A szélsőjobboldali ultranacionalista megosztó – sőt néha ellentmondásos – programja már most elriasztja a befektetőket, akik attól tartanak, hogy Románia még nagyobb gazdasági és pénzügyi káoszba süllyedhet, írja a romániai elnökválasztás előtti elemzésében a Politico.

Kifejtik: „George Simion egy olyan elégedetlenségi hullám élén áll, amelyet a gazdasági növekedés lassulása, a magas infláció és a mélyen gyökerező egyenlőtlenség váltott ki – ez a hullám akár a romániai elnöki palotába is eljuttathatja őt a vasárnapi választáson”.

„Elértük a határt. Így nem lehet tovább folytatni” – mondta Valentin Tătaru, az ING bukaresti közgazdásza a Politiconak.A lap megjegyzi, hogy a romániai politika tavaly év végén káoszba süllyedt, amikor a két fősodratú pártot – a PSD-t és a PNL-t – háttérbe szorította a szélsőjobboldali ultranacionalista Călin Georgescu váratlan felemelkedése. A lap emlékeztet arra, hogy Georgescu újabb indulását később elutasították, miután az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi választásokat.

„Simion május 4-i győzelme óta – amikor megnyerte a megismételt választások első fordulóját – a befektetők eladták román államkötvényeiket, és tömegesen fogadtak a nemzeti valuta, a lej ellen. Az ING holland bank becslése szerint a központi bank az elmúlt két hétben devizatartalékainak közel 10%-át volt kénytelen felhasználni, hogy kordában tartsa az euróval szembeni veszteségeket” – írja a Politico.
A lap emlékeztet arra is, hogy egy évtizedes erőteljes növekedést – amelyet a Covid–19 járvány tört meg – követően Románia költségvetési hiánya tavaly megközelítette a GDP 9%-át, míg a kereskedelmi mérleg hiánya még ennél is nagyobb, 10% volt.

„Ez a kettős hiány azt jelenti, hogy Bukarestnek folyamatos külföldi tőkebeáramlásra van szüksége a beszerzések finanszírozásához. Ha ez a forrás elapad, a lej – és vele együtt az életszínvonal – összeomlik. Ezekre már most is nyomást gyakorol az infláció, amely 2022-ben elérte a 15%-os csúcsot, és jelenleg is 5% körül van. Eközben a gazdasági növekedés gyenge, 2024-ben mindössze 0,8%” – emeli ki a Politico.

Kapcsolódó

Újabb AUR-os „marketingstratégia” – államosítanák az üres lakásokat, hogy 1 lejért osztogassák

Miután George Simion államfőjelölt elismerte, hogy választási „marketingstratégia” volt a 35 ezer eurós lakások ígérete, pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) újabb elképesztő ötlettel rukkolt elő. A külföldön élő, dolgozó román állampolgárok üresen álló lakásait sajátítanák ki, hogy utólag 1 lejért osztogassák ezeket.

államfőválasztás 2025 kampány George Simion ingatlan

A cikk arra is figyelmeztet, hogy a S&P hitelminősítő ügynökség jelezte: Románia adósbesorolása a junk kategóriába eshet vissza, ha a pénzügyi helyzete tovább romlik. Az S&P, valamint a másik két nagy hitelminősítő, a Moody’s és a Fitch jelenleg Romániának a befektetésre még épphogy ajánlott kategória legalacsonyabb szintjét adja, ami azt jelenti, hogy egy további leminősítés azonnal megemelné az ország hitelfelvételi költségeit.

A Politico szerint Romániának és az új elnöknek jobb egyensúlyt kell találnia az import és export között. Ha Bukarest be akarja tartani az EU szabályait és fenn akarja tartani az uniós források áramlását – amelyek kulcsfontosságúak az elengedhetetlen infrastrukturális beruházásokhoz –, drasztikusan csökkentenie kell a hiányt.
„Ezzel szemben Simion populista gazdasági programja most azzal fenyeget, hogy felrobbantja ezt az egész pénzügyi puskaporos hordót” – figyelmeztet a lap, felidézve a vezető AUR-politikus azon ígéretét, hogy egy millió új lakást épít 35 ezer eurós egységáron – amit azonban a hónap elején visszavont, beismerve, hogy „nem megvalósítható”.

A Politico által megkérdezett szakértők szerint a lakosság jelentős része elvesztette bizalmát a hagyományos politikai osztályban, amelyet úgy érzékelnek, hogy csak a saját érdekeit szolgálja, és rosszul irányítja az országot.
Az okok között a szakértők megemlítik az erősen eltérő regionális egyenlőtlenségeket, amelyeket a korábbi gazdasági „boom” okozott – Románia ugyanis látványosan fejlődött a vasfüggöny mögött töltött 50 év után. Az EU statisztikái szerint Bukarest régiója 2023-ban az európai unió hatodik leggazdagabb térsége volt az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján – megelőzve például Hamburgot és Berlint. Ezzel szemben Románia északkeleti része az egyik legszegényebb régióként szerepelt.

„A vasárnapi győztes számára az ország visszaterelése egy legalább részben stabil gazdasági pályára hatalmas kihívás lesz” – zárul a Politico elemzése.