Az iskolai állampolgári ismeretek tantárgynak nincs jelentős hatása a leendő felnőttek aktív politikai részvételére vagy a jövőbeni választási hajlandóságára, derül ki az UNESCO tanulmányából. A választási részvétel az elmúlt 50 évben csökkent.

A legfrissebb, októberben közzétett jelentés szerint a demokratikus választási rendszerrel rendelkező országokban csökken a polgárok politikai szerepvállalása. Konkrétan, világszerte az elnök- és parlamenti választásokon való részvétel az 1960-as évek 77 százalékáról 2010 után 67%-ra esett vissza.

A jelentés megjegyzi, hogy nem találtak kapcsolatot az iskolai állampolgári ismeretek órák és a politikai részvétel között. Az állampolgári nevelési programokkal kapcsolatos kilenc tanulmány elemzése szerint az állampolgári nevelésnek nincs jelentős hatása a választási részvételre, számol be az Edupedu oktatási szakportál.A romániai tanulók hozáállása is ezt erősíti. Azt mondják, hogy támogatják a demokráciát, és hogy szavazni szeretnének, de a nemzetközi felmérések eredményei szerint az átlag alatt teljesítenek állampolgári ismeretek terén.

A romániai tanulók mintegy 25%-a rendelkezik alacsony vagy nagyon alacsony kompetenciákkal, szemben a nemzetközi 14,2%-os átlaggal ebben a teljesítményszegmensben. Közel 20%-uk a legmagasabb szinten van, szemben a 30,6%-os nemzetközi átlaggal.
Ehelyett az állampolgári nevelés hozzájárul a fiatalok identitásához, cselekvőképességéhez és önhatékonyságához – mondják a szakértők. A politikai részvételre gyakorolt pozitív hatásokat az a tanulási légkör is meghatározza, amelyben a diákok jól érzik magukat.
A 2016-os és 2019-es ICCS (International Civic and Citizenship Education Study) felmérések  azonban összefüggést állapítottak meg az állampolgári ismeretek szintje és a politikai részvételi index között.

„Azok a diákok, akik olyan iskolákban tanulnak, amelyek lehetőséget biztosítanak a politikai és társadalmi kérdések megismerésére és megvitatására, nagyobb valószínűséggel fogadják el az állampolgári normákat, mint például a nemzeti választásokon való részvétel, a politikai vitákban való részvétel, az igazságtalan törvények elleni tiltakozás, az emberi jogok előmozdítása és a közösségükben való részvétel” – áll a jelentésben.
Az ICSS 2022-es értékelésének adatai szerint a lányok közül kevesebben vennének részt aktívan a politikában, mint a fiúk, de több lány szavazna és ismerné meg a jelölteket. Ami Romániát illeti, a 2022-ben 8. osztályos lányok körében magasabb azoknak az aránya, akik aktívan részt vennének a politikában, mint a fiúknál. Így a lányok 52,3%-a venne részt aktívan a politikában, ami 0,3 százalékponttal magasabb, mint az azonos korú fiúké. A romániai lányok a fiúknál jobban részt vennének a választási folyamatban is. A lányok 53,1%-a részt venne a választásokon, és tájékozódna a jelöltekről, míg a fiúk 51,3%-a tenné ezt.

Ráadásul a választásokon való részvételi hajlandóság a nagyon jó anyagi helyzetben lévő diákok körében magasabb – derül ki az ICCS eredményeiből. Romániában a nagyon jó anyagi helyzetben lévő diákok szavazási szándéka 53,8%-os, ami 3,5 százalékponttal magasabb, mint az ellenpóluson lévőké. Uniós szinten Romániában a legkisebb a különbség a nagyon jó anyagi helyzetű és az alacsony anyagi helyzetű tanulók szavazási hajlandósága között.