Kötelező lesz a részletes étlap március 15-étől, szerdától. A Maszol által megszólaltatott érintettek szerint az étterem nem patika, túlzás a sok adat, információ, viszont annak látják a létjogosultságát, hogy feltüntessék, friss alapanyagokat vagy félkész, előregyártott terméket használnak. A dietetikus szerint érdemes figyelni arra, milyen összetevőkből készülnek a fogások, jó, ha minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert és zsírt tartalmaznak, de nem feltétlenül szükséges mindenkinek számolnia a kalóriákat vagy a makrotápanyagok – a szénhidrát, a fehérje, a zsír – mennyiségét.

Májusig csak figyelmeztetnek, utána büntetnek

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) rendelete értelmében, március 15-től kötelező a részletes menü az éttermekben, a kávézókban, büfékben, pékségekben. Ennek tartalmaznia kell a mennyiség, az ár és az összetevők mellett, minden 20 grammot meghaladó fogás esetében a tápértéket, a zsír, telített zsírsavak, cukrok és só mennyiségét, az adalékanyagokat, az allergéneket. A fagyasztott összetevőket szintén fel kell tüntetni. A végrehajtást ellenőrzik, májusig csak figyelmeztetéseket adnak, de utána, akár a működés felfüggesztését is vonhatja maga után, ha hiányzik a bővített étlap- mondta Horia Constantinescu, az ANPC elnöke.

Két étlap összeállítását javasolja a HORA vendéglátóipari munkáltatói szövetség. Az egyik összevont, kevesebb információt tartalmaz, de mindenképpen többet, mint az eddig használatban levők. Ezen szerepelne a megnevezés, a nettó súly, az ár, az összetevők listája, az adalékanyagok kategóriánként csoportosítva, kiemelten az allergének, és a tápértékre vonatkozó információ. A bővített menü a vendég kérésére kell rendelkezésre álljon, tartalmaznia kell mindent, ami a másikon is rajta van, pluszban a felhasznált alapanyagok, termékek címkeadatait. Mindkettőn meg kell jelölni a fagyasztott termékeket is. Hangsúlyozzák, csak ajánlásokat tudnak megfogalmazni, minden vendéglátóhely önállóan dönti el, miként hozza összhangba a menüjét az elvárásokkal.

Kiderül, miből készül egy fogás

A rendelet pozitív hozadéka, hogy a vendég pontosan látja, mit fogyaszt, egy-egy fogás miből készül, mutatott rá megkeresésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Kifejtette, eddig az étlapon lehet csak annyi szerepelt, hogy rántott sajt, krumplipüré, húsleves. Ezentúl viszont az is kiderül, hogy friss sajtot, vagy fagyasztott félkészterméket sütnek ki, a püré krumpliból vajból és tejből, vagy porból készül, a leves tyúkból vagy leveskockából. A vállalkozó felidézte, sokáig nem értette, miért dicsérik a vendégei a banális rántott sajtot, míg kiderült, hogy sok helyen a fagyasztott, félkész terméket szolgálják fel, míg náluk felszeletelik a trappista sajtot és kirántják.

Kovács Zsolt hangsúlyozta, van egy recept, annak tudják az összetevőit, kiszámolják a tápértékét, eddig is azt tették, csak nem tüntették fel, mert nem volt rá igény. Ami viszont nehézséget okoz, az alapanyagok származási helyének a megjelölése. Például a sertéstarját általában a hazai vágóhidakról veszi a beszállítójuk, de előfordul, hogy nem tudja onnan fedezni a szükségletet, kénytelen Magyarországról, Németországról származó húst beszerezni. Megtörténik, hogy már napközben elfogy az egyik alapanyag, a más országból származóhoz kell nyúlni. Kérdés, hogy ilyen esetekben, miként változtatjuk a részletes étlapot, vetette fel Kovács Zsolt.

A friss paradicsom nem tartalmaz annyi összetevőt, mint a paradicsompaszta

A minőségi alapanyagokat használó éttermek esetében nem túl nagy kihívás a részletes menü összeállítása, viszont ahol sok félkész, előregyártott terméket szolgálnak fel, hatalmas mennyiségű adatot kell feltüntetni, mondta el Dóczi Lóránt, a sepsiszentgyörgyi Gado étterem és bisztró társtulajdonosa. Kifejtette, náluk azokat az alapanyagokat tartalmazzák a fogások, melyek eddig is szerepeltek az étlapon, a friss paradicsomnak nincsenek annyi összetevői, mint a paradicsompasztának.

A sepsiszentgyörgyi bisztróban a számítógépes rendszerük végzi a kalóriaszámítást, a munkatársaik értenek hozzá, hogy összeállítsák a részletes menüt, de sok helyen erre szakembert kellett szerződtetni, ami nemcsak anyagi megterhelést jelent, hanem kihívás megtalálni erre a megfelelő személyt. Dóczi Lóránt tapasztalata szerint, a vendégeket nem nagyon érdeklik az összetevők, az allergénekre is ritkán kérdeznek rá. Akárcsak a cigaretta esetében, nincs visszatartó hatása a plusz információnak, szerinte nem fognak az emberek kevesebb gyorséttermi, egészségtelen ételt fogyasztani. Ha az ételek minősége számítana, kilométeres sorok lennének a jó éttermek előtt, de nem ez történik, összegezte a vállalkozó.

Érdemes minél több természetes alapanyagot használni

A rendelet rávezetheti a vendéglátóiparban vállalkozókat, a séfeket, szakácsokat, hogy minél több természetes alapanyagot használjanak, reménykedik Lőrincz Hanna dietetikus. A Maszolnak elmondta, egyszerű alapanyagokkal is csodát lehet művelni a konyhában, nincs szükség adalékanyagokra, durván feldolgozott élelmiszerekre.

Egyre nagyobb az igény az egészséges fogásokra, ezért még a gyorséttermek is kínálnak legalább egy salátát, sütőben és nem olajban sült krumplit. Lőrincz Hanna szerint a kulcs a mértékletességben van, a cukor sem káros, ha mértékkel fogyasztjuk, és a mesterséges édesítőszerek egy részéről bebizonyították, hogy nagy mennyiségben, gyakran fogyasztva rákkeltőek lehetnek. A szakértő ugyanakkor rámutatott, nem feltétlenül szükséges mindenkinek számolnia a kalóriákat vagy a makrotápanyagok – a szénhidrát, a fehérje, a zsír – mennyiségét, de például a cukorbetegeknek, a versenysportolóknak ez is fontos. Bűntudatot kelthet a feltüntetett, sok „egészségtelen” összetevő azokban, akik nincsenek jó kapcsolatban önmagukkal, az étkezéssel, hívta fel a figyelmet a dietetikus. Hangsúlyozta, ha havonta két- három alkalommal elmegyünk étterembe, vagy otthon az ünnepeken, nyugodtan együk meg, amit kívánunk, de csak annyit, amivel jóllaktunk.

Ha valaki mindennap rendel ebédet, érdemes figyelnie az összetevőkre, jó ha az étel minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert, és zsírt tartalmaz. Az elkészítési mód sem mindegy, a grillezett fogások egészségesebbek, mint a bő olajban kisütöttek. Az étrendünk egész életünkön végigkísér, a kúra, a megvonásos diéta, soha nem lehet megoldás, különböző alkalmakkor bűntudat nélkül elfogyaszthatunk egy szelet süteményt, nem célravezető, ha még évek múltán is tudjuk, mennyi energiát, cukrot, szénhidrátot tartalmaz egy darab keksz, mert annyira berögzült a fogyókúránk során, szögezte le Lőrincz Hanna.