Egy légiforgalmi irányítók felvételéről szóló régi ügy mára Románia egyik legérzékenyebb biztonsági problémájává nőtte ki magát. A ROMATSA működésének felfüggesztése ugyan nem jelenti a román légtér lezárását, de a botrány egyszerre mutatja meg az állam belső gyengeségeit, a bírósági döntések kockázatait és Bukarest sebezhetőségét a NATO keleti szárnyán.

Egy hét éve húzódó felvételi botrány jutott el odáig, hogy már a nemzetbiztonsági vezetés is kénytelen volt foglalkozni vele. A ROMATSA, vagyis a Román Légiforgalmi Szolgálatok Igazgatósága az ország egyetlen léginavigációs szolgáltatója. Ez az intézmény felel a román légtér polgári forgalmának irányításáért, a le- és felszállások, átrepülések, teherszállító járatok, sürgősségi repülések biztonságos kezeléséért, valamint a katonai és NATO-műveletek légtérhasználatának összehangolásáért is.

A botrány gyökere 2019-re nyúlik vissza, amikor a Civil Repülési Főiskola tizenkét végzőse légiforgalmi irányítói állásokra jelentkezett volna. A posztok léteztek, de nem nyílt versenyvizsgán hirdették meg őket, hanem belső kiválasztással töltötték be. A jelentkezők ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordultak, amely 2020 februárjában kimondta, hogy az ügyben diszkrimináció történt. Később többen kártérítést is nyertek, mások viszont továbbvitték az ügyet, és a ROMATSA engedélyének felfüggesztését kérték, mert szerintük az intézmény a korábbi döntések ellenére sem rendezte tisztességesen a felvételi eljárást.

A bukaresti ítélőtábla végül harminc napra felfüggesztette a ROMATSA léginavigációs szolgáltatói tanúsítványát. A döntés nem jogerős, a vállalat fellebbezett. Mindez mégis súlyos kérdést vetett fel: mi történik, ha egy bírósági ítélet egy olyan kritikus infrastruktúrát érint, amelynek leállása nemcsak munkaügyi, hanem katonai és nemzetbiztonsági következményekkel is járhat?

Ezért került az ügy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ele, amely az államfő vezetésével működő legfontosabb védelmi és nemzetbiztonsági testület. A tanács szerint a ROMATSA tevékenységének tényleges felfüggesztése rendszerszintű sérülékenységet okozhatna, és súlyosan ronthatná Románia hitelességét regionális biztonsági szereplőként. A testület attól tart, hogy a szolgáltatás leállása akár napi több ezer járatot is érinthetne, megzavarhatná az európai légi koordinációt végző EUROCONTROL rendszerét, és kihatna a NATO keleti szárnyán zajló taktikai, logisztikai és készenléti műveletekre is.

Kapcsolódó

Eladja a repülőgépeit a Tarom

Lassanként az összes saját gépétől megválik az állami vállalat, kizárólag lízingeltekkel fog repülni. 

repülés Tarom repülőgép repülő

Hari Bucur-Marcu biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor a román légtéret nem fogják bezárni. Az Adevărulnak  nyilatkozva azt mondta: egy bíróság nem dönthet úgy, hogy gyakorlatilag megszakítja egy ország légiforgalmát, mert ez már katonai biztonsági és nemzeti érdekeket érint. Szerinte a ROMATSA körüli felvételi visszásságok nem új keletűek, akár húsz-harminc éve jelen lehetnek, de az intézményt nem lehet egyik napról a másikra lecserélni. Még ha egy külföldi vagy nemzetközi szolgáltató venné is át a feladatokat, a jelenlegi román légiforgalmi irányítók tudására akkor is szükség lenne. A szakértő ezért rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet, de kizárta, hogy a román légtér ténylegesen lezáródjon.

A botrány azért kapott ekkora visszhangot, mert egyszerre szólt a román állammal szembeni bizalmatlanságról és a repülésbiztonságról. Jogos vélemények szerint a történet azt mutatja, hogy fontos állami állásokhoz még mindig belső utakon vagy családi kapcsolatokon keresztül lehet jutni. Ugyanakkor a légiforgalmi irányításban a végzettség nem elég az önálló operatív munkához. A ROMATSA-ügy rosszabb pillanatban aligha robbanhatott volna ki. Románia a NATO ankarai csúcsa előtt stabil kormány nélkül elég hiteltelen. Bukarestnek ebben a helyzetben kellene megbízhatóan képviselnie a Fekete-tenger biztonságát és a NATO keleti szárnyának érdekeit.

Az állam sebezhetőségét nem csak a ROMATSA-ügy mutatja

A Galacnál lakóházra zuhant orosz drón után sem született megnyugtató válasz arra, kinek kellett volna időben megállítania az eszközt. Ugyanebbe a sorba illeszkedik a 2024-es választások érvénytelenítéséről szóló jelentés elmaradása is. Ezeket a belső zavarokat nemcsak Moszkva figyeli, hanem a NATO is, mert a szövetség számára nem mindegy, hogy a stratégiai helyen fekvő Románia mennyire működőképes válsághelyzetben.

Közben Bukarest papíron továbbra is aktív biztonsági szereplőként lépne fel. A CSAT napirendjén szerepelt, hogy 2027-ben a védelmi minisztérium 5358 katonát és civilt bocsátana rendelkezésre külföldi missziókra és készenléti feladatokra, a belügyminisztérium pedig további 2604 katonával és rendőrrel számolna. Románia emellett erősítené szerepét az MCM BLACK SEA-ben, vagyis a Románia, Törökország és Bulgária által létrehozott fekete-tengeri aknamentesítési együttműködésben, amely a hajózás szabadságát, a tengeri aknák elleni fellépést és a kritikus víz alatti infrastruktúra védelmét szolgálja.

Így a ROMATSA-botrány nem csak arról szól, hogy holnap leáll-e a román légtér. Sokkal inkább arról, hogy egy belső intézményi rendetlenség hogyan válhat stratégiai kockázattá. Egy átláthatatlan felvételi rendszer, egy későn reagáló biztonsági tanács, egy vitatható bírósági döntés és egy kormányválsággal küzdő ország együtt azt mutatja: Románia legnagyobb gyengesége nem mindig kívülről érkezik. 

Egy átláthatatlan felvételi rendszer, egy későn reagáló biztonsági tanács, egy vitatható bírósági döntés és egy kormányválsággal küzdő ország együtt azt mutatja: Románia legnagyobb gyengesége nem mindig kívülről érkezik. A Fekete-tenger térségében kulcsszerepre készülő államnak először saját intézményeiben kellene rendet teremtenie.