banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Mikó Imre Jogvédő Szolgálat: fősodratú lett a magyarellenesség a román közéletben

Romániában változatlanul jelen van a magyarellenesség, akárcsak az elmúlt években, ám aggasztó, hogy tavalytól már a fősodrású politikában és médiában is intenzíve megjelent – összegezte az elmúlt esztendő tapasztalatát Benkő Erika, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálatának vezetője szerdai évértékelő sajtótájékoztatóján.

A volt Kovászna megyei parlamenti képviselő kifejtette: aggasztó, hogy míg korábban inkább a politikai szféra peremén, a közösségi oldalakon és a stadionok lelátóján volt jelen a magyarellenesség, Klaus Iohannis államfő tavalyi „ámokfutásának” – amikor erdély magyaroknak történő kiárusításával bélyegezte meg politikai riválisait, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőit – köszönhetően ez bekerült a fősodratú médiába, sőt, mivel a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejutott a parlamentbe, ezáltal bekerült a hivatalos politikába is.

„Ennek megfelelően egyre vaskosabbak lesznek jelentéseink, és egyre szerteágazóbb a jogvédelmi szolgálat tevékenysége” – mondta Benkő Erika, aki szerint az elmúlt esztendőben több panaszt írtak az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), feljelentéseket tettek a sportban tapasztalt gyűlöletbeszéd miatt, illetve ügyészségi feljelentéseket és közigazgatási pereket indítottak, nemzetközi emberjogi és kisebbségügyi intézményeket tájékoztattak és hivatalos megkereséseket intéztek különböző szervezetekhez a magyar nyelv használata érdekében.

Magyarellenesség a román médiában

A sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tavaly 10 feljelentést intézett az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA), ebből 8 lezárult, egy még folyamatban van, egy panasz esetében pedig a döntés szerint nem történt diszkrimináció.

A feljelentések nyomán kiszabott büntetések összértéke 75 ezer lej. A magyarellenesség miatt benyújtott feljelentéseknek köszönhetően a B1 televízió és a Realitatea Plus csatorna több alkalommal is pénzbírságott kapott Radu Banciu műsorvezető, valamint Klaus Iohannis elnök 2020 április 29-i magyarellenes kijelentései miatt. A jogvédelmi szolgálat több esetben tett feljelentést a Silviu Mănăstire vezette Dosar de politician című műsor, illetve a Mădălina Dobrovolschi féle Legile Puterii műsor tartalma miatt is.

Feljelentések magyarellenesség és gyűlöletbeszéd miatt

A szolgálat tavaly 19 feljelentést tett magyarellenesség és gyűlöletbeszéd miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD). Ezekből 16 ügy még kivizsgálás alatt van, 3 pedig lezárult. Összesen 45 ezer lejre bírságolt a tanács.

A stadionok lelátóján tavaly kevesebb volt a magyarellenes megnyilvánulás és gyűlöletbeszéd, de ennek az a magyarázata, hogy a koronavírus-járvány miatt kevesebb futballmérkőzésre került sor, illetve azokat zárt kapuk mögött játszották. A jogvédelmi szolgálat egyszer tett feljelentést a nemzetközi szövetséghet (FIFA-hoz), és további 3 alkalommal jelentették a focimérkőzéseken elkövetett idegengyűlölő megnyilvánulásokat az diszkriminációellenes tanácsnál és 2 alkalommal a Román Labdarúgó-szövetségnél (FRF). Továbbá 2 alkalommal írtak levelet a FRF-nek az ügyek kivizsgálása érdekében.

A panaszok alapján eddig 5000 lej bírságot kapott a bukaresti FCSB klub a Sepsi OSK elleni kupadöntő után tanúsított rasszista megnyilvánulás miatt. A többi ügy még kivizsgálás alatt van. Ugyanekkor még fejenként 5000 lejes bírságot kapott három labdarúgó is.

Úzvölgyi feljelentések és perek

A jogvédelmi szolgálat több ügyészségi feljelentést is tett egyrészt a kolozsvári „Urâm rasa ungurească” („Gyűlöljük a magyar fajt”) graffiti készítői ellen, másrészt a Calea Neamului Egyesület és annak vezetője, Mihai Tîrnoveanu ellen, akik koronavírus-járvány idején Úzvölgyében megemlékezést szerveztek, valamint feljelentést tettek a magyarok megverését részletező két Facebook-kommentelő, Cipri Damian és Pop David ellen. Emellett az ügyészségen tettek panaszt a Nagyszalonta, Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó, Nagybánya, Méra, Szatmárhegy és Nagyborosnyó helységnévtáblák lefestői ellen is.

Benkő Erika arról számolt be, hogy tavaly decemberben megnyertek egy pert, amelyben a bíróság kimondta, hogy a 2019-es úzvölgyi incidens esetében rongálás, gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás, valamint a közrend és köznyugalom megsértésében az ügyészségnek tovább kell vizsgálódnia. Korábban ugyanis az ügyészség azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény, ezért az ügyet szeretnék lezárni. A bíróság tavaly decemberben elrendelte, hogy folytatódjon a nyomozás ,mert véleményük szerint az ügyészség nem gyűjtött elegendő bizonyítékot arra nézve, hogy megállapítsa, nem történt törvényszegés.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat két ügyben képviseli Csíkszentmárton Önkormányzatát az Úzvölgye-perek kapcsán: a Dormánfalva polgármestere által kibocsájtott, a román hősök tiszteletére a temetőben állított ötven kereszt építkezési engedélyének a megsemmisítése és az építmények elbontása, valamint a 29/2019-es számú dormánfalvi helyi tanács határozatának megsemmisítése ügyében. Emellett folyamatban van a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) enyújtott panasz kivizsgálása is.

A nemzetközi közvéleményt tájékoztatták a romániai magyarok helyzetéről

Az elmúlt esztendőben a jogvédő szolgálat képviselői hangsúlyosan részt vállaltak a nemzetközi közvélemény tájékoztatásában a romániai magyarok helyzetéről. Egyik ilyen volt a szeptember 21–22-én második alkalommal megszervezett genfi ENSZ kisebbségi fórumot előkészítő Európai Regionális Fórum, melynek témája a gyűlöletbeszéd, közösségi média és kisebbségek volt.Benkő Erika | Fotó: Kocsis B. János

Benkő Erika elmondta: felszólalásukban rámutattak a magyarellenes gyűlöletbeszéd gyakori jelenségére Romániában, mely főként nacionalista hangvételű tévéműsorokban, a közösségi médiában, valamint sporteseményeken tapasztalható, mely negatív üzenetek elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatás, a szimbólumhasználat, illetve a székelyföldi autonómia törekvések körül kialakult viták kapcsán jelennek meg.

„Az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán konkrét példákkal alátámasztva ismertettem az olyan eseteket, mint Klaus Iohannis elnöknek a magyar kisebbség elleni uszítását, de az online térben, közösségi médiában jelenlevő gyűlöletbeszédet, a Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztással való fenyegetőzését, az úzvölgyi incidenst, a járvány idején teljességgel hiányzó anyanyelvű tájékoztatást, a hazai nemzetiségek közé éket verő Trianon-törvényt” – emelte ki Benkő Erika. Hozzátette, egyedüli magyar szervezetként kaptak meghívást a belügyminisztérium által kezdeményezett szakmai megbeszélésre, melynek témája a sportban eluralkodott gyűlöletkeltés volt.

A Mikó Imre jogvédelmi szolgálat számos hivatalos megkeresésben szorgalmazta a magyar kisebbség anyanyelvhasználatát és fellépett a diszkrimináció ellen. Többek között tiltakozását fejezte ki az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez küldött levelében Klaus Iohannis államelnök kitüntetése ellen, ugyanis szerintük megdöbbentő és felháborító, hogy a magyarellenes Iohannisnak ítélték oda az európai egység vagy az európai országok közötti együttműködéséért járó kitüntetést.

A szolgálat ugyanakkor megóvta Dan Tănase jelöltségét az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagságába, bebizonyítva, hogy az említett személy egyetlen célja éket verni a román és magyar közösség közé, és minden közösségi cselekedetét a magyarellenesség motiválja.

Magyarország Igazságügyi Minisztériumának felkérésére a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat szakmai anyagot készített a koronavírus-árvánnyal kapcsolatos romániai intézkedések nyelvpolitikájáról, részletesen bemutatva, hol vannak mulasztásai a román hatóságoknak a kisebbségekkel való kommunikációban.

Benkő Erika szerint pozitív fogadtatása volt azon megkeresésüknek, amelyet az épülő sepsiszentgyörgyi bevásárlóközpont, a Sepsi Value Centre építéséért felelős Prime Kapital vállalat vezetőségéhez intéztek, arra kérve a céget, vegyék figyelembe a régió nyelvi sajátosságait. Emellett írásban fordultak a Hargita Megyei Prefektúrához és a Kovászna megyei forgalmi rendőrséghez, hogy a gépjárművezetői jogosítvány visszaszerzésekor lehessen magyar nyelven is vizsgázni.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?