Jelenleg nincs több Moderna vakcina raktáron Romániában, de szerdán újabb 79 ezer dózis érkezik az országba – mondta kedden Valeriu Gheorghiţă, a koronavírus elleni oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV) elnöke. Az oltásparancsnok sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a dialízisre szorulók közül 6341-en megkapták már a vakcina első adagját, és hogy az AstraZeneca második adagját megkapók körében csökken a mellékhatások gyakorisága.

A katonaorvos szerint eddig 78 ezer Moderna-oltás érkezett Romániába és 77 726 dózist fel is használtak. A szerdán érkező 79 ezret az első adaggal már beoltott személyek immunizálására fogják használni március 4-től kezdődően.

Február 22-ig összesen 1 924 000 dózis oltást kapott eddig Románia a három gyártótól az oltáskampány startja óta – mutatott rá Gheorghiţă a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján. Ez idáig több mint 1 400 000 dózist használtak fel, és jelenleg körülbelül 405 ezer van még raktáron a háromféle vakcinából; ebből megközelítőleg 200 ezer a Pfizer/BioNTech termékéből és 203 560 az AstraZeneca termékéből.

A Pfizer/BioNTech vakcinájából ez idáig 1 500 000 dózist kapott Románia, amiből 1 259 000 adagot használtak fel. Az AstraZeneca termékéből, amellyel az oltás mindössze egy hete kezdődött el, összesen 337 200 dózis érkezett, és 71 817 adagot adtak be – számolt be Gheorghiţă.

Hozzátette: az AstraZeneca első adagja után gyakoribbak a mellékhatások más oltásokhoz képest, viszont a második dózis után csökken ezek gyakorisága. A katonaorvost a sajtótájékoztatón többek között arról kérdezték az újságírók arról, hogy mi a magyarázata, hogy az AstraZenecával immunizált személyek komolyabb mellékhatásokról számolnak be. Gheorghiţă kifejtette: a magyarázat az AstraZeneca eltérő reaktogenitásában rejlik, ez ugyanis más típusú vakcina, vírusvektort használ. A mellékhatások nem annyira súlyosságukban, mint inkább gyakoriságukban térnek el a másik két vakcinától. A második dózis beadása után viszont kisebb a mellékhatások gyakorisága, mint a hírvivő RNS elvén alapuló oltások esetében, ahol a második adag után gyakoribbak a mellékhatások.

A vírusvektort alkalmazó oltások esetében a szervezet egyaránt reagál az adenovírusra és a tüskefehérjére. Ez a magyarázata annak, hogy az első adag vakcinára gyakrabban észlelnek mellékhatást, a második adagra pedig jelentősen ritkábban – magyarázta a szakember, leszögezve, hogy nem szabad szem elől tévesztenünk az immunizálás után megtapasztalható előnyöket.

Több mint hatezer súlyos vesebeteget beoltottak

Eddig 6341 rendszeres dialízisre szoruló ember kapta meg a SARS-CoV-2 elleni oltás első adagját – közölte Valeriu Gheorghiţă. Mint mondta: az általa vezetett testület felhívására 78, dialízist végző klinika számolt be az immunizált pácienseiről. Ezek a klinikák körülbelül 11 100 rendszeresen dializált pácienst látnak el, 70 százalékuk jelezte, hogy igényli az oltást. Közülük 6341-en már megkapták az első vakcinaadagot, így a beoltottak aránya ennek a csoportnak az esetében megközelíti a 60 százalékot.

Ezt a kategóriát súlyosan érintette a pandémia: a koronavírust elkapó, rendszeres dialízisre szoruló páciensek mintegy 25 százaléka meghalt – ismertette az adatokat a szakember. Hozzátette: az utóbbi időben csökkent a koronavírussal diagnosztizáltak száma azok körében, akik rendszeres vesepótló kezelésre szorulnak.