A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta városi tanácsi többségnek sikerült elfogadnia a Fehér megyei város 2023-as költségvetését, de nem zökkenőmentesen, hiszen az ellenzéki pártok, a Szociáldemokrata Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyöntetűen elvetette a büdzsét, azzal érvelve, hogy „a kultúra nem kifizetődő, nem kell támogatni”.

A tervezet úgy került a helyi képviselők asztalára, hogy a közvita időszakában egyetlen hozzászólás vagy módosító kérelem sem érkezett hozzá. Az USR enyedi elnökének kultúraellenes kijelentése megrökönyödést okozott, de ugyanolyan megdöbbentő volt az, hogy a PSD képviselői is mellette szavaztak, tőlük ugyanis még a politikai ellenfeleik is több profizmust vártak el.

Megkétszereződött a fejlesztésekre szánt keretösszeg

Miközben több erdélyi nagyvárosban igyekeznek a tavalyihoz képest többet szánni a fejlesztésekre úgy, hogy közben a kultúrára szánt összegeket is növelnék, úgy tűnik, ez a képlet nem jött be a nagyenyedi ellenzéknek.

Nagyenyed költségvetése 186,6 millió lej, ebből 95,3 milliót szánnak idén a fejlesztésekre, 91,3 millió lejt pedig a működési költségekre. A beruházásokra szánt keretösszeg a tavalyinál kétszer nagyobb, ami mindenképp optimizmusra ad okot, hiszen már a tavalyi, 46,8 millió értékű fejlesztések is új lendületet adtak a városnak. A növekedést idén elsősorban a pályázati források duzzasztották fel, amelyek értéke idén meghaladja az 54 millió lejt (összehasonlításképp: 2020-ban ugyanaz a városvezetőség alig 8,4 milliót költhetett erre a célra). Jelenleg nyolc nagyobb uniós projekt áll kivitelezés alatt, négy nagyértékű hazai támogatást nyert meg az önkormányzat és hat új támogatási kérelmet nyújtott be, ezek között van az ország első multikulturális központjának tervezete is, aminek nekiszegült az ellenzék.

A részletekről Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere tájékoztatta a Maszolt. „November óta dolgozunk ezen a költségvetésen, és nagyon jó hír az, hogy sikerült elfogadtatni. Kiderült: ha csak 2017-re nézünk vissza, az az év, amelynek a költségvetését először mi állítottuk össze, ez több, mint kétszeresére gyarapodott, szerencsére nem a fizetésnöveléseknek, hanem a beruházásoknak köszönhetően. Az is jó hír, hogy a fejlesztési költségek meghaladják a működési költségeket, utóbbiak természetesen nemcsak a fizetéseket jelentik, hanem mindenféle más támogatást, kamatot, szociális ellátást, javak és szolgáltatások vásárlását is. Ez azt jelenti, hogy sikerült a város büdzséjét egy állandó fenntartási költségvetésből fejlesztési központúvá feljavítani. Ez a folyamat már a tavaly elkezdődött a sok vissza nem térítendő pályázati forrásnak köszönhetően. Érdekességképp mondanám el, hogy a költségvetésünknek valamivel kevesebb, mint 15 százalékát fordítjuk csak fizetésekre, ez pedig nagyon jó arány. Ne csak az irodai alkalmazottak bére tartozik ide, hanem azoké is, akik az állam által kötelező szolgáltatásokat végzik el” – magyarázta Lőrincz Helga.

Az alpolgármester hangsúlyozta: a fejlesztési költségvetés négyszeresére nőtt az elmúlt négy évben. A legnagyobb beruházások között Lőrincz Helga az épülő új sportbázist, a nemrégiben átadott bölcsődét említette. Ugyanakkor megtudtuk, hogy rövid időn belül az uszodát is átadják, februárban pedig felavatnak egy óvodát, és mindezeknek a költségvetése még nincseenek is belefoglalva az idei fejlesztési kiadásokba.

Sem a multikulturális központ, sem a kultúrigazgató nem szimpatikus az USR-nek

Mivel sem a tizenöt napos közvitára, sem az összehívott közmegbeszélésre nem jelentkezett senki semmiféle javaslattal vagy hozzátétellel, a 2023-as költségvetés tervezetét az eredeti formájában terjesztették a tanácsosok elé. Igaz, hogy a gyűlés előtt egy nappal a szociáldemokraták három javaslatot megfogalmaztak, de értékfelmérés nélkül, ezért ezeket nem lehetett figyelembe venni az utolsó percben, ráadásul a priorításuk is megkérdőjelezhető.

Ha első benyomásra úgy tűnt, hogy a költségvetés-tervezettel a lakosság és a pártok egyetértenek, a gyűlésen hatalmas meglepetésként érte a döntéshozókat az USR-s pártelnök kultúraellenes hozzáállása.

„Nagy sértés ez az enyediek számára, hiszen ennek a városnak olyan múltja van, amire méltán büszkék lehetünk és a jelenben is vannak olyan intézményei, amelyek tevékenysége folytán Enyedet kulturális várossá léptették elő. Ez nem csak egy titulus, hanem a város rászolgál erre, a kulturális intézményeink állandóan dolgoznak azon, hogy pezsgő kulturális élet legyen. Nincs olyan év, hogy ne lenne legalább egy, az államelnök patronátusa alatt megvalósított rendezvény, a negyedszázados nemzetközi művészeti alkotótábor, a nemzetközi humorfesztivál, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának partnersége révén szervezett interetnikus alkotótábor, hogy csak párat említsek a sok közül. Ezeket a multikulturális központ és az Inter-Art Alapítvány nemcsak megálmodja és megszervezi, hanem nagyon ügyesen népszerűsíti is, a világ minden sarkába eljut a projektek híre. Az Enyeden született alkotások többször eljutottak már az Európai Parlamentbe, az ENSZ genfi és New York-i székhelyeire, tehát abszurdum azt állítani, hogy nincs minőségi kultúra Enyeden és nem kell azt támogatni” – érvelt Lőrincz Helga alpolgármester.

Az új multikulturális központ pályázata, amelyet a régi városi mozi helyére építenének, még az Országos Befektetési Alapnál az elbírálás szakaszában van. Nagyenyed az első olyan város az országban, amelyik nem városi, hanem regionális érdekeltségű multikulturális központot kíván létrehozni. Ennek érdekében az önkormányzat fenntartása alá tartozó összes kulturális intézményt, például a múzeumokat, könyvtárat stb. egy jogi személyiséggé vontak össze, azért, hogy ők teljesen önállóan, saját költségvetéssel tudjanak működni. És teszik is a dolgukat, például felvállalják a csombordi rózsanapok, a nemzetközi folklórfesztivál és több más állandó jellegű esemény megszervezését.

„Amikor azzal szembesülünk, hogy erről a rettenetesen gazdag kulturális életről valaki tanácsos létére azt mondja, hogy azért nem tudja támogatni, mert ez anyagilag nem nyereséges, akkor szó nélkül marad az ember. Én remélem, hogy ez csak egy magánvélemény volt, és nem az enyediek kultúrához való viszonyát tükrözi, mert akkor nagy lenne a baj. Világos, hogy a kultúra óriási hozzáadott értéket jelent, ezt nem kell és nem is szabad pénzben mérni” – nyilatkozta Lőrincz Helga. Hozzátette: „Ami rettenetesen sértő volt, az az, hogy a pártelnök a gyűlésen az intézmény vezetőjének személyét is támadta, Ioan Hădărig igazgatót, aki köztudottan oszlopos tagja a város kulturális életének, a Román Írószövetség tagja, szociológus, számos könyv szerzője és rangos művészeti események kezdeményezője. Ezt a sokoldalú személyiséget támadja olyasvalaki, aki egy olyan kisvállalkozást vezet, amelyik az elmúlt tíz évből hetet veszteséggel zárt. Ráadásul ez az ember minket is állandóan azzal támad, hogy elherdáljuk a lakosok pénzét, mert nem alkalmazunk szakértőket... Hát nem vizet iszik és bort prédikál az ilyen politikus? Mi, RMDSZ-es és a liberális párt képviselői ettől a magatartástól teljesen elhatárolódunk, mert úgy érezzük, hogy mindenki azért tesz esküt, hogy ezt a várost építse, éspedig együttműködéssel, az emberek érdekében, és semmi esetben sem azért, hogy leépítse. És a kultúra félretétele leépítést jelent, semmi mást, én nagyon remélem, hogy soha többé ilyen gesztusok nem fordulnak elő” – hangsúlyozta.

Az ellenzék a nyilvánosság előtt már ködösített 

A USR helyi elnöke a Fehér megyei sajtónak egyébként azt nyilatkozta, hogy pártja a költségvetést a nagyszámú alkalmazott magas bére miatt utasítja el és nem kíván támogatni egy olyan intézményt, amelyik nagyon sok pénzt felemészt. Holott ez a kifogás nem állja helyét, mert mint rámutattunk, a helyi költségvetés alig 15 százalékát teszik ki a bérköltségek.

A PSD a közösségimédia-oldalán hozta nyilvánosságra, hogy nem szavazta meg a költségvetést, anélkül, hogy megnevezte volna az indokokat, ehelyett felsorolta azt a három beadványát, amelyet nem iktattak a költségvetés-tervezetbe, de nem említette, hogy utolsó percben és hiányos pézügyi adatokkal tette meg azt.