Olténiai paradicsomként árulják az olasz paradicsomot az erdélyi piacokon, ráadásul messze a beszerzési ár felett, írja a stiridecluj.ro. A helyi lapban egy gasztronómiai szakértő fejti ki, hogy míg az ágazatban dolgozóktól tudja, a nagy lerakatok Kolozsváron tele vannak külföldi paradicsommal, aminek a kilónkénti ára 9 lej, az üzletekben pedig valóban olasz paradicsomként árulják 17-18 lejért, a piacokon azonban az árusok úgy próbálják becsapni a vevőt, hogy olténiaiként kínálják ugyanazt a paradicsomot, ráadásul 35 lejért.

Olténiaiként és 35 lejért kínálják az olasz paradicsomot erdélyi piacokon – számol be stiridecluj.ro, ahol Mircea Groza gasztronómiatörténész fejti ki, bizonyos paradicsomfajtát helytelenül neveznek olténiainak, ami elsősorban amiatt alakult így, mert az ilyen formájú paradicsomot maguk az olténiaiak szokták az erdélyi piacokra hozni, csakhogy nem ilyenkor, hanem júliustól.

„Ez valójában a Prekos fajtájú paradicsom. Az utcámban, az egyik üzletben ugyanolyan paradicsomot láttam, mint amilyeneket a piacon. A címkén egyértelműen írja, hogy Olaszországból származik, az ára pedig 17,99 lej. Egy másik közeli boltban, szintén ugyanilyen, Olaszországból származó paradicsomot árulnak 16,80 lej. A piacon a címkén az áll, hogy olténiai paradicsom és az ára 35 lej. Ugyanaz a paradicsom! Nem fogadhatom el, hogy be akarnak csapni! Azt mondják, hogy olténiai paradicsom van a standon, pedig biztosan tudom, hogy ott még ilyenkor nincs eladásra paradicsom. Teszik ezt azért az árusok, hogy igazolják a kiírt magas árat” – idézi a lap a zilahi gasztronómiai szakértőt.  

A valódi olténiai paradicsommal kapcsolatban kifejtette, régebb maguk az olténiaiak hozták „július előtt nem lehetett találni. Nagyon ízletesek voltak, és akik hozták, örültek, ha gyorsan végeztek az értékesítéssel, mert a paradicsom elég romlandó volt. Nem volt nagy mennyiség. Az egyik ilyen termelő, aki minden évben eljött a zilahi piacra, elmondta, hogy a családja autót bérelt, egy dubát, hogy elhozza a sok ládányi paradicsomot, gondosan elrendezve, újságpapírt rakva a rétegek közé. A ládák egy része Kolozsváron maradt, a többi pedig a mi városunkba érkezett. Három-négy év után már jól ismertük egymást. Ősz felé paprikát, uborkát, zöldbabot, dinnyét is hoztak”.

Azt is elmondta, az ágazatban dolgozóktól tudja, hogy „a bolgár-holland Prekos paradicsom található meg a romániai nagy lerakatokban, és az ára 9 lej körül van! Természetesen felárat számítanak fel, mint minden kiskereskedő, de 9 lejről 35-re emelni az árat nekem túlzásnak tűnik. Úgy tudom, hogy a bukaresti piacokon az árak még magasabbak. Ráadásul ezek a paradicsomok nem a legjobb minőségűek a növekedést siettető szerek miatt, amelyekkel kezelik őket”.

Úgy gondolja, ellenőrizni kellene a piacokon a standokon árult termékek minőségét. „Ki ellenőrzi a romániai piacokon a standokon a termékek minőségét. Mindenhol bio meg hagyományos termékeket kínálnak. Ki hitelesíti ezeket a címkéket? Ki ellenőrzi a termelőket és garantálja, hogy a termékeik valóban biók. Megkérdeztem a zilahi fogyasztóvédelmet és élelmiszer-biztonsági hatóságot, hogyan lehet egy terméket ellenőrizni a piacon, hogy lássák, hogy nem szennyezett-e például rovarirtóval. Azt a választ kaptam, hogy nálunk a városban ezt nem tudják megtenni, »talán Kolozsváron«...”