Nem keresik tovább a Betfalván eltűnt kislányt – Figyelmeztet a katasztrófavédelem: „a víz nem kegyelmez”
Nem keresik tovább a június 5-én a Hargita megyei Betfalván feltehetően a Nagy-Küküllőbe esett hároméves kislányt, de amennyiben a rendőrség kérni fogja, újrakezdik az akciót – számolt be a Maszolnak a megyei katasztrófavédelem szóvivője. Alina-Maria Ciobotariu elmondta, mi lehet az oka, hogy nem jártak sikerrel. Felhívta a figyelmet, „a víz nem kegyelmez”, akkor sem, ha épp sekélynek tűnik, ezért ne engedjük folyók közelében játszani a gyermekeket, mert most különösen erős a megduzzadt folyók sodrása.
Mint arról beszámoltunk, június 5-én este tűzoltók, rendőrök és csendőrök indultak egy hároméves kislány keresésére, aki a Székelykeresztúrhoz tartozó Betfalva területén valószínűleg a Nagy-Küküllőbe esett. A következő napokban a székelyudvarhelyi és a segesvári tűzoltóság, a rendőrség, a székelykeresztúri önkéntes tűzoltóság folyatta a keresést, valamint hegyimentő is segítette őket egy drónnal, azonban nem találták meg a kislányt.
A Székelykeresztúri Fulger-Villám Önkéntes Tűzoltó Egyesület a keresés hatodik napjáról, június 10-én így számolt be a Facebook-oldalán: „Ismét nagy erőkkel kerestük az eltűnt kislányt. A keresést koordináló rendőrség munkatársai mellett az udvarhelyi hivatásos tűzoltóság, vadászok (a nádasban kétbocsos anyamedvére mentünk rá), székelyudvarhelyi kajakosok is csatlakoztak a kereséshez. Sajnos a mai nap is eredménytelenül zárult”.
Alina-Maria Ciobotariu alezredes, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője a Maszolnak elmondta, „a folyó mindkét partján folytattak keresést, azonban mostanáig sikertelenül”.
Történt már hasonló
„Az elmúlt két napban, csütörtökön és pénteken a keresést felfüggesztették, mivel addig eredménytelen volt. Amennyiben a rendőrség kéri, mindenképp újrakezdjük” – számolt be a szóvivő. Hozzátette, bármikor segítik a keresést, azonban itt már nem sokat tehettek a továbbiakban, hisz több nap telt el az eltűnés óta. Szemtanúk szerint a kislány a folyó közelében játszott eltűnése előtt, tette hozzá kérdésünkre.
Hogy miért nem sikerült megtalálni, úgy véli, annak lehetséges oka, hogy a folyó vízhozama jelenleg nagy, így várhatóan valahol távolabb bukkannak rá a kislány testére. Elmondta, nemrég Maroshévízen egy harmincéves férfi tűnt el, akit a Marosban találtak meg egy hónappal később. „Ugyancsak amiatt, hogy az esőzésekkel megnőtt a folyó vízhozama. Később a Maroson lebegve találták meg a férfi holttestét” – idézte fel.
Víz közelében ne játsszon
Mivel az elmúlt héten oszrágszerte több tragikus eset is történt, amikor gyermekek, fiatalok fulladtak vízbe, a katasztrófavédelem figyelmeztet, sose hagyjuk felügyelet nélkül a gyermekeket víz közelében. „Tragikusak ezek az esetek. Mi is szeretnénk felhívni a figyelmet a gyerekeket érintő fulladásveszélyre – a kockázat ugyanis nagy. Éppen ezért emlékeztetünk mindenkit néhány egyszerű, de fontos szabályra, hogy megelőzhessük a tragédiákat: folyamatosan felügyelni kell a gyermekeket, ne hagyjuk őket a folyók közelében játszani, főleg most, amikor nagyon erős a megduzzadt folyók sodrása. A víz nem kegyelmez, még akkor sem, ha sekély” – figyelmeztetett.
Hozzátette, a gyerekeknek is szükséges elmondani, mik a veszélyek, nemcsak a folyók, hanem általában a vizek esetében, sőt a nagyszülőket, nagyobb testvéreket is vonjuk be, kérjük a segítségüket a felügyeletben.
Kapcsolódó
Így mentsd ki a fuldoklót!
A Maszolon tavaly nyáron írtunk bővebben arról, hogyan fürdőzzünk biztonságosan, amihez a Maros Megyei Hegyi-, Vízi és Barlangi Mentő Szolgálat vezetőjének a tanácsait kértük. Kovács Zoltán Róbert elmondta, legfontosabb, hogy a tudásszintünknek megfelelő helyen úszkáljunk, hisz például a folyók esetében nem mindenhol ismerjük például a víz mélységét, vagy azt, hogy hol van egy örvény, ami különösen veszélyes. Éppen ezért azt javasolja a búvármentő szakember, hogy a legjobb úszók mérjék fel előbb a terepet, nézzék meg, hogy nincsenek-e akadályok: beesett faág vagy nagyobb kő például.
„Semmi esetre se úgy kezdjük a fürdőzést, hogy levetkőzünk, és fejest ugrunk, hisz számtalan veszély leselkedhet a víz alatt, ezek – például Maros megyében a Maros vagy a Bözödi tó – nem átlátszó vizek, hogy ezeket a veszélyeket megláthassuk a partról. Ezt a két vizet említem, de minden nyílt vízre érvényesek ezek a tanácsok” – sorolta.
Fontos az is, hogy a nagy melegben áthevülten ne ugorjunk vízbe, ne sokkoljuk a szervezetünket, hanem lassan ereszkedjünk be, hűtsük le a testünket, és csak utána kezdjük úszni.
Ha fuldoklót kell kimenteni, ezt ideális esetben csak jó úszó vállalhatja be, azonban, ha mentés a kérdés. Nem sokat szoktak azonban tétovázni az emberek, így általános és legfontosabb tanácsa, hogy vigyünk magunkkal egy segédeszközt: botot, úszógumit, ruhadarabot, amibe odadobhatunk, hogy belekapaszkodjon a bajbajutott, „hiszen aki épp fulladozik, az életéért küzd. Ez azt jelenti, hogy nem tud normálisan, helyesen gondolkodni, egy dolog van a fejében: hogy maradjon a víz tetején, és kapjon levegőt. Így amikor odaérsz mellé, az első dolog az lesz, hogy rád csimpaszkodik, lenyom a víz alá, megpróbál rád mászni, hogy ő fennmaradhasson”. Míg zajlik a mentőakció, a parton állók rögtön hívják az 112-es segélyhívó számot.
Arra is kitértünk, veszélyesebb-e, esetleg kerülendő-e a bányatavakban vagy víztározókban a fürdőzés, hisz szinte minden évben történik vízbefulladásos baleset ezekben. „Annyiban veszélyesebb, hogy ezek mély tavak és hidegebb a vizük. Mindenképp nagyon körültekintően kell az ilyen helyeken fürdőzni, hisz nagyobb a mélység, ismeretlen a hely” – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán Róbert.
CSAK SAJÁT