Halálos kimenetelű bukaresti kutyatámadás irányította újra a közvélemény figyelmét a kóbor, gazdátlan, vagy szabadon hagyott kutyák problémájára. Romániában már több mint húsz éve különböző jogszabályokkal kötelezik a nem fajtiszta kutyák gazdáit, hogy ivartalanítsák az ebeket, mégis a legtöbb hazai település utcáin gazdátlanul kóborolnak a kutyák, rátámadnak az emberre, tragikus kimenetelű támadások is előfordulnak.

Az első erre vonatkozó rendelet 2001-ben jelent meg, 2004-ben az állatvédelmi törvény módosítása arra is kitért, hogy 3 és 12 ezer lej közötti bírsággal sújtható, aki közterületen hagyja a kutyát. Fordulópont 2013-ban következett be, amikor Bukarestben egy négyéves kisgyereket gyilkoltak meg a gazdátlan ebek. A tragikus eset következményeként 2014 végére életbe lépett a kormányrendelet, amely nyomatékosítja a keverék kutyák ivartalanításának kötelezettségét, ugyanakkor előírja az ebek mikrochipezését és nyilvántartásba vételét. E jogszabály alapján 2015 januárjától tilos beazonosítatlan és nyilvántartásba nem vett kutyát tartani, szaporítani. Ennek ellenére még mindig vannak kutyák az utcákon, a szakemberek szerint amellett, hogy a gazdátlan ebek tovább szaporodnak, az is gyakran előfordul, hogy a kutyatartók engedik közterületen szabadon kóborolni az ebeket.

A felelős kutyatartás közösségi érdek

A jelenségre kell összpontosítani, a kutyatartókat kell rákötelezni a törvény betartására, vallja Forró Béla a Székely Kutya Klub elnöke, a kézdivásárhelyi kutyamenhely vezetője. A Maszolnak elmondta, a probléma gyökereit kell orvosolni, kötelezni a gazdákat, hogy a kerítésen belül tartsák, mikrochipezzék, és ivartalanítsák a kutyákat. „Mindenki meg kell értse, hogy ez közösségi érdek, az emberek kell vállalják a felelősséget az állataikért” – szögezte le az állatvédő.

Kapcsolódó

Halálos kimenetelű kutyatámadás: a rendőrséget hibáztatja az állatvédelem

A kóbor kutyák problémája nem kizárólag az állatfelügyeleti és -védelmi hatóság (ASPA) felelőssége.

kutyatámadás Bukarest állatvédelem rendőrség

Országszerte problémát jelent, hogy az önkormányzatok egy része még mindig nem oldotta meg ezt a kérdést, nem működtet menhelyet, vagy nem kötött szerződést erre a szolgáltatásra. Ahol működik menhely, elsősorban arra összpontosítanak, hogy befogják a közterületeken a kutyákat. Ezzel a módszerrel a menhelyek nagyon gyorsan megtelnek, a kapacitásuk felett kénytelenek működni, időről-időre elaltatják a kutyákat. „Huszonkét éve így próbálják kezelni ezt a kérdést, rengeteg közpénzt elköltenek, a menhelyek zsúfoltak, és még mindig vannak szabadon kóborló kutyák az utakon” – összegezte Forró Béla.

Következetesen „állni kell a sarat”

Rámutatott, ez a helyzet a felelőtlen kutyatartóknak kedvez, ha befogják a kutyáját, szerez egy másikat, amit szintén felügyelet nélkül kienged az utcára. Meglátása szerint az egyetlen ésszerű megoldás, ha minden kutyának megpróbálják beazonosítani a „tartóját”, felszólítást, bírságot kap a hatóságoktól, míg mindenki megtanulja, hogy a kutyát felelősségteljesen a kapun belül tartja, mikrocsipezi, beoltatja, ivartalanítja. Kézdivásárhelyen és környékén hatékonyan alkalmazzák egy módszert, az állatrendőrséggel, az állami és a helyi rendőrséggel karöltve kötelezik az ebtartókat a törvény betartására.

Nem könnyű rábizonyítani a gazdára, hogy az adott kutya az övé, főleg ha nincs mikrochipezve, de kitartással össze lehet gyűjteni a bizonyítékokat, hogy etetik az ebet, ez még a vállalatok, cégek esetében is lehetséges. A bíróságon még ilyenkor is megfellebbezhetik a büntetést, de ott is elfogadják, ha bizonyíték van arra, hogy etették a ház közelében, a vállalkozás udvarán kutyát. A felelőtlen kutyatartóknak általában nem tetszik a „rend”, előfordul, hogy fenyegetőznek, de következetesen teszik a feljelentéseket, „állják a sarat”, mondta Forró Béla. Ilyen módon csak azok a kutyák kerülnek a menhelyre, melyek esetében két-három nap alatt nem tudják kideríteni, ki a gazda.

A támadás csak az egyik a veszélyek közül

Nehézkes a törvény betartatása, ám meg kell találni az arany középutat, a bírság mellett fokozatosan megnevelni az embereket, ráébreszteni őket arra, hogy milyen veszélyei vannak a felelőtlen kutyatartásnak, mondta el a Maszol megkeresésére Sikó-Barabási Sándor állatorvos, állategészségügyi szakíró. Kifejtette, a kutyatámadás közvetlen veszély, hiszen a közterületen kóborló ebek, bármikor rátámadhatnak az emberre, a viselkedésük kiszámíthatatlan.

Ugyanakkor a beoltatlan, kezeletlen kutyák több mint 150 parazitás betegséget terjeszthetnek, ezek egy része az emberre is fertőző. Ezeket a veszélyeket csak úgy lehet csökkenteni, ha minél több kutya bekerül a nyilvántartásba, az ebeket ivartalanítják, hogy ne szaporodjanak ellenőrizetlenül, a kutyákat beoltják, féregtelenítik és a kapun belül tartják, szögezte le az állatorvos.