelv-oktatás speciális tanterv és tankönyvek szerint történik. Az új törvény kitér a magyar, illetve kisebbségben élő gyerekek román nyelvű oktatására is, amelyet egy országos programban valósítanak meg. Ez magában foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediákprogramok megszervezését egyaránt. A pedagógusszervezet elnöke hozzátette: kiemelendő a lebonyolítás alatt levő európai uniós projekt is, ami a Babeș–Bolyai Tudományegyetem idegennyelv-oktatási katedrájának szakmai koordinációja mellett lehetővé teszi olyan módszerek és eljárások elsajátítását az óvónők, tanítónők, tanárok és romántanárok számára, amelyek a román nyelvet a magyar ajkú vagy az egyéb kisebbségek nyelvén tanuló diákok esetében, mint idegen nyelvet segít elsajátítani.

„Lesznek olyan változások, amelyek reményeink szerint ennek a román nyelvtanulásnak a kérdését, és a köréje a hosszú évek során felgyülemlett indulatokat, feszültségeket, amelyek mindkét oldalon jelen vannak, sikerül majd fokozatosan feloldani” – mondta az RMPSZ elnöke. Hozzátette, ezek a módszerek nemcsak a feszültségek oldása, hanem a gyerekek könnyebb tanulási környezetének alakítása és a nyelv elsajátításának a lehetőségét is kínálják majd.

Hangsúlyozta, a pedagógusszövetség örülne annak, ha végre egy összefüggéseiben koherens, jövőbe mutató törvény jelenne meg, mint amit előre vetített a Művelt Románia projekt is.