Erdély legjelentősebb orvosi találkozója zajlik péntektől vasárnapig Kovászna városban. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya által szervezett, háromnapos tudományos kongresszus keretében egynapos fogorvosi ülésszakot is tartanak.

A 33. tudományos ülésszakra idén közel 400 szakember regisztrált, köztük 254 orvos, 59 fogorvos, 36 gyógyszerész, valamint egyetemi hallgatók, nyugalmazott tanárok és nővérek is. A legmesszebbről érkező résztvevő Németországból jön, de Csehországból és Magyarországról is számos orvos csatlakozik, viszont a konferencia gerincét az erdélyi szakmai közösség adja. A tudományos esemény egyrészt a tudásbővítést szolgálja, másrészt a betegek javát szolgáló szakmai kapcsolatok erősítését is.

A kovásznai plenáris és szekcióülések mellett műhelymunkákra is sor kerül, valamint innovatív diagnosztikai és gyógyászati eszközök bemutatása is helyet kap a programban. A Kovászna Megyei Fogorvosi Kamara ülésszakára 150 fogorvost, fogtechnikust és asszisztenst várnak. A tudományos ülés lehetőséget nyújt a fogászat, szájsebészet, parodontológia, fogpótlástan, fogszabályozás és gyermekfogászat területét képviselő szakembereknek saját eredményeik bemutatására, információcserére.

Az erdélyi magyar tudományosság egyik legfontosabb fóruma, az 1859-ben gróf Mikó Imre által alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), amely gazdag, ám történelmi kényszerek által gyakran viszontagságos múltra tekint vissza. Az Orvostudományi Szakosztály 1906-ban vált önállóvá.

Bár 1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta az Egyesület működését, az erdélyi magyarság tudományos és művelődési igényeit kiszolgáló, közel százéves hagyományt nem lehetett megszüntetni: a közösség tovább élt az egykori tagok munkássága által. Erre alapozva, 1990-ben újraindulhatott a szervezet, s az Orvostudományi Szakosztály – a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének köszönhetően – az EME legnépesebb és legdinamikusabb szakosztályává vált.

Az Orvostudományi Szakosztály kiemelkedő szerepet vállalt a magyar orvos- és gyógyszerészképzés háttérintézményeként, évtizedeken át segítette és fenntartotta az ellehetetlenített magyar nyelvű szakképzést, miközben ösztönözte az aktív romániai orvos- és gyógyszerésztársadalmat a tudományos közreműködésre, és támogatta a fiatal szakemberek szakmai fejlődését.

A szakosztály tudományos-szakmai tevékenységének csúcspontját az évente megrendezett tudományos vándorgyűlések jelentik, amelyeket Erdély magyarlakta városaiban tartanak. Idén erre Kovászna városban kerül sor.