Civil szervezetek, polgárok és szakértők nyílt levélben követelik a hatóságoktól a kolozsvári Hója-erdő védetté nyilvánítását, a fakivágások leállítását és a Metropoliszi Zöld Gyűrű megvalósítását, és az erdő veszélyzetetett ökológiai és társadalmi értékére hívják fel a figyelmet. 

A hatóságok figyelmen kívül hagyják a lakosságot a Hója-erdőról szóló döntésekben, a fiókban tartanak egy fontos szakmai tanulmányt, mely megerősíti, hogy a Hója-erdőnek és a környező gyepeknek magasabb védelmi státuszt kell biztosítani, ugyanakkor engedik a tarvágásokat – többek között ezeket jelzik a Clujul Civic Facebook-csoportban is közzétett nyílt levelükben az aláírók: kolozsvári polgárok, szakemberek és civil szervezetek (ASOS, CCN, RNU, ANAT, Natura Transilvaniei, valamint mások mellett Hartel Tibor ökológus és Silye Lóránd geológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatói is). 

„Az alábbi nyílt levelet petícióként is elküldtük a hatóságoknak. Nem tágítunk, amíg a Hója-erdő és környéke védett természeti területté nem válik a Metropoliszi Zöld Gyűrű részeként” – áll a Clujul Civic Facebook-csoportban Adrian Dohotaru, az ASOS – Fenntarthatóan Megszervezett Társadalom Egyesület – elnöke által közzétett bejegyzésben, ahol megosztja a nyílt levelet is.

Kiemeli, „a közösség azon igénye, hogy a Hója-erdőt életben, működőképesen és értékes erdőterületként őrizzük meg, felülír minden vélt közérdeket, amely a pótlólagos kitermeléseket (tűzifa-helyettesítő vágásokat) indokolná. A városlakók számára a Hója az egészséget, a hűvöst, a csendet, a helyi identitást és a természettel való közvetlen kapcsolatot jelenti – egy nélkülözhetetlen teret a kikapcsolódáshoz és a társadalmi egyensúlyhoz”. Ugyanakkor felhívja a figyelmet: „a fakitermelések nem csupán technikai beavatkozások, hanem évtizedekre tönkreteszik az erdő szociális és ökológiai funkcióit. (…) Valójában ezek a vágások megszüntetik az erdő nem faalapú szolgáltatásait és veszélyeztetik annak ellenállóképességét”.

Mint írja, „az erdő jövőjét érintő döntések valódi konzultáció nélkül születnek”, és ezért követelik, hogy „a közösség hangja hallható legyen, és a Hója sorsa ne zárt ajtók mögött dőljön el”.

A nyílt levélben követelik, hogy Kolozsvár Polgármesteri Hivatala azonnal bocsássa közvitára az említett biodiverzitási tanulmányt, és indítsa el a védett természeti területté nyilvánítási folyamatot. Kérik továbbá, hogy a körgyűrű új közbeszerzésénél írják elő kötelező jelleggel a Hója-alagutak megépítését (nem opcionális elemként).

Szászfenes önkormányzatától azt követelik, hogy ne engedélyezze a több tízezer fős lakónegyed megépítését az erdő alatt, sőt, növelje az erdőalap területét, az Erdészeti Őrség pedig vizsgálja ki a közelmúltban történt vágások jogszerűségét, ugyanakkor az Erdészeti Igazgatóság módosítsa a kitermelési terveket: ne legyenek nagy területű tarvágások, az új terveket pedig bocsássák közvitára. Ha a tulajdonosokat kár éri, kapjanak kárpótlást távolabbi erdőkből származó faanyaggal.

A megyei tanácstól azt kérik, fogadja el a Metropoliszi Zöld Gyűrűről szóló stratégiát, és 2026-tól kezdve minden hatóság finanszírozza és alkalmazza azt, gátat szabva a beépítéseknek.

„A problémák mellett egy jó hírrel is szolgálhatunk: bejelentéseink nyomán visszavonták azokat az erdő alatti építési engedélyeket, amelyek több ezer embert költöztettek volna a Donát-park (Donath Park) fölé, tovább növelve az erdőben az autóforgalmat. De a városi káosz veszélye visszatér Szászfenes új általános városrendezési tervében” – áll Adrian Dohotaru hétfői Facebook-bejegyzésében.

Kapcsolódó

Körgyűrű-botrány: felmondta a szerződést, nemzetközi csalássorozatról beszél Boc

A kolozsvári városvezetés egyoldalúan felbontja a metropolisz-övezet körgyűrűjének tervezési és kivitelezési szerződését, mivel nemzetközi csalás gyanúja merült fel.

Kolozsvár körgyűrű közbeszerzés Emil Boc beruházás